A magyar fiatalok menekülnek az agráriumból, 65 év feletti a gazdák harmada

Magyarországon nem öröklődik az agrár-gazdálkodási tapasztalat, miközben a gazdák harmada 65 év feletti. Az EU-s agrárpolitika eszközeivel és tagállami intézkedésekkel is meg kell állítani a gazdatársadalom elöregedését – jelentette ki a vidékfejlesztési államtitkár Kis Miklós Attila. AzÜzlet.hu megnézte a korábbi prognózisokat, és a statisztikai adatokat is szemügyre vettük. Érdekes, hol él arányaiban a legkevesebb számú fiatal az EU-n belül. 

Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna műsorában azt mondta, hogy Európában, mint más országaiban is Magyarországon 65 év feletti a gazdák harmada. A nyugati országokban azonban a családi vállalkozások generációról generációra öröklődnek. Magyarországon azonban sok gazda családból hozott tapasztalatok nélkül indít vállalkozást, ezért őket nem csak anyagi eszközökkel, hanem tanácsadással és képzésekkel is támogatni kell.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a támogatásokkal a mezőgazdasági vállalkozások jövedelmezőségét kell javítani, mert – mint fogalmazott – az utánpótlás biztosításának a legjobb útja az, ha a fiatalok kiszámítható megélhetési lehetőséget látnak az ágazatban.

Úgy látszik, menekülnek a magyar fiatalok a mezőgazdaságból. Igaz, szakemberek már évtizedekkel ezelőtt jelezték, hogy baj van.

Például 2009-ben olvasható volt: „ A gazdálkodók korösszetételére az idősek egyre magasabb aránya , fokozódó ’előregedése’ jellemző. 2000-ben még az 55 évnél öregebbek voltak fölényben (50,2 %) 2007-ben viszont a gazdálkodók többsége (54,9 %) 55 évnél idősebb volt…” A tanulmánykötet (Székely Erika (2009): Nemzedékváltás a mezőgazdaságban) meg is állapítja:

Figyelemre méltó, hogy a legfiatalabb és a legidősebb korcsoport aránya között több mint háromszoros különbség van.

Egy több mint 12 éve keletkezett vizsgálat már erőteljesen előre vetíti a várható bajokat. A legnagyobb volmenű és arányú 50-60 éves korosztály valószínűleg még 1-10 évig a tulajdonos jogán érdekeltek lesznek a vagyon közvetlen vagy közvetett működtetésében, ezután azonban csak töredékük kívánja tulajdonosi, befektetői pozíciót megtartani.

A 2006-ban megjelent összefoglaló,  a “Tulajdon- és generációváltás a mezőgazdaságban” (Horváth G és Palkovics M) szerint: minél nagyobb méretű gazdaságról van szó, annál inkább csökken a külső, valamint a menedzsment tulajdonosi arány, és nő a belső, nem vezetői tulajdonosi részesedés. Emellett a tulajdonosok 70-80 százalékban  az idősebb korosztályba tartoznak. A vezetők több mint fele az 50-62 évesek közé tartozik, további 12-17 %-uk nyugdíjas, kétharmaduk 10 éven belül elvileg visszavonul.

„ A vagyont értékesíteni szándékozók köre bővül, a működtetésre hivatott fiatal generációt viszont igen kevés intézményes eszköz segíti, hogy átvegye az eddigi tulajdonosok, vagy üzemeltetők helyét”.

Ezt tetézik a népesedési változások. A tartósan alacsony születésszám és a hosszabb várható élettartam átalakítja az EU-28 korfájának formáját; a legfontosabb változás – amely már ma is érzékelhető több uniós tagállamban – markáns átmenet lesz egy jóval idősebb népességszerkezet irányába.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának 2016-os tanulmányának táblázat

Az EU-28-ban a munkaképes korúak aránya csökken, miközben a nyugdíjasok relatív száma növekszik. Az elkövetkező évtizedekben az időskorúak teljes népességhez viszonyított aránya jelentősen nőni fog, ahogy a háború utáni „baby boom” nemzedék egyre nagyobb hányada éri el a nyugdíjas kort. Ez ugyanakkor növekvő terhet jelent a munkaképes korúak számára, akiknek elő kell teremteniük az öregedő népesség számára szükséges szociális szolgáltatások költségeinek fedezetét.

2016. január 1-jén az EU-28 népessége 510,3 millió volt. Az EU-28 népességének 15,6%-a gyermek (0-14 éves) (lásd táblázat), míg a munkaképes korúnak tekinthető személyek (15-64 éves) a népesség 65,3%-át jelentették. Az időskorúak (65 éves vagy idősebb) aránya 19,2% (az előző évhez képest 0,3%-os növekedés, a 10 évvel korábbi adathoz képest pedig 2,4%-os növekedés).

2016-ban az összes uniós tagállam közül a gyermekek teljes népességhez viszonyított aránya Írországban (21,9%) volt a legnagyobb, a legkisebb arányt pedig Németországban (13,2%) mérték. A 65 éves vagy idősebb korcsoport teljes népességhez viszonyított aránya a legnagyobb Olaszországban (22,0%), Görögországban (21,3%) és Németországban (21,1%) a legkisebb pedig Írországban (13,2%) volt.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának 2016-os tanulmányának táblázat