Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Autógyártók: az irreális elvárások elbocsájtás hullámot generálnak
No menu items!

Autógyártók: az irreális elvárások elbocsájtás hullámot generálnak

Túlzott és irreális célkitűzésnek tartják az autóipari vállalatok a Brüsszelben született megállapodást a járművek szén-dioxid-kibocsátásának 37,5 százalékos csökkentéséről 2030-ig. 

Az uniós tagállamok és az Európai Parlament megbízott tárgyalói megállapodtak abban, hogy 2025-től a 2021-eshez képest átlagosan 15,0 százalékkal, 2030-tól pedig 37,5 százalékkal kevesebb szén-dioxidot kibocsátó új járművek kerülhetnek forgalomba az Európai Unióban.

A jelenleg érvényes szabályok szerint 2021-től kilométerenként átlagosan 95 grammot meg nem haladó szén-dioxid-kibocsátású új járművek helyezhetők csak forgalomba az EU-ban.

A csökkentési előírás szigorúbb lett, mint arra az autóipar számított, és ténylegesen csak akkor lesz teljesíthető, ha a belsőégésű motorok mellett nagy tömegben kerülnek az utakra zéró károsanyag-kibocsátású járművek,például elektromos autók. Az autógyártók tehát szerkezetátalakítási kényszerbe kerülnek, ami szerintük tetemes munkahely-vesztéshez vezet majd.

Az uniós tagországok eredetileg a szén-dioxid-kibocsátás 35 százalékos csökkentését tervezték előírni 2030-ra, Németország pedig ennél is kisebbet, 30 százalékosat.

Az Európai Parlament viszont 40 százalékos csökkentési követeléssel szállt be az alkuba. A kihirdetett kompromisszumos megállapodás az átlagos 37,5 százalékos csökkentés mellett könnyű haszongépjárművek esetében 31 százalékos csökkentést irányoz elő. A köztes cél pedig 2025-ig átlagosan 15 százalékos csökkentés minden járműkategóriára.

Az európai autóipar szakmai képviselete, az Acea kritikus hangot ütött meg kommentárjában: “a szén-dioxid-kibocsátás 37,5 százalékos csökkentése 2030-ig jól hangzik ugyan, valójában azonban a jelenlegi helyzetet alapul véve teljességgel irreális célkitűzés.

A szakma mélységesen elítéli az ilyen tisztán politikai indíttatású, technológiai és társadalmi-gazdasági szempontokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyó döntéseket" - fogalmaz a szervezet közleménye.

“Az ACEA tagjai természetesen mindent megtesznek járműveik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, de ezek a kitűzött határértékek nagy terhet rónak az európai autóiparra” – jelentette ki Erik Jonnaert, az ACEA főtitkára. Hozzátette: a kitűzött határértékeket a jelenlegi helyzetben realisztikusan megvalósíthatónál sokkal több elektromos és más alternatív hajtású autó piacra juttatásával lehetne csak teljesíteni.

Az autóipar mindent megtesz, hogy növelje portfóliójában az alternatív hajtású autók részarányát, piaci elterjedésüket azonban még számos tényező, így például a magas beszerzési ár vagy a töltőállomás-hálózat hiánya hátráltatja – mutatott rá az ACEA főtitkára.

Hangsúlyozta egyúttal, hogy feltétlenül szükséges lenne ezért, hogy az uniós tagországok minden tőlük telhetőt megtegyenek az alternatív hajtású járművek terjedését elősegítő infrastruktúra kiépítése érdekében.

Rámutatott: ezek az “extrém módon ambiciózus” célkitűzések “földrengésszerű” hatással lesznek a foglalkoztatásra az autóipar teljes beszállítói vertikumában, ami jelenleg 13,3 millió alkalmazottat foglalkoztat szerte Európában.

A döntés negatív hatásainak tompítása érdekében a politikai döntéshozóknak késedelem nélkül cselekedniük kell a foglalkoztatási és átképzési igények szociálisan elfogadható kezelése érdekében.

A szén-dioxid-kibocsátásról született megállapodás még az Európai Bizottság jóváhagyására vár és az Európai Parlament elé kerül szavazásra.

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A versenyképesség egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése

A magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése

Az egyik futárcéggel erősít a másik

Az előző év azonos időszakához képest az elmúlt 1 évben a SAMEDAY 115 százalékos növekedést tapasztalt a határokon átnyúló szállítási szolgáltatásokat igénybe vevő online boltok számában.

Eljött amire a divatérzékenyek vártak Pesten

A budapesti nyitás jelentős mérföldkő a Primark globális terjeszkedési terveiben.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 600, a kedvezményeket figyelembe véve 417 100 forintot ért el, 14,0, illetve 13,8 százalékkal volt magasabb, mint 2023. februárban.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.