Hirdetés
Kezdőlap HR Cafeteria labirintus – van kiút?!
No menu items!

Cafeteria labirintus – van kiút?!

Sokan még nem ocsúdtak fel a megdöbbenésből, hogy a 2019-es adótörvény módosítások milyen mértékben szüntetik meg a munkáltatói juttatások kedvezményeit.

A HR szakemberek gőzerővel keresik a kivezető utat, miként tudják menteni az évek alatt kialakított juttatási rendszerüket. A cégek nagy része egyértelműen elutasítja a cafeteria keretek munkabéresítését, mert ezeket az összegek nem a munkájuk ellenértékeként akarják adni a dolgozóiknak.

A juttatások célja sokféle lehet, a prioritásokat alapvetően befolyásolja a cég területi elhelyezkedése, tevékenysége, munkavállalói kor és nem szerinti összetétele, jövedelmi szintje.

A huszonéves budapesti informatikus fiatalembernek lényeges, hogy a munkahelye kényelmes és modern legyen, korlátlan kávé fogyasztással, változatos élményszerű juttatásokkal, a vidéki településen élő több gyermekes édesanyának viszont az a fontos, hogy a gyermekei iskoláztatásához, vagy akár egészségügyi ellátásához kapjon munkáltatói támogatást.

A munkáltató célja a munkavállaló megtartása, ezért olyan juttatási csomagot igyekszik kialakítani, amelyben mindenki megtalálja a számára értékeset. Így érthetően nem szeretne rákényszeríteni dolgozóira egy egységcsomagot.

Mivel számolhatunk 2019-re?

Az adójogszabályok jövőre sem tiltják, hogy a munkáltató szinte bármilyen juttatást adjon, így adhatja továbbra is az eddigieket, kitalálhat újakat, megkérdezheti a dolgozókat, hogy mit szeretnének.

Néhány kivételtől eltekintve – ilyen többek között a SZÉP kártya -, azt viszont nem teheti meg, hogy csak ő fizet adót. A juttatások többsége után – és ebbe a cégnél alkalmazott minden juttatást bele kell érteni, nem csak a cafeteriát!a dolgozónak is adóznia kell, amit a munkáltató nem tud átvállalni. A gyakorlatban így a munkáltató az egyik kezével odaadja a juttatást, a másikkal pedig a bérből levonja az adót. Ez nyilvánvalóan a munkavállalók nemtetszését váltaná ki, mint ahogy az is, ha készpénzesítve adná oda az eddigi juttatási értéket, hiszen az jóval kevesebb lenne.

Kiindulva a 2018-as munkáltatói juttatások összetételéből, ugyanezen juttatási formák esetén 2019-ben a dolgozóknál a nettó érték átlagosan 30 százalékkal csökkenne. Ha ellenben a cég kivezeti a cafeteriát, akkor a rendelkezésre álló keretnek pénzben az 55 százalékát kapja a dolgozó.

Döntési kényszer a vállalatvezetésnél

A vállalatok vezetői és HR szakemberei komoly dilemma előtt állnak.

A megszüntetés hatásai

Ha felszámolják a választható juttatási rendszert (cafeteria), egy későbbi esetleges újraindítás sokkal bonyolultabb és költségesebb. Minden juttatást teljesen felszámolni amúgy sem igazán életszerű, hiszen a dolgozók várják a nőnapi virágot vagy a mikuláscsomagot. Az is kérdéses, hogy például a készpénzes megváltással milyen hosszabb távú vagy egyéb irányú kötelezettséget vállal a cég, amiből nem tud visszalépni egy esetleges nehezebb gazdasági helyzetben sem. Arról nem is beszélve, hogy az esetenként közel 50 százalékos értékcsökkenést, amit egy adómentes juttatás készpénzesítése jelent, tudja-e kompenzálni?

Megtartani okosan

Ha úgy dönt a cég, hogy megtartja a cafeteria rendszert, akkor is plusz forrást igényel az értékállóság biztosítása. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a munkavállalók nettó jövedelme csökkenjen, különösen úgy, hogy a juttatások adóterhe miatt legyen kevesebb a fizetés. Ezért a többlet pénzügyi keret előteremtésén túl, olyan megoldást érdemes alkalmazni, amely a juttatásoktól függetlenül biztosítja a munkabér érintetlenségét. Amennyiben erre nincs kellő pénzügyi fedezet, komoly hangsúlyt kell fektetni a tájékoztatásra és a várható elégedetlenség kezelésére.

A kommunikáció minden esetben létfontosságú lesz, hiszen a következő hónapokban a munkáltatók megítélését, employer brand-jét jelentősen befolyásolhatja, hogy milyen kiutat találnak a cafeteria labirintusból, munkavállalóik elismerését vagy elégedetlenségét vívják ki a helyzet kezelésével?

Természetesen még mindkét fél bizakodik az őszi adócsomag pozitív irányú módosításaiban. A hírek szerint a szakszervezetek és a kormány, valamint a munkáltatók között zajló bértárgyalásokon is fókuszban van ez a kérdés.

A témakörben a döntéshez információkat kaphat a CAFETERIA az employer branding tükrében 2019 című konferenciánkon. További információk: http://uzletikonferencia.com

Király Ágnes

okleveles adószakértő, juttatási szakértő

Top Cafeteria

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Márciusban 4 millió 746 ezer volt a foglalkoztatottak száma

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt .

BÉT – Emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

A javuló nemzetközi befektetői hangulat miatt a pozitív tartományban indulhat a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén pénteken az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint. Csütörtökön a BUX 247,29 pontos, 0,37 százalékos csökkenéssel, 66 129,26 ponton zárt.

Velence keményen meglépte, amit a turistáknak ígért

Velence új fejezetet nyitott a turizmusban: a csodás olasz turistaparadicsom lett a világ első városa, amely csütörtökön bevezette a turisták számára a fizetős rendszert, hogy ezzel próbálja ritkítani a csatornáin tolongó tömegeket, de a díj tiltakozást váltott ki néhány lakos részéről, akik azt mondták, hogy nem akarnak egy vidámparkban élni.

Két hetet adtak, hogy csökkentsék az üzemanyagárakat

Nagy Márton közölte a kormány döntését: két hetet adott a kabinet a MÁSZ tagjainak, hogy önkéntesen a régiós átlag szintjére csökkentsék az üzemanyagárakat.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.