Amerika új szövetsége – Eljött az USMCA kora?

Egyesült Államok–Mexikó-Kanada Megállapodást már csak a kongresszusi pecsétre vár. „Én kötöttem meg minden idők legjobb kereskedelmi megállapodását” – ünnepel Trump. A civilek képviselői és a szakszervezetek is pozitív változásokról beszélnek. Valóban jó a világnak az amerikai új szövetség? 

Szeptemberben ünnepélyesen aláírták és, ha februárban a Kongresszus is rábólint, tavasszal hatályba lép az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) utódját, a 14 hónapos tárgyalások eredményeként elkészült Egyesült Államok–Mexikó-Kanada Megállapodást (USMCA). A névváltoztatás szimbolikus jelentőségű. „Ez nem a NAFTA felmelegítése, ez egy új deal” – mondta Trump, aki a múltat végkép el akarta törölni. A valóságban erről azért nincs szó. Az USMCA átveszi a NAFTA sok rendelkezését. „Én kötöttem meg minden idők legjobb, legkiegyensúlyozottabb kereskedelmi megállapodása” – folytatta a nem szerénységéről ismert elnök. Nyilván ez is túlzás. De munkajogi, fogyasztó- és környezetvédelmi szempontból meglepően sok kedvező változást hoz az új egyezmény.

A ’92 óta hatályos NAFTA a neoliberális szabadkereskedelem minta megállapodása volt. Elsősorban amerikai nagyvállalati érdekeket képviselt, sokszor az állami szervek fölé is helyezve őket. Alig volt tekintettek a munkavállalók jogaira, a fogyasztó- és környezetvédelemre.  Relativizálta a demokrácia és a jogállamiság elveit.

 Új szövetség

Donald Trump amerikai elnök, Enrique Pena Nieto mexikói elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök az USMCA aláírási ceremónián Fotó: Shealah Craighead / Fehér Ház / (MGN)

A szabadkereskedelmet elvető, protekcionista Trump érdekes NAFTA-ellenes frontot hozott létre az elmúlt években.

A Kongresszusban mindig a párt balszárnyához tartozó demokrata képviselők emelték fel a hangjukat a NAFTA és a hozzá hasonló megállapodások ellen. Kevés sikerrel. Aztán jött Trump…

Fellépést ígért az ipari munkahelyek elvándorlása és a munkavállalók kizsákmányolása ellen. Hatalomba lépva azonnal felmondta a NAFTA-t és a Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodást (TPP). Utóbbival, illetve az azt felváltó szerződéssel egy korábbi elemzésben már foglalkozott AzÜzlet.hu.

Trump kritikája mindig nemzeti retorikával párosult. A választók fogékonyak voltak rá. Trump a hagyományos ipari államokban, az USA észak-keleti részén maga mögé utasítani a régi, neoliberális kereskedelmi világrenddel azonosított Clinton asszonyt.

A NAFTA a múlté

A NAFTA közvetlen előzménye a Ronald Reagan elnöksége alatt Kanadával kötött szabadkereskedelmi megállapodás volt. A következő, szintén republikánus elnök, idősebb George Bush rábírta Mexikót a csatlakozásra; 1992-ben létrejött a NAFTA.

„A NAFTA a legkártékonyabb kereskedelmi megállapodás, amelyet az USA valaha aláírt” – mondta Trump azt a hamis látszatot keltve, mintha Mexikó kényszerítette volna a neoliberális szabadkereskedelmet északi szomszédjára, hogy tönkre tegye az USA iparát és kizsákmányolja az észak-amerikai munkásokat. Valójában Washington és az amerikai megakonszernek voltak ennek a kereskedelmi rendnek a fő szószólói. A NAFTA igazi „Made in USA”, amely valóban kizsákmányolta az amerikai, de legalább annyira a mexikói munkavállalókat is.

A NAFTA nagy hatást gyakorolt az egész világkereskedelemre. Sok bilaterális kereskedelmi megállapodás mintájául szolgált. Számos rendelkezése WTO-standarddá vált. Így a NAFTA közvetve kereteket szabott a USMCA-nak is. Hisz egyetlen nemzetközi kereskedelmi megállapodás sem térhet el a WTO kötelező szabályaitól. Ezért illúzió lenne az új egyezménytől forradalmi újításokat, vagy a Trump által beharangozott „új kereskedelmi világrendet” várni. De vannak fontos változások.

