Brexit – lemondások: London kombinált vámtérséget szeretne

Sajátos közös szabadkereskedelmi térséget javasol az EU-nak a brit kormány

David Davis brit brexit-ügyi miniszter, majd Boris Johnson külügyminiszter is lemondott a posztjáról, miután a kormány a hétvégén olyan javaslatcsomagot fogadott el, amely összességében szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az EU-val, mint azt a keményvonalas kilépéspárti tábor szeretné. Boris Johnson szerint  a kormány  “a gyarmattá válás felé” sodorja országát. Magyarország abban érdekelt, hogy átfogó szabadkereskedelmi megállapodás szülessen – mondta Szijjártó Péter kedden Budapesten egy más témában tartott sajtótájékoztatót követően.

A magyar külügyi tárca vezetője megjegyezte, hogy megegyezés híján a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai válnak irányadóvá, ami – mint fogalmazott – jelentős akadályokat állítana a szigetország és a közösség gazdasági együttműködése elé. Magyarország nyitott gazdaság, elemi érdeke a zavartalan együttműködés a brit befektetőkkel, ezért érzékenyen érintené minden együttműködési nehézség – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a londoni kormány és Nagy-Britannia stabilitása nem csupán Magyarország, hanem egész Európa számára fontos.

Theresa May brit miniszterelnök és kabinetje a kormányülésről péntek éjjel adott ki közleményt, ami mögül hétfőn a keményvonalasok kihátráltak, a tervet valamiféle gyarmatosítási fenyegetettségként értékelték.

Az indítvány szerint London és az EU közös szabálygyűjteményt hozna létre az áruféleség kétoldalú forgalmára, beleértve az agrárszektor termelte élelmiszereket is.

Nagy-Britannia és az EU - az elképzelés alapján - fokozatosan kialakítaná vámszabályozási rendszerét amely szükségtelenné tenné a vámellenőrzést a kétoldalú kereskedelemben, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna.

Ennek technikai részleteiről a 12 órás pénteki kabinetülésen elfogadott javaslatcsomagban az áll, hogy Nagy-Britannia saját vámtarifáit és kereskedelempolitikai szabályait alkalmazná olyan importárukra, amelyek végcélja a brit piac, és uniós vámtarifákat, illetve az EU kereskedelempolitikai szabályozását olyan termékekre, amelyek belépnek brit területre, de végcéljuk az EU valamely tagállama.

Mint az MTI londoni tudósítója jelentette, az egésznapos kabinetülés, amelyet Chequersben, az angol fővárostól 65 kilóméterre lévő kormányfői rezidencián tartottak meg, azt indítványozza az Európai Úniónak, hogy az elképzelt rendszert a felek szakaszosan, „a szükséges előkészületek megtételének ütemében fejlesszék ki”.

A szolgáltatási szektorra azonban "más" szabályozási javaslatokat dolgoznának ki. A másság azokra a területekre szól, amelyeken a brit érdekeket a "szabályozási rugalmasság" fenntartása szolgálja - fogalmaznak.

A brit kommüniké ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy – a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát adó ágazat – kétoldalú kereskedelmében Nagy-Britannia és az Európai Unió a brit EU-tagság megszűnése után nem a jelenlegi szinten fog hozzáférni egymás piacához, és a pénzügyi szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének esetében a majdani szabályozás nem lesz azonos az Európai Unió biztosította passporting-rendszerrel, vagyis az uniós piacokra kiterjedő pénzügyi szolgáltatásnyújtási jogosítványok jelenlegi rendszerével.

Kockázatos pénzügyek

Kertész Róbert, az MTI tudósítójának jelentése kitér arra, hogy a passporting-rendszernek a City pénzügyi központja – a világ első számú pénzügyi szolgáltatási erőcentruma – szempontjából van óriási jelentősége.

A Cityben honos pénzügyi szolgáltató cégek ugyanis éppen attól tartanak, hogy a Brexit után elveszíthetik az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket,

tekintettel arra, hogy a brit kormány tervei szerint Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével egy időben kilépne az Európai Unió egységes belső piacáról is. Theresa May azonban már korábban jelezte, hogy a jelenlegi passporting-rendszer nem maradhat fenn a brit EU-tagság megszűnése után.

Nemrégiben, a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: ha Nagy-Britannia a jövőben is a passporting-jogok  érvényesítésére törekedne, a City pénzügyi központjának olyan előírásokat kellene betartania, amelyeket mások határoznak meg. A City pénzügyi stabilitásának fontossága miatt nem járható út e szabályok egyszerű elfogadása úgy, hogy Londonnak nincs befolyása kialakításukra – tette hozzá. Nagy londoni elemzőházak ugyanakkor többször is felhívták a figyelmet a passporting-jogok elvesztésének kockázataira.

A legrészletesebb elemzést e kockázatokról az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég készítette. A ház modellszámításai szerint

a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban 40-50 százalékkal zuhanna,

és ez a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt 38 milliárd font (csaknem 14 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben.

Új beutazási és munkaügyi szabályok jönnek

A chequersi kabinetülésen elfogadott javaslatcsomag szerint a brit EU-tagság megszűnése után Nagy-Britannia nem alkalmazza tovább az unión belüli szabad mozgás alapelvét. Indítványoz ugyanakkor egy olyan “mozgási keretrendszert”, amely továbbra is lehetővé teszi a brit és az uniós állampolgároknak a beutazást, a tanulást és a munkavállalást egymás területén, hasonlatosan ahhoz, ahogy ezt Nagy-Britannia más olyan partnereinek is felajánlja, amelyekkel szoros kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn.

A chequersi kormányülésen elfogadott, péntek éjjel ismertetett új javaslatcsomag összességében jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az Európai Unióval, mint amilyent a kormányon és a kormányzó Konzervatív Párton belüli keményvonalas Brexit-párti tábor a képviselői által tett korábbi nyilatkozatok alapján látni szeretett volna. Theresa May miniszterelnök a kormányülés után a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a javaslatot a kabinet kollektív döntéssel fogadta el.