Becsapták a magyar fogyasztókat, csak a csomagolás ugyanaz – az EU tovább tétovázik?

Uniós nyugati cégóriások évek óta becsapják  kelet-európai vásárlóikat. Nem ugyanolyan összetevőkből készült árut hoznak ide, mint amilyet nyugati vásárlóiknak adnak.Ugyanaz a márka, ugyanaz az elnevezés, ugyanolyan a csomagolás, csak épp a minőség más. Hét éve ismertek a tények: 2011-ben vállvonogatást kaptunk Brüsszeltől, most legalább állást foglalt az Unió parlamentje.

A fogyasztók megkülönböztetése elfogadhatatlan, ugyanolyan márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban árult termékeknek ugyanolyan alkotóelemekből kell állnia – mondta ki az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a kettős termékminőségére vonatkozóan elfogadott állásfoglalásában – tudatta az MTI.

Egyelőre azonban nem tudni, mennyi időbe telik, és milyen döntésre jutnak egyáltalán. 2011-től hét év telt el, ennyi idő kellett elismertetni azt, ami egyébként evidens. Kelet nem azt kapja, amit a Nyugat. Meddig tartható fenn ez az állapot?

Akkor és most

Hét éve az Európai Bizottság megvédte a multinacionális cégeket, alaptalan vádnak nevezve azt az állítást, hogy alacsonyabb minőségű termékeket szállítanak Kelet-Európába, mint a fejlett országokba. A bizottság állásfoglalását azzal magyarázta: a vállalatoknak megengedett, hogy a “különböző piaci igényekhez igazítsák a termékeiket”.

Mit sem számítottak a Szlovák Fogyasztók Szövetsége 2011 áprilisi vizsgálata, amelyekben kimutatták: egyes multinacionális élelmiszeripari vállalatok más minőségű termékeket szállítanak a különböző EU-tagállamokba, az újonnan jött országok állampolgárai alacsonyabb minőségűt kapnak. Pedig a cégek garanciát vállaltak áruik, az ételek és italok minőségére is, ezt minden célországban be is kellene tartani.

Aztán a Nébih 2017-es felmérése újra igazolta a szlovákolét, a magyar hivatal 96 Magyarországon, Olaszországban és Ausztriában egyaránt forgalmazott termék esetében 71 féle eltérést talált a magyar fogyasztók kárára.

Az élelmiszereket laboratóriumban is megvizsgálták. A termékek mintegy harmadánál tapasztaltak összetételbeli vagy érzékszervi eltérést.

Az 2018-as EU parlament közleményében már elismeri: számos teszt és felmérés mutatta ki, hogy elsősorban Közép- és Kelet-Európában az ugyanazon márkanév alatt és csomagolásban árult, látszólag a máshol árulttal egyforma termékek összetétele valójában eltérő, és jellemzően a vásárló kárára, következtetése: amennyiben a vállalatok egész Európában forgalmaznak egy terméket, amelynek országonként eltérő a minősége, akkor nem címkézhetik fel ugyanúgy és látszólag ugyanazzal a márkával, mert az a fogyasztók félrevezetését jelenti.

Pedig már korábbab is a különbségek nemcsak élelmiszerek, például halrudak, porlevesek, kávé vagy üdítőitalok esetében mutathatók ki, hanem gyakran más termékeknél, így többek között mosószereknél, kozmetikumoknál, higiéniai termékeknél és bébitermékeknél is előfordultak.

Még vizsgálják a képviselők, mennyire súlyos az eset

Az Európai Parlament most állásfoglalást tett, javaslatokat fogalmazott. Ezek között szerepel, hogy nem megfelelő termékekkel és nem tisztességes eljárás esetén gyors, határokon átnyúló együttműködésre és adatcserére van szükség a nemzeti fogyasztóvédelmi és élelmiszer-felügyeleti hatóságok, a fogyasztói szervezetek és az Európai Bizottság között.

A megbízható és összevethető bizonyítékok összegyűjtését és a probléma súlyosságának megítélése érdekében közös vizsgálati módszertant, valamint 2018 vége előtt az eredmények nyilvánosságra hozatalát javasolták egy nyilvánosan elérhető adatbázisban.

A képviselők szerint a leghatékonyabb megoldás az lenne, ha az eltérő minőség a tiltott kereskedelmi gyakorlatok között szerepelne.

Biztató az állásfoglalásuk, amiben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv frissítésének fontosságát hangsúlyozták. “Nem szabad a fogyasztói preferenciákat ürügyként felhasználva csökkenteni a minőséget és eltérő minőségi színvonalú termékeket kínálni a különböző piacokon” – fogalmaznak. Azonban kissé elhomályosítja, hogy végül is mit akarnak a képviselők.

Felvetették azt is, hogy a gyártók és forgalmazók speciális logóval jelezzék, ha egy termék minősége az egész unió területén egyforma.

Reméljük nem az lesz a vége, hogy kapunk majd egy logót. Attól biztosan finomabb lesz a csoki?

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet módosító új jogszabály javaslatról várhatóan novemberben szavaz az uniós parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága.

Cikksorozatot tervezünk a márkák szerepéről. Következő írásunkban visszaidézzük, hogyan reagáltak a becsapott országok, és mintegy látleletet adva, mivel magyarázták Brüsszelben a tétlenséget.