Kevesebb hatalom a választott bíróságoknak

A legfontosabb újdonság a választott bíróságok jogainak és hatáskörének megnyirbálása. Az amerikai és kanadai cégek egyáltalán nem kezdeményezhetik majd az úgynevezett ISDS-eljárást (Investor-State Dispute Settlement) olyan jogvitákban, amelyekben egy rendes amerikai, vagy kanadai bíróságnak hatásköre van. Mexikói vonatkozású jogvitákban viszont továbbra is kérhető az ISDS választott bíráskodás.

Az államok feletti bíráskodásnak vége?

A sokat bírált ISDS-eljárás keretében a konszernek megkerülhették az állami igazságszolgáltatást és rögtön egy választott bírói fórumhoz fordulhattak, amelynek összetételét, eljárását és a jogvita eldöntése során alkalmazott szabályokat a felek maguk határozták meg. Kritikára leginkább az adott okot, hogy a választott bíróságok a múltban kivétel nélkül mindig elutasították a nagyvállalatok elleni környezetvédelmi tárgyú kereseteket.

A választottbírósághoz fordulás lehetőség a jövőben csak akkor áll fenn, ha a rendes bíróság a kereset benyújtásától számított 30 hónapon belül nem hozott ítéletet és a jogvita tárgya államosítás, vagy ha egy állami szerv döntése megsértette az USMCA alapelv valamelyiket. Az alapelvek: (1) amerikai, kanadai és mexikói cégek egyenlő elbírálása, (2) széleskörű befektetésvédelem és (3) a tőke szabad áramlása.

Kilenc amerikai befektető továbbra is különleges elbánásban részesülni. Akik az idő közben megbukott mexikói Nieto-kormányzattól 13 koncessziót kaptak olaj- és gázkitermelésre, mindaddig használhatják az ISDS-eljárást, ameddig Mexikónak van olyan nemzetközi szerződése, amely ezt más országok vonatkozásban megengedi.

Kevesebb kártérítés

A jövőben a választott bíróságok által megítélt kártérítés összege nem lehet több a bizonyítottan elszenvedett anyagi kárnál. Véget ér tehát a sokat kritizált gyakorlat, ami alapján a cégek milliárdokat gomboltak le államokról elmaradt nyereség címén. Ez a változás viszont csak a USMCA ratifikálása után 3 évvel lépnek hatályba.

Akik örülnek, és akik nem

A civil szervezeteket örülnek, hogy visszaszorul a demokratikus, állami igazságszolgáltatást kiiktató az ISDS-eljárás. Abban bíznak, hogy az USMCA a NAFTA-hoz hasonlóan nemzetközi trendet indít el, és világszerte leáldozik a választott bíráskodás fénykora.

Az NGO-k üdvözlik, hogy az USMCA tíltja a devizaspekulációt és az árfolyamokon keresztüli nyerészkedést a kereskedelemben. Még akkor is így van ez, ha nincsenek is szankciók, mert csak a hatóságok közötti információcserét rögzíti az egyezmény.

Mindennek ismeretében nem meglepő, hogy a Wall Street Journal vezércikkében, az ultraliberális agytröszt, az American Enterprise Institute pedig szakvéleményben tiltakozik az USMCA ellen.

Több jog a munkavállalóknak

Hotel alkalmazottak sztrájkja. Szakszervezeti megmozdulás az USA-ban 2018-ban
Forrás: Wikipedia

Az amerikai szakszervezetek szövetsége, a Labor Advisory Committe (LAC) üdvözölte a „kicsi, de fontos változásokat”. A sztrájkjogot, és ami a szakszervezeti aktivisták és idénymunkások védelmével összefüggésben kerültek az USMCA-ba.

A megállapodás már nem tekinti reprezentatív munkavállalói érdekképviseletnek a Protection Union-okat, tehát a munkáltatótól függő szakszervezeteteket. Korábban ezek segítettek a munkáltatóknak, hogy kijátszák a jogszabályi előírásokat, amelyek a bér, munkaidő és a munkakörülmények meghatározásánál megkívánták a szakszervezeti jóváhagyást.

