Adóparadicsom – Magyarország, Bulgária, Kajmán-szigetek…?

Az alacsony közép-kelet-európai vállalkozásokat termelő adókról ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A tekintélyes német lap a térséget, így Magyarországot is adóparadicsomként mutatja be.

Az Európai Parlament Zöld frakciója számára készült (2015-ös adatokra támaszkodó) elemzés nagy felzúdulást okozott. A szakértők megállapították, hogy a multinacionális vállalatok jóval kevesebb nyereségadót fizetnek, mint amennyi a tagállamok nominális adókulcsai alapján indokolt lenne. Luxemburgban a legnagyobb a különbség a jogszabályban álló teher (29%) és a ténylegesen fizetett adó (2%!) között – számol be az FAZ.

Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerint a vállalkozásokat az EU-ban átlagosan 22% adó terheli.

A 11 közép-kelet-európai tagállam az átlag alatt van. A 10 legalacsonyabb nyereség- és társasági adókulcsot alkalmazók közé Cipruson és Írországon kívül térségünk országai kerültek.

A 9%-os magyar társasági adókulcs az OECD 36 tagállama között is a legalacsonyabb – számol be az FAZ. Minket Bulgária követ alig lemaradva (10%). Litvániában 15, Romániában 16, Horvátországban 18% az adó mértéke – hoz fel néhány példát a napilap. Magyarországgal összehasonlítva már magasnak tűnő közteher, a 30%-os német adókulcsnál azonban jóval alacsonyabbak.

A 2015-ös adatok térképen. A képre klikkel nagyban látható a grafika

Zöldeken innen és túl

Az FAZ szerint a nominális és a valójában megfizetett (effektív) adó közötti különbségre a Zöldek megrendelésére készült tanulmánynál van megbízhatóbb forrás: a mannheimi Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) által az Európai Bizottság megrendelésére készített éves jelentés. Eszerint 2017-ben a ténylegesen fizetett adó már nem Luxemburgban volt a legalacsonyabb. Az adóparadicsom hírében álló nyugat-európai miniállamot, a szintén az adóelkerüléssel azonosított Ciprust (3.) és Magyarországot (2.) megelőzte a legkevesebb adót kirovó Bulgária. A balkáni országban átlagosan 9%-os volt az adóterhelés. Az EU tíz adóparadicsomából nyolc az Odera-Lajta vonaltól keletre van – összegzi a 150 oldalas tanulmányt az FAZ.

A nominális és az effektív adók közötti különbség jóval kisebb, mint a Zöld-frakció számára a 2015-ös adatok alapján készült jelentés írja; az EU átlagában 2%. A legnagyobb különbség már nem Luxemburgban, hanem Portugáliában (9,5%) van – derül még ki a cikkből.

Az FAZ szerint a keleti tagállamokat lehet kritizálni, amiért alacsony kulcsaikkal nehéz helyzetbe hozzák a nyugati országokat. Két fontos körülményt azonban figyelembe kell venni:

  1. Kicsi a nominális és az effektív vállalkozási adók közötti különbség. Tehát ami a jogszabályban szerepel, azt tényleg érvényre is juttat. Ez által átláthatóbb az adórendszer. Fairek a viszonyok.
  2. A térség országai bebizonyították, hogy alacsony adókulcsokkal is egyensúlyban lehet tartani a költségvetést. 2018-ban minden kelet-európai tagállam teljesítette a 3%-os maastrichti kritériumot. Ráadásul a régió legtöbb országban az államadósság is alacsonyabb, mint nyugaton, illetve a maastrichti előírásnál (a GDP 60%-a). Az euróövezet legtöbb országa utóbbitól fényévekre van.

A fiskális egyensúly nem az alacsony adók ellenére, hanem éppen azoknak köszönhető  – véli a napilap elemzője. Az alacsony kulcsok vonzzák a külföldi cégeket, növekszik a gazdaság és az adóbevétel. Az GDP-növekedés keleten a nyugati átlag kétszerese – támasztja alá állítását a cikk szerzője.

Versenyben a két térség

A nyugati tagállamok egyre inkább érzik az adóversenyt. Nem véletlen, hogy a térséggel határos Ausztriában huszonötről  húsz százalékra csökken a társasági adó. „Közvetlen versenyben állunk Kelet-Közép-Európával; elkerülhetetlen a további adócsökkentés is – mondja a lapnak Christian Helmenstein az Osztrák Iparkamarától.

Az érem másik oldala, hogy a keleti tagállamok versenyképességéhez az alacsony adók mellett hozzájárul a fejlődő infrastruktúra, amit a nyugati-tagállamok jóvoltából kapott uniós pénzekkel finanszíroznak. Ez különösen igaz Magyarországra. Már a korábbi költségvetési ciklusban is nálunk volt a legmagasabb (57%) a kormányzati beruházásokon belül az EU-pénzek aránya. A 2018-ban zárult periódusra még csak becslések vannak. Az arány várhatóan a 70%-ot is meg fogja haladni.

Erre a nyugati politikusok rendszeresen felhívják a figyelmet. „A mi pénzünkből csábítják el tőlünk a vállalkozásokat” – vélekedett az osztrák kancellár, Christian Kern, miután Magyarország 2017-ben az amúgy is alacsony, 11%-os társasági adót 9-re csökkentette.

Régiónkban – Szlovénia kivételével – az szja is jóval a 39%-os EU-átlag alatt marad: Csehországban és nálunk 15%, Bulgáriában és Romániában pedig mindössze 10% – zárja elemzését az FAZ.

Petrus Szabolcs (Németország)

 

A 2015-ös évben összegyűjtött anyagok alapján sorjáznak a hálón a beszámolók. Az egyikben az akkori top20 offshore országról írnak.

Találtunk a neten egy honlapot, amelyen harminc, adózási kérdésekben nem együttműködő ország szerepel, amelyek – mint írják-  az Európai Bizottság offshore feketelistáját tartalmazza. A feketelistára kerüléshez tíz tagállam jelzése volt szükséges. A lista nemzetközi, diplomáciai vihart aratott, a megbélyegzett országok sorban jelezték felháborodásukat.

(Tájékoztatásul csatoltuk egy elérhetőséget, amely az adóparadicsomokat  propagálja, offshore lehetőségeket mutat be, az adóelkerülési formákat kínálja az adott országokban – a szerk.)