Az aszály segítheti a gabonaexportot

Növelheti a magyar gabonaexportot, hogy megnőtt a lengyel és a német piaci szereplők érdeklődése a szabad gabonakészletek iránt a hőség és aszály okozta terméskiesés miatt – mondta a Gabonatermelők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke.

Petőházi Tamás kiemelte, hogy a lengyel partnerek érdeklődésének növekedése elsősorban Magyarország északi részén, míg a németeké a nyugati országrészben tapasztalható, de a kereslet növekedése fokozatosan kiterjed az egész országra. A megkötött üzleteknek köszönhetően már elindult a gabonák kiszállítása.

A német mezőgazdasági termelők országos szövetsége (DBV) szerdai előrejelzésében jelentősen lefelé módosította a gabonatermésre adott prognózisát, a betakarítás első szakaszának végeztével frissített előrejelzés szerint 36 millió tonna lehet a termés, szemben az utóbbi öt év 47,9 millió tonnás átlagával és az előző prognózisban megadott 41 millióval.

Lengyelországban a szárazság a szántóföldek 63 százalékát érinti, mintegy 2 millió hektáron, több mint 100 ezer gazdaságban okozott károkat, emiatt a lengyel kormány kedden közel 190 millió euró támogatást hagyott jóvá szárazság sújtotta gazdaságok támogatására.

Petőházi Tamás közölte, hogy Magyarországon az idén, tavalyhoz képest, a szélsőséges időjárás miatt, minden szántóföldi növényből 200-300 ezer tonnával kevesebb termett, ami 4-8 százalékos terméskiesés. A GOSZ jelenlegi adatai szerint búzából 2-2,5 millió tonna exportáru áll rendelkezésre, amelynek felvásárlása ősszel várható.

Elmondta, hogy a gabona exportára jelenleg tonnánként 50 ezer forint felett van, az előző év azonos időszakában tonnánként 45 ezer forint volt. A nyugat-európai tőzsdéken a búza tonnánként 200 euró (mintegy 62 ezer forint), a kukorica ára tonnánként meghaladja a 190 eurót (mintegy 59 ezer forint) – írja az MTI.
A szövetség elnöke rámutatott, hogy a 2018-as év rendkívüli volt a szántóföldi növénytermesztésben. Az első három hónapban közel 30 százalékkal több csapadék esett az átlagos évekhez képest, amelynek következtében a tavaszi vetési munkák két héttel később kezdődtek meg, amelyeket áprilisban és májusban egy hathetes száraz időszak nehezítette meg. Az elmúlt évekhez képest két héttel korábban, június közepén kezdődött meg az aratás, amelyet a pár naponta érkező csapadék jelentősen lassított. Ugyanakkor az őszi kapásnövényeknek – kukorica, burgonya, répa – kedvezett a júniusi eső – tette hozzá.