Egy alapvető probléma viszont marad: az új megállapodásnak sem részei a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) standardjai. De az USMCA – a NAFTA-val ellentétben – legalább utal rájuk. Érvényesítésükre azonban nincs fix mechanizmus. Nem tudni, hogy az amerikai törvényhozás később pótolja-e ezt a mulasztást. Korábban sem a republikánus, sem a demokrata honatyák és az elnöki adminisztrációk sem voltak különösebben aktívak, ha a munkavállalók jogait kellett megvédeni.

Bizakodásukra okot az adhat, hogy a szakszervezetek szövetségesre akadtak a republikánus kereskedelmi különmegbízott, Robert Lighthizer személyében, aki korábban neoliberális világnézete ellenére az ISDS-eljárást is élesen kritizálta.

A NAFTA-hagyaték felszámolása?

Ha megtalálják a kiskapukat Mexikóban, a béremelés ígéret maradhat

Az ipari munkások a NAFTA kárvallottjai voltak az USA-ban és Mexikóban is. Az amerikai vállalatokat hazájukban felszámolták, majd a déli szomszédhoz helyezték a termelést. Ezzel az USA-ban munkanélküliséget és az ország észak-keleti részén, a hagyományos ipari központokban egész városok lezüllését okozták. Nem jártak jól a mexikóiak se. Éhbérért, rossz munkakörülmények között, jogok nélkül dolgoznak. Ráadásul egyre nagyobb méreteket ölt a hulladék export. Az Amerikában előállt a veszélyes szemét is az ő környezetüket szennyezik.

Trump az (autó)ipari dolgozók szavazatai nélkül aligha lett volna elnök. Most USMCA-val tesz valamit kampányszlogenje teljesüléséért, a munkahelyek elvándorlásának megakadályozásáért. Az egyezmény értelmében csak azokkal az autókkal lehet kedvezményes vámkulcs mellett kereskedni, amelyek előállítási költségének legalább 45%-át óránként 16 USD-t kereső munkások bére tette ki. Mexikói autóiparban jelenleg 4 dollár az átlagjövedelem.

Kicsi rá az esély, hogy a többségükben amerikai gyártók és beszállítók egyszeriben megnégyszerezik a mexikóiak bérét, vagy még drágábban ismét az USA-ban fognak termelni. Valószínűbb, hogy kiskapukat keresnek.

Biztosan több protekcionizmus

Furcsa eset, amikor egy szabadkereskedelmi egyezmény erősíti a protekcionizmust. Az USMCA így tesz: vámmentesen lehet kereskedni minden termékkel, amelyek gyártása során a költségek legalább 75%-a Észak-Amerikában készült. Trump egy újabb választási ígérete látszik teljesülni.

Kicsivel több környezetvédelem

A szakszervezetekkel ellentétben a környezetvédők lobbizni sem próbáltak a klímaváltozás tényét is tagadó Trump-adminisztrációnál. Esély se volt rá, hogy legfőbb követelésük teljesüljön, hogy büntetővámot szabjanak ki a klímát különösen terhelő termékekre.

Az USMCA nem kötelezi a vállalatokat és a részes államokat sem a környezetvédelmi standardok, a nemzetközi klímavédelmi egyezmények betartására. Az USMCA-ban mindössze a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Washingtoni Egyezményre utal egy helyen. De ez sem kötelező rendelkezés.

A környezetvédők csak annak örülhetnek, hogy – Kanada nyomására – az USMCA elbúcsúzik a NAFTA előírásától, attól, amely szerint a szerződésben vállalat kötelezettségeket akkor is teljesíteni kell, ha annak megkötése után szigorodtak a környezetvédelmi előírások, és ezek a kitermelést már nem engedik meg. Ugyanis ha a szerződés olaj, gáz, nemesfémek és fa kitermeléséről szólt, vagy ivóvíz  szállításárról, az állami szervek a NAFTA szerint nem alkalmazhattak szankciókat az új szabályok megsértése miatt.

Részben környezetvédelmi vonatkozású a szigorítás, miszerint a tagállamok valamelyikének rendszámával rendelkező teherautó a jövőben nem közlekedhetnek a másik két ország területén tekintet nélkül az ottani műszaki és környezetvédelmi normákra. A NAFTA alapján bírósági ítélet is kimondta, hogy az amerikai hatóságok jogsértő módon büntették meg a Mexikóban műszaki vizsgával rendelkező, de az USA előírásait megsértő kamionokat. Jóvátételként a közép-amerikai ország kártalanításaként 2,4 milliárd dollár értékű amerikai árura büntetővámokat vethetett ki.

