Államháztartás ’18. Decemberi többlet, 1445 milliárdos hiány

Tavaly decemberben az államháztartás 397,3 milliárd forintos többlettel zárt, így az éves pénzforgalmi hiány 1445,1 milliárd forint lett, erősítette meg a részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM). A hiány 388,3 milliárddal kisebb az előző évinél, de 84,5 milliárd forinttal, 6,2 százalékkal meghaladja a törvényben előirányzott összeget.

A központi alrendszer – az önkormányzatok nélkül számított államháztartás – tavalyi 19 873,0 milliárd forint bevétele az előző évhez képest 649,7 milliárd forinttal, 3,4 százalékkal emelkedett. A 21 318,1 milliárd forint összegű kiadások 261,4 milliárd forinttal, mindössze 1,2 százalékkal haladták meg az előző évit.

2018-ban mintegy 1430 milliárd forintot utalt át az Európai Unió, ezzel szemben tavaly az uniós kiadások több mint 1886 milliárd forintot értek el, a költségvetés pedig továbbra is megelőlegezi a kifizetéseket – áll a minisztérium honlapján olvasható jelentésben.

Az államháztartás központi alrendszerén belül 2018 egészét tekintve a központi költségvetés 1368,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 83,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 7,6 milliárd forintos többletet mutattak.

2018-ban az általános forgalmi adóból 3928,7 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételnél 403,4 milliárd forinttal több. A jövedéki adóból származó bevétel 1111,9 milliárd forintot tett ki, 89,8 milliárd forinttal többet az egy évvel korábbinál. Ezen belül a dohánytermékek jövedéki adója 20,6 százalékkal, 58,6 milliárd forinttal emelkedett.

A személyi jövedelemadóból 2177,4 milliárd forint államháztartási bevétel származott 2018-ban, a magasabb bérkiáramlás miatt 257,4 milliárd forinttal több az egy évvel korábbi összegnél.

A szociális hozzájárulási adóból és járulékokból 218,0 milliárd forinttal több, összesen 4846,3 milliárd forint folyt be, 304,7 milliárd forinttal nőtt a nyugdíjalap és 86,4 milliárddal az egészségbiztosítási alap bevétele, míg a foglalkoztatási alap bevétele 173,1 milliárd forinttal 197,7 milliárd forintra csökkent.

Az uniós programok bevételei mérlegsoron 2018-ban 1053,8 milliárd forint bevétel érkezett, a tervezett 1911,2 milliárd forint 55,1 százaléka, amiből 479,8 milliárd decemberben folyt be. A bevételek túlnyomó része a Széchenyi 2020 operatív programokhoz, valamint a Vidékfejlesztési programhoz kapcsolódik. Az “uniós támogatások utólagos megtérítése” soron 2018 végéig 260,9 milliárd forint összegű bevétel keletkezett, az eredetileg tervezett 63,2 milliárd forintnál 312,9 százalékkal több annak köszönhetően, hogy a 2007-2013-as időszak lezárt programjaihoz kapcsolódó záró kifizetések jelentős részét már a tavalyi évben átutalta az Európai Bizottság.

Az uniós programok előirányzatain az elmúlt évben összesen 1886,3 milliárd forint kifizetés történt, amely az éves előirányzat 78,0 százalékos teljesítését jelenti. Az év során felmerült kiadások legnagyobb részét a 2014-2020-as programozási időszak kohéziós operatív programjai adják, összesen 1506,3 milliárd forintot.

A kiadási oldalon 193,2 milliárd forintot tett ki a lakásépítési támogatások összege, 8,3 milliárd forinttal több az előző évinél. A különféle jogcímen adott szociális támogatásokra kifizetett összeg az egy évvel korábbihoz képest 11,7 milliárd forinttal, 641,3 milliárd forintra csökkent.

A nyugellátásokra fordított 3347,4 milliárd forint 176,1 milliárd forinttal, 5,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az egészségbiztosítási alapon belül a legnagyobb kiadási előirányzatot képező gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett összeg 2018-ban 1306,3 milliárd forint volt, 110,1 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál.

A költségvetési szervek kiadásai 5694,0 milliárd forintot tettek ki, 10,7 százalékkal többet az előző évinél. Ebből 207,0 milliárd forinttal nőtt és 3121,7 milliárd forintot tett ki a személyi juttatásokra és szociális hozzájárulási adóra és járulékokra kifizetett összeg.

A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 2018-ban 2807,2 milliárd forintot tettek ki, és 10,3 százalékkal múlták felül az előző évieket. 420,3 milliárd forint normatív finanszírozásra, 251,9 milliárd forint kiemelt közúti projektekre, 116,3 milliárd forint a Modern városok program keretében megvalósuló fejlesztésekre ment.

A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 927,8 milliárd forint nettó kamatkiadás 59,2 milliárd forinttal lett kevesebb a 2017. évihez képest.

A devizaadósság 57,7 milliárd forinttal csökkent 266,5 milliárd forint nettó törlesztés és 208,8 milliárd forint árfolyamveszteség eredőjeként, a forintadósság 2106,5 milliárd forinttal nőtt
A központi költségvetés adóssága 2018-ban 1942,0 milliárd forinttal 28 688,2 milliárd forintra emelkedett.

A devizaadósság 57,7 milliárd forinttal csökkent 266,5 milliárd forint nettó törlesztés és 208,8 milliárd forint árfolyamveszteség eredőjeként, a forintadósság 2106,5 milliárd forinttal nőtt, amiből 1979,9 milliárd forintot az állampapír kibocsátás nettó összege tett ki.

A minisztérium várakozása szerint 2018-ban az uniós módszertan szerinti hiány várhatóan két százalék körül teljesülhetett a tervezett 2,4 százalék helyett, a GDP-arányos államadósság pedig 71 százalékra csökkenhetett az egy évvel korábbi, Eximbankkal együtt számolt 73,3 százalékról.

A GDP-arányos adósság csökkenéséhez a gazdasági növekedés tervezettnél élénkebb üteme is hozzájárul, amire a jelentésében a PM is kitér és utal arra, hogy az eredményes kormányzati intézkedések érdemben járultak hozzá a GDP 2018 harmadik negyedévi 5,2 százalékos és első három negyedévi 4,9 százalékos növekedéséhez, ami az év egészére az előzetes várakozásokat is meghaladóan 4,6 százalékot érhet el.

A kormányzati szektor GDP-arányos uniós módszertan szerinti pontos hiánya legkorábban március végén lesz ismert – emlékeztet a PM jelentése.