A Ford vezet, és nem csak az SUV-ra koncentrálva navigál – interjú

A sikeres modellpaletta és az elkötelezett csapatmunka mellett a rendkívül következetes gazdálkodásra épülő piacpolitikának is köszönheti  a Ford, hogy 2018-ban is, mint a globális gazdasági válság első évében, 2009-ben a teljes piaci értékesítést tekintve megszerezte a magyarországi piacvezető pozíciót. Az elmúlt évtizedben többször sikerült az élre törniük. Az interjúban Szamosi Viktor, a Ford Magyarország ügyvezető igazgatója a jövőről is beszél.

– Miközben a hazai új autók piaca szárnyal, a Ford Magyarország 2018-ban is piacvezető lett. Teljes az öröm?

– Igaz, hogy a válság véget ért, és az új autók értékesítése végre elérte a válság előtti szintet, de  a magyar személyautó piac összesítésben még mindig messze elmarad az igazán jó szinttől, aminek két oka van. Az egyik, hogy a hozzánk hasonló gazdaságú országokban – például a lengyel, a cseh, a szlovák és a szlovén piacon- a népesség arányához viszonyítva több új autót értékesítettek, mint nálunk. Csehországban, ha a népességre vetített eladásokat nézzük, 30-40%-kal több új autó fogy, ez középtávon elérhető cél nálunk is, ha a gazdaság tovább fejlődik. Az is tény, hogy Csehországban a torta is méretesebb és a szeletek is nagyobbak. Ott felszereltebb, drágább autókat vesznek. A másik ok, amiért azt mondom, hogy még fejlődés lehetséges az, hogy a cseh piacon értékesített évi közel 300 ezer autó Magyarországon is megjelenik. Csakhogy ennek kicsit több, mint a fele, 150-160 ezer magánimportból érkezik és túlkorosan: többségük több, mint tíz éves. Ez azért is szomorú, mert pár éve sikerült már 11 évesre leszorítani a magyar autópark átlagos életkorát, ami ismét elérte a 14 évet, ami műszaki és környezetvédelmi szempontból is komoly kockázatokat rejt.

– Mi jellemzi emellett a piacot?

– A növekedés egyik mozgatórugója, hogy a magánszemélyek kezdenek visszatérni a szalonokba. A másik, a kishaszon járművekre 3 és fél tonnáig, az idén újra meghirdetett kedvezményes hitelkonstrukció, az NHP, amitől egyértelműen ennek a szegmensnek a további felfutását várjuk. Amire jó alapot adhat, hogy 2018-ban a Ford 8300-as számmal minden idők legtöbb Magyarországon értékesített darabszámát érte el a haszonjármű piacon.

– Mit tart a kereskedőket megtizedelő válság legfontosabb tanulságának?

– Azt, hogy csak az maradhat talpon, aki két lábbal a földön áll, és mind a fejlesztésben, mind a hitelfelvételben racionális döntést hoz. Ugyanez igaz a vásárlókra is, akiknek szintén nagy károkat okozott a devizaárfolyam váratlan elszabadulása miatt bekövetkezett túlzott eladósodás. Ezért is üdvözli a szakma a Magyar Nemzeti Bank új hitelezési szabályozását, aminek eredményeként ma már csak azok kaphatnak hitelt, akiknek ezt az anyagi helyzetük lehetővé teszi. Ennek hatására kimondhatjuk, hogy a magyar piac immáron tiszta és valós piac, nem egy olyan hitelezési lufi növekszik, ami ismét kipukkanhat.

– Ön a válság időszakában, amikor a piacvezető pozíciót is megszerezték, a Ford Magyarország kereskedelmi igazgatója volt. Miként élte meg ezt az időszakot?

– Számomra a legfontosabb az értékmegőrzés volt, az, hogy a legjobb szakembereinket és márkakereskedőinket meg tudjuk őrizni. Itt a központban ugyan elszenvedtünk néhol fájdalmas veszteségeket, de a munkatársaink többségének megtartásában nagy szerepe volt a Ford Budapesten működő 600 fős regionális szolgáltató központjának, ahol több értékes kollégánk át tudott igazolni. Kereskedői oldalon azonban tulajdonosi és értékesítői oldalon is értékes partnereket – akik nem bírták finanszírozni a veszteségeiket -, illetve nagyon jó szakembereket vesztettünk, akik jellemzően más ágazatokba igazoltak.

A piacvezetői pozíció akkori megszerzése számomra azt igazolta, hogy a legnagyobb érték a jó szakember. Mert az elsőséget nem én értem el, hanem az a csapat, amit a korábbinál is jobban összekovácsolt ez a nehéz időszak. Éppen úgy, ahogy a márkakereskedők körében is akkor derült ki, hogy ki az elkötelezett, ki gondolja komolyan a partnerséget. A válság emellett is több tekintetben fájdalmas sebeket okozott: a magyar vásárlók génjeiben például még mindig ott van, hogy óvakodni kell a hiteltől. Ennek oka az, hogy a hitelezési piacon akkor a gyors haszonszerzésre törekvő pénzintézetek szakmaiatlan, rövidtávú ajánlatai miatt sokan súlyos károkat szenvedtek el. Ez pedig a mai, biztonságot adó hitelezési szabályozás mellett is sokakat elriaszt a hitelfelvételtől. Ugyanakkor az is tanulság, hogy a piac mindig korrigálja magát: amíg a válság előtti nagy felfutásban sokan az olcsónak tűnő hitelkonstrukciókkal kellő anyagi fedezet nélkül, előrehozott vásárlásokat bonyolítottak le, a 2003-2008 között felpumpált piac kipukkant és ugyanannyi időn át, öt évig a szűk esztendők jöttek.

