A betonéhség felzabálja a természetet

Környezetvédők tiltakoznak, mert szerintük a betonkészítéshez szükséges több milliárd tonna homok és kavics bányászásával, a tengerpartok és a folyómedrek kimerülnek. A BBC News a gazdasági elemzője, Tim Bowler azt a nézetet is osztja, hogy  az építőipar az üvegház hatás egyik fő okozója azáltal, hogy a cementgyártás önmaga egyedül felel a globális széndioxid kibocsátás 7 százalékáért.

A BBC News elemzője rámutat arra is, hogy a sok országban gyakran illegálisan kitermelt homok hiánya okozza elsősorban a hatalmas, pusztító méretű és hirtelen áradásokat. Ugyanez érvényes a tengerparti fövény hiányára is, amelyik a viharok energiáját és vízmennyiségét tudták eddig megkötni illetve levezetni, megvédve a szárazföldet az elemi károktól.

A homokéhség azért is jelent rejtett katasztrófát – állítják a BBC-nek nyilatkozó tudósok -, mert a közkeletű hiedelmekkel ellentétben, a végtelennek tűnő sivatagi homok nem megfelelő az építőiparnak, mivel a szemcséi sima felületűek és gömbölyűek. A betonkészítéshez a tengerpartok és folyómedrek szögletes, daraszerű homokja kell.

Tim Bowler idézi az OECD hivatalos jelentését, amelynek értelmében a világon évente 27 milliárd tonna homokot zabál fel az építőipar, és az éhsége nemhogy csökkenne, hanem 2060-ig vélhetően meg is duplázódik: évenkénti 55 milliárd tonnára nőhet. Ez pedig – vélekednek a kutatók – azt jelenti, hogy gyorsabban használjuk fel a világ homok készletét, mint amilyen ütemben azt a természet visszapótolhatná.

A BBC News számos kutatóintézetre – köztük a Bath University tudósaira – hivatkozva azt írja, hogy a kutatások középpontjában napjainkra a cementnek és a homoknak más anyagokkal történő helyettesítése került, ami nem is reménytelen.

A kutatók úgy vélik a Bath University-n, hogy a betonba való homok 10 %-át lehetne műanyaggal pótolni oly módon, hogy az nem befolyásolja a beton kötőerejét, valamint szilárdságát. Míg Ausztráliában a 100 százalékosan újrahasznosított műanyaggal kísérleteznek a mérnök-kutatók, addig az Exeter University-n nanotechnológiával grafént adagolnak a betonhoz, ami kétszer olyan erőssé és négyszeresen vízállóbbá teszi azt. Különös előnye ez utóbbi betonkészítési technológiának, hogy a nyersanyag szükségletet majdnem a felére csökkenti.

A BBC News elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy a világ cement felhasználása 1990 óta a 300 százalékos magasságig emelkedett, jórészt a kínai építőipar robbanásszerű bővülésének eredményeként.

Szerencsére a kutatás is szintet lépett – fejeződik be a tudósítás – mivel több helyen ma már azzal kísérleteznek, hogy a szén-dioxidot belemossák a betonba, vagy a technológia során csapdába zárják a betonon belül. Az egyik kanadai építőipari vállalatnak ez már oly mértékig sikerült, hogy évenként közel 700 millió tonna szén-dioxidtól mentik meg a légkörünket, ennyivel csökkentik az üvegház hatást.

Mindeddig 100 vállalkozás vette át a technológiát – olvashatjuk a BBC News gazdasági rovatában.