A génmódosított növények sem érnek az égig: az USA-ban is jön a szabályozás

Már az USA-ban is kötelező lesz a génmódosított növények és élelmiszerek (GMO-k) megjelölése. Az új helyzet tovább segítheti a fogyasztók tisztánlátását.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma új iránymutatásokat javasol azon élelmiszerek címkézésére, amelyek genetikailag módosított összetevőket tartalmaznak. Az új szabályozás várhatóan 2020-ban válik kötelezővé a tengerentúlon.

A génmódosított élelmiszerek feltűnésük óta vita tárgyát képezik szerte a világon, hiszen sokan annak ellenére is tartanak tőlük, hogy az eddig elvégzett tudományos kutatások szerint az elfogyasztásuk nem jelent egészségügyi kockázatot. Ezzel egybecseng az is, hogy számos élelmiszergyártó már évekkel ezelőtt feltette a termékeire a „No GMO” feliratot, amely egyértelműen tudatja a vásárlóval, hogy az adott termék nem tartalmaz génmódosított összetevőt.

De mi is az a GMO?

Az angol mozaikszó a Genetically Modified Organisms rövidítése. A GMO olyan élőlényeket – növényeket és állatokat egyaránt – jelöl, amelyek génállományát molekuláris genetikai eljárásokkal módosították. A génmódosítás azért terjedt el, mert a hagyományos termesztési és tenyésztési módok gyakran nem képesek a genetikai anyagokat az egyik fajból a másikba beilleszteni.

A génmódosítást leggyakrabban a növénytermesztésben használják, az eljárással ugyanis megnövelhető a növények ellenálló képessége a gyomirtó szerekkel, a rovarokkal és a szárazsággal szemben, továbbá a segítségével javíthatók a különböző táplálkozástani értékek és fokozható a vitamintartalom is. Napjainkban főként a kukorica, a szójabab és a cukorrépa esetében alkalmaznak mesterséges génállomány-módosítást, vagyis rengeteg élelmiszerbe kerülhet GMO.

GMO Magyarországon

Magyarországon 2016 őszén szigorodtak a GMO-mentes termelés szabályai, amikor életbe léptek a genetikailag módosított szervezetektől mentes termelés szabályai, valamint a GMO-mentes élelmiszer és takarmány előállítás, illetve forgalmazás feltételeit meghatározó hazai rendelet. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy külön jelölést kapjon a GMO-mentes élelmiszer, takarmány, valamint az ezekből készült összetett termékek, illetve a GMO-mentes takarmánnyal etetett állatoktól származó hús, hal, tojás, tej és a GMO-mentes méz. A jelölés használata ugyan önkéntes, de a jelölés használatához a termék előállítójának igazolnia kell, hogy az összetevők nem tartalmaznak genetikailag módosított elemeket. Állati eredetű termékeknél ez azzal a kötelezettséggel is együtt jár, hogy az állatok GMO-mentes táplálásának az élelmiszerláncban nyomon követhetőnek kell lennie.

Magyarország szigorúan tiltja a genetikailag módosított növénykultúrák termesztését, az Európai Uniós szabályozás alapján azonban abban az esetben, ha egy adott GMO-t tartalmazó élelmiszert az EU-ban már engedélyeztek élelmiszercélú felhasználásra, akkor azt – tekintettel az áruk szabad piaci áramlásának kötelezettségére – az egész EU területén és így hazánkban is forgalomba lehet hozni. Ezeknél a termékeknél azonban a GMO jelenlétére utalni kell – más kérdés, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tapasztalatai szerint ilyen élelmiszereket, a kereslet hiánya miatt csak nagyon ritkán látni a polcokon.

Szabályozás: miért éppen most?

A nagy élelmiszergyártók már régóta hadban állnak a címkézéssel, méghozzá azért, mert attól tartanak, hogy a vásárlóik nem fogják megvenni azokat a termékeket, amelyeken szerepel a „GMO” felirat. Az elmúlt években azonban a jogalkotók és a fogyasztói csoportok is sürgetni kezdték a szabályozást, néhány amerikai államban pedig már el is fogadtak olyan törvényeket, amelyek előírják a génmódosított élelmiszerek feltüntetését a termékek csomagolásain. Az egyik ilyen Vermont állam, amelyik 2014-ben úttörője volt a kezdeményezésnek, amelynek köszönhetően hamarosan – várhatóan 2020-ban – szövetségi szintű törvény is születhet.

Most akkor féljünk?

Az Európai Bizottság 2011-ben adott ki egy összefoglaló jelentést, amiben 25 évi kutatás, 130 kutatási projekt és 500 kutatócsoport eredményeit mutatta be azzal a következtetéssel, hogy nincs tudományos bizonyíték azzal kapcsolatban, hogy a genetikailag módosított növények nagyobb kockázatot jelentenének a környezetre és az élelmiszer, illetve takarmánybiztonságra, mint a hagyományos növények és más organizmusok. A jelentés szerint arra sincs biztosíték, hogy a GMO élelmiszereknek több nemzedéken át vizsgálva bármilyen hosszútávon káros hatása lenne.