Más kérdés, hogy egy szektor megfontolt szereplőinek is nehéz szembemenniük a közhangulattal. A baj akkor is bekövetkezett és azokat is elérte, akik nem, vagy csak kis mértékben vettek részt a mérgezettnek is nevezhető hitelek folyósításában. Igaz ezeknél a finanszírozóknál kisebb lett a baj és az ilyen márkáknál is kisebb lett a pofon.

– Gondolom a Ford számára az is előnyt jelentett, hogy a Ford Credit révén saját finanszírozó állt a háta mögött.

– Az egyértelmű, hogy a Ford Credit sosem legolcsóbb, de a bajban is partnerként viselkedett. Több olyan megbízható márkakereskedőt mentett meg a finanszírozásával, akinek a kereskedelmi bankok már nem folyósítottak volna hitelt.

– Ön négy éve lett a Ford Magyarország ügyvezetői igazgatója azt követően, hogy elődje a Ford európai központjában kapott új pozíciót. Mennyiben könnyíti meg a helyzetét az, hogy ismeri a kollégáit és a céget?

– Erre azt szoktam mondani, hogy miközben természetesen a felsőbb menedzsment jelöli és nevezi ki a vezetőket, valójában fontos a kollégák választása is. Azzal, hogy bíznak benne, segítik és elfogadják az utasításait. Mert sosem lehet sikeres az a vezető, aki mögé nem sorakoznak fel a kollégái. Abban, hogy a cég elsőszámú magyarországi vezetője lettem, bizonyára annak is meghatározó szerepe volt, hogy a csapatom elfogadott vezetőként. Ugyanakkor azt is meggyőződéssel vallom, hogy egy ilyen feladathoz az elkötelezettség, a nagy munkabírás és a szakmai alázat mellett az is fontos, hogy az ember felismerje az esetleges rossz döntéseit és korrigálni tudja azokat.

– A tavalyi teljes piaci vezető pozíciót – a személygépkocsik értékesítésben a második helyet – ráadásul úgy érték el, hogy a Ford az elmúlt 10 esztendőben, a totális piacot tekintve miden évben ott volt az első kettőben. Mindezt úgy, hogy a márka azon kevés, nagy piaci részesedéssel rendelkező autógyártó közé tartozik, aki nem rendelkezik magyarországi gyártóüzemmel.

– Ezzel kapcsolatban azt szoktuk mondani, hogy mi vagyunk Magyarországon a rejtett autógyártó. Nem véletlenül: egyrészt itt a 600 fős budapesti, regionális szolgáltató központunk – amelynek létszáma 2020-ig várhatóan ezer főre fog növekedni – másrészt a Ford a magyar GDP 1,7 %-át elérő összegben, 600 milliárd forint értékben vásárol – a kábelkötegtől az autó üvegig -, a magyarországi beszállítóktól autóipari termékeket.

– A Ford miként reagál a károsanyag kibocsájtás szigorításhoz kapcsolódó új szabályokra és az alternatív hajtás előretörésére?

– A Ford már akkor stratégiai projektnek tekintette a kis köbcentis, benzines, három hengeres motor, az Ecoboost kifejlesztését és gyártását, amikor mások ebbe még bele sem kezdtek. Az így szerzett 7 év tapasztalat igazi versenyelőny. Ugyanakkor a dízel fejlesztés sem állt le, mert vannak olyan szegmensek ahol nincs más opció: egy nagytömegű terepjáró, vagy a kishaszongépjűrművek esetében például az egyetlen megoldás arra, hogy a jármű a megkövetelt emissziós szabályokat betartva is megfelelően üzemeljen. Ugyanakkor azt is fontosnak tartjuk, hogy miközben a Ford a leggyorsabban növekvő SUV szegmensre kiemelten koncentrál, 2020-ra minden szegmens minden modelljéhez kínálunk valamilyen alternatív meghajtást, legyen az hibrid, plug in hibrid, mild hibrid, vagy elektromos meghajtás.


A 2018-as esztendőben az új személy- és kishaszongépjármű eladások közel 17% százalékkal növekedtek Magyarországon, és túlszárnyalták a 166 ezres össz. darabszámot. Ehhez az eredményekhez a Ford modelljei jelentős mértékben járultak hozzá. A Ford 2018-ban 23,6 százalékos eladásnövekedésével húzta fel a piac eredményeit. A márka vezeti az összesített eladásokat összesen 20047 eladott személy- és haszongépjárművel.