Agrárkamara: 2020-2030 között évente 17 milliárd forint jut öntözési célú fejlesztésekre

A hatékony és fenntartható vízgazdálkodás elérésének érdekében a kormány 2020-2030 között évente 17 milliárd forint állami forrást biztosít öntözési célú fejlesztésekre – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón, miután megbeszélést folytatott Áder János köztársasági elnökkel a vízgazdálkodást érintő kérdésekről és a fúrt kutakról. 

A megbeszélés egyik témája a köztársági elnökkel és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) vezetőségével az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek ítélt vízgazdálkodási törvény volt – tudatta a kamarai elnök.

Elmondása szerint a találkozón egyetértettek abban, hogy a magyar mezőgazdaság létfeltétele és fejlődésének egyik sarokpontja az öntözés, amelyet kizárólag fenntartható módon szabad megvalósítani.

A NAK elnöke ismertette: míg a csapadék mennyisége az elmúlt 110 évben 10 százalékkal csökkent, addig a középhőmérséklet a globális tendenciákkal összhangban nő. A csapadék mennyisége, eloszlása meglehetősen hektikus. Annak ellenére, hogy Magyarország a felszíni vizeket tekintve víztermelő országnak számít, mezőgazdasági területeinek még a legaszályosabb években is csak 2 százalékát öntözi, ami az uniós átlag negyede.

A NAK korábbi vízigény-felmérése szerint jelenleg kevesebb mint 100 ezer hektáron öntöznek, és 270 ezer hektárra érkezett be új öntözési igény.

Elmondta, hogy 2015-ben az aszály miatt kukoricából országosan 6,4 millió tonnát takarítottak be a 2014. évi 9 millió tonnához képest, és a termés csökkenése 100 milliárd forintot meghaladó kárt okozott az agráriumnak. Öntözéses gazdálkodással az öntözés nélkülihez képest az Agrárkutató Intézet (AKI) adatai szerint növényfajtától függően 25-45 százalékkal magasabb termésátlagok érhetők el, a foglalkoztatásbővítő hatás pedig akár 50 százalék is lehet – tette hozzá.

A NAK elnöke szerint az öntözést gátló tényezők között szerepel a forráshiány mellett az, hogy nem áll rendelkezésre a felszíni víz. Ugyanakkor a birtokméret és -szerkezet, valamint az adminisztratív terhek sem kedveznek az öntözőterületek kialakításának.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke kiemelte: egyetértettek abban is, hogy a teljes kútállományt úgy kell nyilvántartásba venni, hogy a gazdák számára ez következményekkel – bírsággal, büntetéssel, szankcióval – ne járjon. Szükségesnek nevezte, hogy intenzív fejlesztés kezdődjön a felszíni vizek hasznosítására, amelyhez jelentős forrásokat kell bevonni.

Kiemelte, hogy kutat létesíteni az elkövetkezendő időszakban kizárólag szakemberrel lehet, engedélyeztetni és nyilvántartásba venni szükséges, a kútról a műszaki paraméterei mellett tudni kell, hogy vízügyi szempontból lehetséges-e fenntartása és működtetése.

Meggyőződése szerint a felszíni vizek hasznosítása, a termelés diverzifikálása – új növényféleségek termesztésbe bevonása – a klímaváltozás miatt csak öntözéssel lehetséges. Ma már nemcsak szabadföldi zöldségek, hanem gyümölcsöket sem lehet magas minőségben öntözés nélkül termeszteni.

Kérdésre válaszolva az Országgyűlés alelnöke elmondta, hogy a kútfúrásos törvényről a módosítását követően az őszi ülésszakban szavazhatnak újra a honatyák.