Cafeteria: csak a SZÉP Kártya maradt – minden, amit tudni érdemes

Preferált alszámla az úgynevezett szálláshely zseb

A parlament által elfogadott jövő évi költségvetésben csak a SZÉP Kártya maradt meg egyetlen cafeteria elemnek. Összeszedtük a használatához kötődő legfontosabb információkat.

A parlament által július 20-án elfogadott adótörvény szerint a pihenőkártyaként is aposztrofált Széchenyi Pihenő Kártyán, vagyis a SZÉP Kártyán adható éves rekreációs keretösszeg a költségvetési szervekhez tartozó munkáltatók esetében 200 ezer forint, más munkáltatóknál pedig 450 ezer forint. A SZÉP Kártya három alzsebébe utalható munkáltató támogatást értékhatára tehát nem változott. Ugyanakkor a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egyes meghatározott juttatások szabályai között már nem rögzíti, hogy a munkáltatóval esik egy tekintet alá a társas vállalkozás is.

Amellett, hogy a jövőben a belföldi turizmus élénkítésében is kulcsszerepet betöltő SZÉP Kártya marad az egyetlen kedvezményes adózású béren kívüli juttatás, megmarad a pihenőkártya három úgynevezett zsebe, vagyis alszámlája. Ezek felhasználását az általános – vagyis nem a költségvetési szerveknél alkalmazott munkavállalók – 450 ezer forintos keretet tekintve veszünk górcső alá.

A ’három zseb’

A SZÉP Kártya első zsebe, a szálláshely alszámla. Az erre utalt, a kormányrendeletben meghatározott szálláshely szolgáltatásra felhasználható – akár több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint támogatást a munkavállaló szálláshely igénybevételére használhatja fel. Így erről az alszámláról kizárólag a szálláshelyek, illetve a belföldi utazások árát lehet fedezni. Ugyanakkor az alszámláról bármilyen szálláshelyen (szállodában, panzióban, falusi szálláshelyen) lehet fizetni, sőt emellett még belföldi utazási csomagot is lehet vásárolni.

A második a vendéglátás zseb, vagyis alszámla, aminek keretét a munkavállaló a melegkonyhás vendéglátóhelyeken – közte a munkahelyi étkezőhelyen -, a kormányrendeletben előre meghatározott étkezési szolgáltatásra használhatja fel. De az alszámláról lehet fizetni például egy családi körben eltöltött éttermi, vagy gyorséttermi étkezés költségeit is. A vendéglátás zseb kerete – akár több juttatótól származóan, együttvéve – maximum évi 150 ezer forint támogatás lehet. Fontos tudni, hogy a belföldi szálláshelyek költsége erről az alszámláról is kifizethető.

A harmadik a szabadidő zseb, vagyis alszámla. Az erre utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – akár több juttatótól származóan, együttvéve – legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás lehet. Eminek felhasználási köre igen sokrétű: lehet vele fizetni például a szórakoztató és kulturális intézményekben (állatkert, vidámpark, színház, múzeum, hajózás) valamint az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásoknál (szaunákban és gőzfürdőkben, gyógyfürdőkben, edző- és fitnesztermekben, lovaglásnál, hazai sípályákon, valamint szoláriumokban és fogyasztó- illetve karcsúsítószalonokban) is. De lehet vele vásárolni fürdő és strand belépőt, színházjegyet, múzeum-, koncert-, fesztivál- vagy mondjuk állatkerti és kalandpark belépőt, uszoda- és fitnesz bérletet, horgászjegyet, netán kölcsönözhető vele sporteszköz. Felhasználható sporttanfolyam kifizetésére, vagy egy balatoni hajóútra éppúgy, mint mondjuk lovaglásra. A belföldi szálláshely költség ugyanakkor erről az alszámláról is ki fizethető.

Amint az a fentiekből kitűnik, a SZÉP Kártya preferált alszámlája az úgynevezett szálláshely zseb, amire bármelyik másik alszámláról lehet fizetni, miközben a vendéglátás, illetve a szabadidő zseb felé nincs átjárás máshonnan.

Kártyatörténet

Ami a ma már csak SZÉP Kártyaként ismert pihenőkártya múltját illeti, a Széchenyi Pihenő Kártya létrehozásának ötlete 2010-ig nyúlik vissza. Akkor a Széchenyi Klub Gazdaságfejlesztő Társaság javasolta: szülessen egy olyan kedvezményes rendszer, amelynek megvalósulásaként, a bankkártya-terminálokon keresztül használható, a cafetéria-rendszerbe illeszkedő egyszerű, megbízható, olcsó megoldás jön létre. Mindez úgy, hogy a béren kívüli juttatások rendszerén át biztosított állami kedvezmények elsősorban a turizmusba felé koncentrálódnak. Így jelent meg 2011 nyarán a Széchenyi Pihenőkártya, azaz a SZÉP Kártya, amely már abban az évben átvette a korábban egyeduralkodó Üdülési Csekk szerepét.

