A Die Zeit a német – magyar kapcsolatokról: Der doppelte Orban

A magyar-német gazdasági és politikai kapcsolatokról  szól a „Der doppelte Orban” címen, megjelent írás. Az egyik legtekintélyesebb német lap, a Die Zeit gazdasági újságírójának cikke szerint: miközben Berlin és Budapest vitában áll, a beruházók ezzel alig törődnek.

A német lap cikket bevezető illusztrációja

Minden német autógyártó jelen van Magyarországon és fejlesztenek, elégedettek a beruházási környezettel. Kiváló a kapcsolatuk a kormánnyal, a politikai folyamatokat pedig nem kommentálják. Az Uniós kilépéstől azonban nem tartanak. Panaszkodnak viszont a „burjánzó” korrupció miatt.

A politika vitatkozik, a tőke özönlik

A BMW új gyárat épít Európában. Üröm az örömben, hogy az 1 milliárd eurós beruházás, nem az osztrák, vagy éppen a portugál, hanem a magyar gazdaságot, és ezen keresztül az autoriter Orbánt erősíti – adja meg az alaphangot az egyik legtekintélyesebb német hetilap, a Die Zeit cikke. Arra emlékeztet, hogy az Európai Parlament eljárást indított Magyarország ellen a közösség demokratikus és jogállami elveinek megsértése miatt. A cikk borús képet fest az ország közállapotáról, felsorolva a megfogalmazott vádakat.

Az európai, mindenekelőtt a német ipar mindezzel nem törődik, és befektetéseivel legitimálja Orbánékat -írja. BMW, Bosch, Continental, Daimler, Schäffler, Siemens, Thyssenkrupp – hosszú az utóbbi időben Magyarország mellett döntő német vállalatok sora. Néhány cégvezető ugyan aggódik a demokrácia állapota miatt, de ezt gyorsan elfelejti, ha üzletről van szó. Az invesztíciónál csak a gazdasági racionalitás számít – summázza az egész oldalas írás.

A döntési szempontok

A lap megkeresésére a BMW-nél elmondták, hogy „évtizedekre szóló befektetésnél az aktuálpolitika nem döntő tényező. Hosszútávú szempontokat vesznek figyelembe. Debrecen esetében az alacsony bérköltség és adóteher fontos, a közúti, vasúti és légi infrastruktúra, a képzett munkaerő, valamint a megbízható beszállítók még fontosabb szempontok voltak.

Magyarország a német befektetők szemével

Az elmúlt években sok milliárd euró működő tőke érkezett Németországból – mondja a Die Zeitben megszólaló Dirk Wölfer, a Német-Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (DUIHK) elnöke. Az autógyártókat követték a beszállítók is. A gazdaság más területén főleg a kis- és közepes vállalkozások látnak fantáziát a magyar piacban – folytatja.

A társasági adó 9%, ráadásul az állam nagybefektetőknek, mint például a BMW további kedvezményeket ad. A részletek azonban nem publikusak. Az önkormányzatok pedig gondoskodnak az iparterület bekötéséről az elektromos-, víz- és szennyvízhálózatba, ill. a közúti és vasúti összeköttetés kiépítéséről. Az élőmunkát terhelő járulékok 2017-ben 27,5-ről 19,5 százalékra csökkentek. A munkaerő jól képzett – sorolja a DUIHK vezetője, miért attraktív Magyarország.

Orbán befektetőbarát politikát folytat; az EU-t szapulja, az európai cégeket viszont tárt karokkal várja – vonja le a következtetést a cikkíró. BMW-nél Budapest és Brüsszel vitájával kapcsolatban a lap kérdésére csak annyit jegyeznek meg, hogy a beruházás uniós támogatás nélkül valósul meg.

Külföldi befektetők és a belpolitika

Wölfer elmondja azt is, hogy a Magyarország után érdeklődő német cégektől nem szokott a politikai helyzettel kapcsolatban kérdés érkezni. A már Magyarországon megtelepedett vállalatok sem panaszkodnak.

A DUIHK vezetője a sok pozitívum mellett azt is elmondja a Die Zeitnek, hogy a befektetők részéről gyakran szóba kerül a – szavával élve – „burjánzó” korrupció.

Audi, BMW, Mercedes, Opel – minden német autómárka jelen van

A Die Zeit illusztrációja. A nagy értékű német befektetések térképe

A német olvasók megtudják a cikkből, hogy 2012 óta a Mercedes is gyárt Magyarországon. Júliusban tették le a kecskeméti gyár 1 milliárd eurós bővítésének alapkövét. A Mercedest a gyártási igazgató, a kormányt pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte az ünnepségen. Utóbbi a sikeres kormányzati gazdaságpolitikája jelének nevezte a bővítést.

