Az EU beismerte a gazemberséget, az is nagy dolog – reagált az agrárminiszter

“Az EU elismerte: igen, gazemberség történt. Ez önmagában is óriási dolog” – mondta a magyar agrárminiszter, Nagy István Az Üzlet.hu-nak, amikor arról kérdeztük, mit gondol a hét éve, az EU tudtával folytatott minőségrontásról. Cikkünkben arról is olvashattak, egyelőre nem tudni milyen döntés születik. Felidézzük a múltat, értékeljük a jelent. Mit hoz a jövő?

Mint AzÜzletben olvashatták az Unió vizsgálja, milyen mértékben silányítják el egyes élelmiszer márkák a keleti tagországokba vitt áruikat. Mintegy hét év telt el azóta, hogy először kérték a visegrádi országok Brüsszelt: tegyen valamit ellene, akkor azt mondták jogukban áll, kissé cinikusan azt mondták, keleten és nyugaton mást részesítenek előnyben a vásárlók. Most valami megmozdult: „Nem szabad a fogyasztói preferenciákat ürügyként használva csökkenteni a minőséget és eltérő színvonalú termékeket kínálni a különböző piacokon” – fogalmaz az EU parlament Közleménye. Mindenki óvakodik a vétkesek megnevezésétől.

A hét évvel ezelőtti események visszaidézése nem minden tanulság nélküli.

Íme a múlt, cikk archívumunkból:

A multik megtehetik: Nyugatra és keletebbre szánt minőség

Kelet-Európába alacsonyabb minőséget szállíthatnak a márkázott élelmiszerekből is

2011-06-07

Szerző: m70.hu – EurActiv

Megvédte a multinacionális cégeket az Európai Bizottság, alaptalan vádnak nevezve azt az állítást, hogy alacsonyabb minőségű termékeket szállítanak Kelet-Európába, mint a fejlett országokba. A bizottság állásfoglalását azzal magyarázta: a vállalatoknak megengedett, hogy a különböző piaci igényekhez igazítsák a termékeiket.

A vállalatokat nem kötelezik arra, hogy ugyanolyan termékeket dobjanak piacra azonos márkanév alatt az EU országaiban – jelentette ki Frederic Vincent, John Dalli egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelős európai biztos szóvivője az EurActivnak.

A szóvivő elmondta, a Bizottság állásfoglalása szerint amíg a vállalatok betartják az uniós szabályokat a címkézésről és az élelmiszer-biztonságról, a termékek akár különbözőek is lehetnek az egyes országokban. Ez azt jelenti, hogy akár különböző összetevőket is használhatnak és eltérő áron is kínálhatják őket.

A Szlovák Fogyasztók Szövetsége még áprilisban, egy vizsgálat során úgy találta, hogy egyes multinacionális élelmiszeripari vállalatok változó minőségű termékeket szállítanak a különböző EU-tagállamokba, az újonnan jött tagállamok pedig alacsonyabb minőségűeket kapnak. A szervezet azt kifogásolta, hogy ha a cégek garanciát vállalnak az ételek és italok minőségére, akkor ezeket minden célországban be kellene tartani.

A bolgár fogyasztóvédők megerősítették ezt, mezőgazdasági miniszterük, Miroszlav Najdenov még messzebb ment, ő ugyanis kijelentette, hogy „abnormális”, hogy az EU-n belül kettős mérce érvényesül az élelmiszeripari termékekre. Najdenov levélben kérte John Dalli biztost, hogy vizsgálja ki a helyzetet, illetve azzal fenyegette meg a Kelet-Európába alacsonyabb minőségű termékeket szállító vállalatokat, hogy saját országában, Bulgáriában jogi lépéseket foganatosít ellenük.

Dalli szóvivője elmondta, a levél megérkezett, a biztos pedig hamarosan válaszolni is fog rá. A szóvivő elmondta azt is, hogy több korábbi eset is azt mutatja, hogy a vállalatok szabadon igazíthatják az egyes nemzeti piacokhoz a termékeiket, erre pedig példának hozta azt, amikor egy ismert csokoládé márka Nagy-Britanniában és a kontinensen különböző termékeket kínál, hogy így szolgálja ki az eltérő ízléseket.

Azokkal a vádakkal kapcsolatban, hogy Kelet-Európába más minőségű termékeket adnak el, a szóvivő azt mondta, a tagállamok felelőssége, hogy biztosítsák, egészségre káros élelmiszerek ne kerüljenek a piacokra. „Vannak hatásos módszerek arra nézve, hogy ez így legyen, beleértve a gyors- és hatékony reagálási mechanizmust azokban a valószínűtlen esetekben, amikor egészségre ártalmas élelmiszereket találnak a piacokon” – mondta Dalli biztos szóvivője.

