Beck Gyögy a digitalizációról. Ami biztos alapot ad az eligazodáshoz

Az analfabetizmus új formája, a digitális írástudatlanság jelenti korunk egyik legnagyobb veszélyét hazánkban is – vallja Beck György, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) elnöke. A Vodafone Magyarország elnökeként is rálátással bíró szakember állítja: nemcsak munkavállalóként, hanem a mindennapi életben is hátrányba kerül az, aki nem mozog magabiztosan a digitális világban.

– Ön azt tartja: ha nem készülünk fel a digitalizációra, az óriási veszteség a társadalomnak és az egyénnek is.

– Igen. A digitalizáció a mindennapjaink elválaszthatatlan része. Észre se vesszük, de digitális technológiák vesznek körül minket. Így aztán mindenki úgy érzi, ért hozzá, tudja, miről van szó, de amikor eljön az igazság pillanata és megkapargatjuk a felszínt, hamar kiderül, hogy a többségnek nem igazán van mélyebb fogalma arról, amiről beszél. A hiányos tudás, a felületes ismeretek pedig veszélyt jelenthetnek a digitális eszközöket használó egyénnek és a digitalizáció során átalakuló társadalomnak is.

– Ráadásul a digitalizáció fogalma alatt eleve mindenki mást ért. Van, aki csak az internetet és van, aki már a robotizációt is ide sorolja. De miért fontos ezzel a területtel általában is tisztában lenni?

Beck György: "ha nem készülünk fel a digitalizációra, az óriási veszteség a társadalomnak és az egyénnek is." AzÜzlet.hu
Beck György

– Mert amíg korábban az informatika csak egy szűk szakmai kört érintett, az embereknek nem volt szükségük arra, hogy többet tudjanak például az internet világáról. Ma viszont gyakorlatilag már nincs olyan szakma, ami mögött ne állna az informatika, a digitális világ. Ezért is lehet kijelenteni azt, hogy ma már annyira alapkövetelmény a digitális világ ismerete, mint amilyen egykoron az írni-olvasni tudás volt. Aki tudott írni-olvasni, az része lehetett egy közösségnek és ezzel a társadalmi együttélés lehetőségét is megteremtette.

Ma ugyanez a helyzet a digitális képességek kapcsán, sőt, a digitalizáció más lépték, mert a legfelkészületlenebb ember kezében is ott van az okostelefon. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy lassan már az olyan alapszolgáltatások is a virtuális térbe kerülnek át, mint a posta, a csekkfeladás. Egyszerűen eltűntek és eltűnnek azok az eszközök, amelyeket korábban megszoktunk és megjelennek azok, amelyek már számtalan funkciót integrálva, mindent tudnak. De ha valaki nem tudja bekapcsolni a számítógépét vagy okos eszközét, elindítani az alap programokat, nem jut fel a világhálóra, az egyre több lehetőségből kizárja magát. Az pedig óriási biztonsági kockázat, ha valaki használja ugyan ezeket az eszközöket, de nem tudatosan, nem figyelve a veszélyekre.

– A digitális tudás arra is jó lehet, hogy valaki a saját vállalkozását is meg tudja jeleníteni a világhálón.

– A digitális jelenlétet ma már egyik, magára valamit is adó vállalkozás sem kerülheti ki. A digitalizáció ugyanis azt jelenti, hogy a cégek a működési folyamataikat és ezen belül a marketing tevékenységüket is digitális eszközökre helyezik át, mert ezzel olcsóbb, hatékonyabb a működésük és nagyobb ügyfél elérésre van esélyük.

– Mit tehet az, aki még a világhálón sem nagyon ismeri ki magát, de nem akar digitális analfabétává válni?

– A Neumann Társaság azt a célt tűzte maga elé, hogy mi leszünk az új digitális világ GPS-e a lakosság számára. Az NJSZT ugyanis egy olyan non-profit szervezet, amelynek egyik kiemelt feladata az, hogy a lakosság számára az informatikai tudást biztosítsa, segítve abban, hogy a digitális térben eligazodjon. Éppen úgy, ahogy ma már a térképet, az utcákat sem kell fejből ismerni: elég egy GPS, mi is ezt próbáljuk megvalósítani a digitális világban, minden alap információt bemutatva az embereknek. E mellett természetesen további kiemelt feladataink is vannak, az NJSZT az IT-tudományok kutatóit is segíti új eredményeik elérésében és világszínvonalú muzeális számítástechnikai gyűjteményünkkel a múlt értékeinek megőrzésében is fontos szerepet vállalunk.

– Miként juthat az NJSZT által kínált tudáshoz az érdeklődő?

– Az NJSZT már több mint 20 éve bevezette az Európából indult ECDL-t, a European Computer Driving Licence-t. Alapítói abból indultak ki, hogy amint autóvezetéshez is jogosítvány kell, az informatika alapjainak ismeretéhez is legyen egy bizonyítvány. Ez az ECDL, ami egy moduláris fölépítésű képzési rendszerként olyan tudást és tréninget biztosít, ami biztos alapokat ad a digitális világban történő eligazodáshoz.

– Hol lehet csatlakozni a rendszerhez?

– Az ECDL-be a Magyarországon működő, mintegy 200 vizsgaközpontban és oktatási intézményeken keresztül lehet belépni. Az ECDL 1997-es magyarországi meghonosítása óta Magyarországon már több mint félmillióan vesznek részt a programban. Legnagyobb hányaduk 18 év alatti (51%), de a 27-45 éves korosztály (23%) körében is népszerű a program, míg a 19-26 évesek a résztvevők 16%-át teszik ki. A 46 évesnél idősebb hallgatók összességében az ECDL-hez csatlakozók 10%-át jelentik, míg a 61 évnél idősebbek, tehát a nagyszülők korosztályának részesedése egyelőre csupán 1%, de mindent elkövetünk, hogy ez az arány javuljon. Az is beszédes adat, hogy a rendszer már régen kinőtte az európai kereteket és ECDL helyett így már egyre inkább ICDL-nek – International Computer Driving Licence – nevezik és a világ közel 150 országában működik.

– Milyen szintű tudást ad a képzés?

– Elég komoly ismereteket lehet szerezni, amit az is mutat, hogy egy ECDL bizonyítvány kifejezetten előnyt jelent a munkavállalók számára. És amíg az alap modulok olyan alapvető ismeretekről szólnak, mint például a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés, folyamatosan frissítjük a tematikát. Például hamarosan social media modullal bővítjük a rendszert, mert nagyon fontosnak tartjuk a közösségi média tudatos, biztonságos használatát. Már bevezetésre került – és az ECDL/ICDL országok mintegy 150 országot számláló mezőnyében nemzetközi díjakkal is elismert – moduljaink szólnak az IT biztonságról és arról, hogy a nem informatika szakos tanárok is Interaktívan, Kreatívan Tanítsanak (IKT pedagógusoknak). Ugyanakkor azon is dolgozunk, hogy az ECDL presztízse a középiskolákban is tovább erősödjön. Akinek  informatika érettségije jelesre sikerül, az igényelhet ECDL bizonyítványt külön vizsgák nélkül. Ha az ECDL hazai elismertsége tovább nő, akkor ez a lehetőség is pozitívan befolyásolhatja a digitalizáció erősödését.