 

Az európai piacra szánt A és B osztályú Mercedesek Kecskemét mellett a németországi Rastattban készülnek. Utóbbi helyen azért lehetséges a termelés, mert a magyar üzem ellensúlyozza a magas németországi gyártási költségeket. A magyar bérszínvonal betanított munkásoknál a német 25, képzett munkaerőnél 35, vezetői szinten 65%-a – magyarázza a beruházás konkrét okait Wölfer.

A lap ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy nem csak a bérek alacsonyak, a munkavállalói jogok is korlátozottak. A gyakorlatban ismeretlen a sztrájk. A kollektív szerződéseket pedig helyi szinten és nem egész iparágakra vonatkozóan kötik a szakszervezetek. A gyártóknak nem kell tehát a termelés megakadásától tartaniuk – tudja meg a német olvasó.

A stuttgarti autógyártónál egyáltalán nem kommentálják az EU és az ország feszült viszonyát. Azt viszont elmondják, hogy „Magyarországon eddig nagyon jók a tapasztalataink; gördülékeny az együttműködés a hatóságokkal és a politikával”.

A cikk Győrrel is megismerteti az olvasókat, ahol a VW leányvállalata, az Audi 25 éve van jelen. A gyár jelentőségét mutatja, hogy a jubileumi ünnepségen részt vett Herbert Diess, a VW-Konszern elnöke, Bram Schot az Audi első embere, sőt még a munkavállalói oldal is képviseltette magát, Peter Mosch, a németországi Audi-gyárak üzemi tanácsának vezetőjén keresztül. Magyar részről a város polgármestere és Szijjártó Péter voltak a díszvendégek.

A győri üzem mindkét oldal számára fontos: a VW-konszernnek ez a legnagyobb, folyamatosan bővülő motorgyára, ahol már nem csak hagyományos, hanem elektromotorok is készülnek. Lőre Péter, az Audi Hungaria szóvivője elbüszkélkedik a Die Zeitnek, hogy a magyar leányvállalat az ország második legnagyobb ipari cége, 12.900 embernek ad munkát és rendszeres elnyeri a „legattraktívabb munkaadó” címet. „A cégnél kiváló a hangulat, a Brüsszel és Budapest közötti feszültségnek semmilyen jele nem érezhető” – mondja.

A Zeitnek nyilatkozó német felsővezető az Auditól így nyilatkozik:  „Eddig 9 milliárd eurót invesztáltunk, és semmi okunk, hogy kételkedjünk a sikertörténet folytatódásában, hisz kiválóak a feltételek, és nagyszerű a viszony a magyar kormánnyal.” A cikkíró véleményét, mi szerint a befektetések az autoriter orbáni politikát legitimálják, nem kommentálja.

A cikkből kimarad, de a teljesség kedvéért meg kell említeni az első Magyarországon megtelepedő nyugati autógyártót, az Opelt is. A szentgotthárdi gyár 2017-ben, Karl-Thomas Neumann, Opel elnök és Szijjártó Péter jelenlétében ünnepelte fennállása 25. évfordulóját. Az immár a francia Peugeot-Citroën-csoporthoz tartozó Opel üzeme szintén bővül. ’20-tól itt gyártják a cég egyik legfontosabb motorcsaládját.

A cikkben szintén megszólaló Rolf Kalmbach autóipari szakértő, egy befektetési tanácsadó cég vezetője szavakban is elmondja, amit a gyáralapítások, és -bővítések a gyakorlatban mutatnak: Az autóipar szereplők túlnyomó részt elégedettek a magyarországi befektetéseikkel.

Az Unión kívül is van élet?

Kérdésre válaszolva a DUIHK vezetőjétől, Dirk Wölfertől megtudjuk, hogy a német befektetők körében Magyarország és az EU esetleges szakítása sem téma.

Wölfer ezt két okkal magyarázza. Egyrészt „vannak ugyan retorikai kirohanások, de egyetlen mérvadó politikustól sem hangzott el, hogy az ország a kilépést fontolgatná”. Másrészt, „ez gazdasági öngyilkosság lenne”. A cikk ennek alátámasztásaként ismerteti, hogy a magyar export 75%-a az EU-ban marad, a legfontosabb gazdasági partner pedig Németország. Ráadásul a magyarok az uniós szubvenciók egyik legnagyobb haszonélvezői. 2016-ban 3,6 milliárd euróval többet vettek ki a közös kasszából, mint amennyit befizettek.

A szerző nem felejti el megjegyezni, hogy ennek rövidesen vége szakadhat. A bizottság ugyanis azt javasolja, hogy a jogállamiság követelményeit megszegő tagállamok a jövőben essenek el a támogatásoktól.

Petrus Szabolcs