A bolgár Trud napilap szerint Najdenov mezőgazdasági minisztert megkérték, hogy mérsékelje a „kettős mércével” kapcsolatos indulatait, bár eredetileg úgy tervezte, hogy az EU agrárminisztereinek találkozóján, május 16-17-én napirendre veteti a kérdést. A bolgár külügyminiszter, Nyikolaj Mladenov azonban állítólag utasította kollégáját, hogy egyelőre függessze fel a hadakozást.

Najdenov a napilapnak azzal magyarázta a kérdés elnapolását, hogy a külügyminiszter attól fél, hogy a multinacionális vállalati lobbik viszonoznák a támadásokat. „A miniszteri fizetésemből képtelen lennék fizetni az ügyvédek költségeit” – mondta Najdenov arra utalva, hogy a vállalatok akár jogi lépéseket is tehetnének ellene.

Eddig a 2011-ben megjelent írás. De térjünk vissza a mához.

Reagált az agrárminiszter

Megkérdeztük Nagy István agrárminisztert, a magyar alma kampánynyitó rendezvényén, milyen fejleményekre számít az EU Parlament állásfoglalása után:

– Keletre rosszabbat hoznak, megegyező csomagolásban, mégis egész más összetételűt, olcsóbbat. Tehát az árdrágítás is fölmerül. Ennek ellenére most is ott tart az Európai Unió, hogy azt mondja, legfeljebb rakat majd ezekre az árukra egy címkét, talán ráírják (kis betűvel) az összetételét, de a megtévesztő csomagolás esetleg maradhatna. Ön erről mit gondol? – kérdeztük.

Nagy István agrárminiszter MTI Fotó: Soós Lajos

– Ez már óriási dolog, hogy elismerik, nagy előrelépés az, hogy belátják, igen, gazemberség történt, gazemberség történik. Magunk is tanulunk és okosodunk. Minden ilyen helyzet pontosan azt mutatja meg, hogy csak a magyar termékben lehet igazából bízni. Tehát, amin ott az szerepel, ez kiváló magyar minőség. Ha ezt látjuk, akkor az biztos úgy is van, és ebbe még nem csalódtunk.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy ha nem valósul meg az, hogy ugyanaz az áru lesz az egész európai piacon – marad a részben megtévesztő csomagolás, kis címkével?  Ha így lesz, akkor föllépünk a lengyelekkel karöltve bojkottal, vagy akár a V4-ekkel közösen a rosszabb minőségben érkező árukat szállító cégek ellen?

– Szerintem a vásárlót hagyni kell dönteni. Ha azt el tudjuk érni, hogy hamis marketinget nem lehet folytatni, hogy becsapni nem lehet a vásárlót, hogy a címkének valós adatot kell tartalmaznia, akkor már nyerünk. Mert nyilvánvaló, hogy azért hozzák hozzánk, mert nagyobb hasznot akarnak csinálni, és bővíteni a piacot. De az igazság kiderült, az lebuktatta őket, és innen kezdve a vásárló eldönti, hogy ő akar-e silányabb minőséget vásárolni, vagy dönt a kiváló minőség mellett. És nem féltem a magyar terméket, mert a miénk jó, és mindenki szépen vissza is fog térni ehhez.

– Jó-jó, csak nem kísért a múlt? A bolgár miniszter, amikor 2011-ben kiderültek ezek a visszásságok, megrémült, és hátat fordított az egésznek. Azt mondta, hogy nem meri megnevezni a cégeket, mert nem elég a fizetése ahhoz, hogy ha esetleg beperelik őt a gazemberkedő cégek, akkor ki tudja fizetni a kártérítést. Tehát van itt egy ilyen, olvasata annak, hogy miért aludt ilyen sokáig az ügy. Ez nem sok jóval kecsegtet minket.

– Az számomra is óriási tanulság volt, hogy amikor előálltunk ezekkel az információkkal, a magyar médiában is a minisztériumiak voltak beállítva olyanoknak, mint akik nem hozzáértők, akik tévednek, akik rosszak. Én mindig vigasztaltam a kollégákat, hogy ne csodálkozzatok, nem mi fizetjük a reklám költségét a különböző híradásoknak. Ez az, ami miatt tényleg nagyon kemény küzdelmet kellett folytatni az információ napvilágra kerülésért, hogy különböző minősége van a határ egyik vagy másik oldalán árult termékeknek.

Azt hiszem a magyar vásárlónak jogában áll minőségi élelmiszert vásárolni, de ahhoz is, hogy eldöntse milyen termékeket vesz, többet fizet a garantáltan kiváló minőségért, vagy a silányabbat akarja megvenni – mondta Nagy István.