A SZÉP Kártya bár megjelenésében hasonlít rá, nem bankkártya és készpénzfelvételre sem lehet használni. Kizárólag a kormányrendeletben meghatározott szolgáltatások ellenértékét lehet vele kifizetni. A SZÉP Kártyával történő fizetés háromféleképpen történhet: a mára teljesen elterjedt banki POS kártyaterminálokon vagy a szolgáltató internetes felületén keresztül, illetve telefonon, ügyintéző segítségével.

Csak magyarországi élményekre jó

Az egyik kulcsfontosságú információs, hogy a SZÉP Kártya kizárólag a hazai szolgáltatások igénybevételére használható fel. De amíg korábban az Üdülési Csekk esetében komoly jutalékokat kasszírozott a kibocsátó, a SZÉP Kártyához kötődő kormányrendelet azt is meghatározta, hogy a kártya a munkáltatóknak és a munkavállalóknak sem kerülhet semmibe. Sőt még a társkártyáért sem kell fizetni és az elvesztett kártya pótlásáért is maximum 1500 forintos díjat lehet felszámolni. Még az elfogadóhelyek esetében sem lehet 1,5 százaléknál magasabb jutalékot elkérni – és ez a költség sem a munkavállalót terheli.

SZÉP Kártyát jelenleg három, jelentős országos hálózattal rendelkező pénzintézet bocsáthat ki: a K&H Bank, az MKB és az OTP. Azért, hogy a három kibocsátó bank kártyái mindenhol használhatók legyenek, a jogszabály szerint a kibocsátó pénzintézeteknek biztosítaniuk kell az átjárhatóságot: a saját elfogadóhelyi hálózatukban a mások által kibocsátott kártyákat is el kell fogadniuk.

Mivel a SZÉP Kártya három zsebe más és más szolgáltatás igénybevételére jogosít – igaz szálláshelyen mindegyikkel fizethetünk -, fontos tudni, hogy miközben a kedvezményes juttatás alszámlák közötti felosztását a munkáltató is eldöntheti, ma már a leggyakoribb az, hogy ebben a kérdésben a munkavállaló szava a meghatározó. Ez már csak azért is lényeges kérdés, mert az év eleji igénylés az egész éves lehetőségeket meghatározza azzal, hogy a három alszámla között – nem lehet elégszer kihangsúlyozni -, csak a szálláshely zseb felé van átjárás.

A SZÉP Kártyával – amennyiben ennek feltétele adott -, előleg fizetése is lehetséges szálláshelyen, utazási irodánál, illetve online áruházban, webshop-on. Utalni viszont nem lehet a SZÉP Kártyához tartozó számláról – csak fizetni lehet vele a kártyán keresztül.

Ugyanakkor jó hír, hogy bármiképpen is fizetünk a jogszabályban meghatározott szolgáltatásokért, erről nem kell számla, mert ezzel nem kell elszámolni. A pihenőkártyán szereplő összeget akár egy alkalommal is el lehet költeni, ugyanakkor az is lényeges információ, hogy a SZÉP Kártya kerete véges, azt semmiképpen nem lehet túllépni, mert nem tartozik hozzá hitelkeret. Ugyanakkor arra lehetőség nyílik, hogy a kártyán maradt keretet bankkártyával, vagy készpénzzel kiegészítve fizetünk – igaz ezt tanácsos előre jelezni a szolgáltatónál. Éppen úgy, mint ahogy akkor is érdemes konzultálni, amikor a szálláshelyért nem – vagy nem csak – az arra szolgáló alszámláról szeretnénk fizetni.

Hangsúlyos elem, hogy a SZÉP Kártyával csakis annak tulajdonosa fizethet, amit a felhasználóhelyek a személyazonosságot igazoló okmányt elkérve bizonyosságot is szerezhetnek. Emellett pedig azok a családtagok is fizethetnek, akik társkártyával rendelkeznek, de ők csakis a saját nevükre kiállított társkártyával tehetik ezt.

Vigyázat, elveszhet a keret

Miközben a SZÉP Kártya felhasználási köre szigorúan meghatározott, az elfogadóhelyként funkcionáló szolgáltatók nyilatkozatot is tesznek azzal kapcsolatban, hogy elfogadják az ezzel kapcsolatos törvényi előírásokat. Emellett az elfogadóhelyeken a Nemzeti Adó és Vámhivatal is akármikor ellenőrzést tarthat a SZÉP kártyák felhasználásával kapcsolatban.

Tragédia akkor sem történik – csak kellemetlenség -, ha a kártya elvész. Ilyenkor azt érdemes azonnal letiltani, ami így rögtön használhatatlan, miközben a rajta szereplő összeg megmarad. Megfelelő eljárás mellett az elfogadóhelyek amúgy sem fogadják el a kártyát fizetésre mástól. A kártya pótlása ugyan némi időt vesz igénybe, de minden pénzintézetnél zökkenőmentesen megtörténik.

És még egy fontos információ a legvégére: a SZÉP Kártyán szereplő béren kívüli kedvezményes juttatás sohasem örökre szól: a megkapott összeget a juttatás évétől számított második év május 31-ig kell felhasználni. A fel nem használt SZÉP Kártya-pénzeket ugyan a bankoknak a törvénynek megfelelően vissza kell utalniuk a juttatást nyújtó cégeknek, szervezeteknek, de a bent maradt pénz a SZÉP Kártya tulajdonos számára ezután már örökre elvész.