Őslakókról a kereskedelmi szerződésben

Kanada nyomására belekerültek a dokumentumba az őslakók jogai. Az egyezmény alkalmazása nem vezethet a már meglévő jogok korlátozásához, illetve nem lehet akadálya új jogok és bennszülött-védelmi törvények elfogadásának.

Az agrár-lobbi sikere, vesztesek a kistermelők

Az élelmiszer és agráripar szinte minden kívánsága belekerült a megállapodásba. Egy kivétel azért biztosan van: nem csak ajánlott, hanem kötelező lesz a késztermékeknél, cukros üdítőknél és sznekkeknél felhívni a figyelmet az egészségügyi kockázatokra.

Örülhetnek az amerikai tejtermelők és szárnyas tenyésztők. Nem szűnnek meg ugyan a beviteli korlátozások Kanadába, de nőni fog az exportálható áruk mennyisége. A kanadai gazdák joggal félnek az ipari méretekben és kevesebb fogyasztó- és környezetvédelmi előírás mellett olcsóbban termelő amerikai konkurenciától.

Az amerikai kukoricaüzemek is jól járnak. A mexikói piac továbbra is minden korlátozás nélkül elérhető lesz. Így a kistermelőknek a határ déli oldalán a jövőben is a szubvencionált amerikai importtal kell versenyezniük.

A kis területen gazdálkodok, illetve az őstermelők mind a három országban a vesztesek közé tartoznak. A szabályok Amerikában is az olcsón, rossz minőségben termelő megakonszerneknek kedveznek. Az ökologikus, fenntartható mezőgazdaság elkötelezettjeinek az USMCA sem tartalmaz a magasabb előállítási költségeiket kiegyensúlyozó könnyítéseket.

Egy lépés hátra

Néhány területen az USMCA visszalépés a NAFTA-hoz képest. Például erősíti a gyógyszer gyártók monopoliumát. Ez egyértelműen amerikai érdek volt. Kevesebb tér jut a főleg Mexikóban gyártott generikus szereknek. Az egyezmény ugyanis 10 évre emeli a szabadalmi oltalmat. Ez különösen Mexikóban okoz gyógyszerdrágulást. Ott eddig egyáltalán nem volt szabadalmi védelem; Kanadában pedig csak 8 év.

Nem sok előírást tartalmaz az egyezmény az online kereskedelemre. Nem erősíti a privátszféra és a személyes adatok védelmét, az online kereskedelem és fizetés biztonságát.

Példa a világnak?

Miután novemberben a demokraták többségbe kerültek a Képviselőházban, várható néhány változás, de az egyezmény több mint valószínű, hogy a maihoz hasonló tartalommal többséget kap majd a februári szavazáson. Elemzők szerint hiba lenne, ha a demokraták csak azért utasítanák el, mert a Trump-adminisztráció hozta tető alá. Trump kérdéses gazdaságpolitikája és protekcionizmusa elleni fellépésre nem jó módszer a régi NAFTA- egyezmény mellett kitartani. Ez semmivé tenné a civil- és szakszervezetek évtizedes lobbiját a NAFTA legelfogadhatatlanabb rendelkezései ellen.

A kivételek fennmaradnak

Értékelések szerint javulást hoz az USMCA, de nem mondható példaértékűnek a világ számára, mert nem gondoskodik a klíma- és környezetvédelemről, a fenntartható fejlődésről, a kis-, illetve ökologikus mezőgazdasági termelők támogatásáról. Ahogy a munkaerő kizsákmányolásának megakadályozásáról, fogyasztóvédelemről és a pénzügyi spekuláció visszaszorításáról is alig. A Mexikó és az USA közötti legfontosabb problémáról, a migrációról pedig szintén nincs szó az USMCA-ban – hangzik a kritika.

Az egyezmény nem érinti az USA által a kanadai és mexikói acél- és alumínium termékekre bevezetett büntetővámokat sem, ami Trump elképzelésének sikerét jelenti.

Mégis, az USMCA kedvező változásokat hozhat sok észak-amerikai számára, sőt a világnak, ha példája a NAFTA-hoz hasonlóan ragadós lesz a világkereskedelem egész rendszerére – mondják a civil szervezetek és a szakszervezetek, valamint a gazdasági elemzők java része is.