Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Drágul a benzin, de nem kell félni az 500 forintos ártól

Drágul a benzin, de nem kell félni az 500 forintos ártól

A piacok november hatodikát figyelik: az amerikai időközi kongresszusi választások után derül ki, Trump elnök mennyire elkötelezett az Irán ellenes szankciók mellett, a bojkott ugyanis jelentősen drágíthatja az olaj világpiaci árát – fejtette ki  Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj és gázipari elemzője.

– Milyen hatások befolyásolják most az olajpiacot?

– A tisztán látás érdekében érdemes már az elején kettéválasztani a dolgokat: az olajpiaci árakat a keresleti és a kínálati oldal határozza meg. Miközben a kínálati oldalról sokat hallani, a keresletiről ritkábban szólnak a hírek, pedig az árakat ez legalább annyira befolyásolja. Amit az is jól mutat, hogy idén viszonylag masszív keresletről beszélhetünk: nagyjából napi 1,4 millió hordós napi kereset növekedésre számít a Nemzeti Közenergiai Ügynökség. Az érdekes az, hogy legutóbbi augusztusi jelentésük még ennél is nagyobb 1,5 millió hordós napi kereset növekedést prognosztizált.

-Ez soknak hangzik, de mihez lehet viszonyítani?

Pletser Tamás

– A teljes napi kitermelés mennyisége, globálisan körülbelül napi 100 millió hordó jelenleg. Az 1,4, vagy 1,5 százalékos növekedés ugyan önmagában nem tekinthető soknak, de azt tudni kell, hogy ez a piac nagyon rugalmatlan. Ami azt jelenti, hogyha csak kismértékben is változik a kitermelt mennyiség, az is jelentős árváltozásokat okozhat – le és fölfele irányban egyaránt.

Tehát alapvetően most egy viszonylag masszívan növekvő kereslet van a világban. Nyilván ezt megváltoztathatja, mondjuk egy recesszió vagy egy jelentős lassulás, például az amerikai, kínai kereskedelmi háború miatt. Vagy egyéb kritikus hatások miatt, mint amilyen gondok most a fejlődő piacokon, Argentínában, vagy éppen Törökországban látszanak.

A kérdés, hogy mindez vajon tovább tud-e terjedni a fejlődő piacokon. Mert ha igen, akkor ez az olajpiaci növekedés lendületét is jelentősen visszaveti, ami az árakra is negatív hatással lesz.

-Mikor indult be a jelenlegi keresletnövekedés ?

– Az elmúlt 3-4 év az, ami viszonylag erős növekedést hozott. Az elmúlt 10 év növekedésének átlaga 1,2 millió hordó naponta. Az elmúlt 4 év átlaga pedig e fölötti. Most a világ gazdasága egyre jobban pörög, aminek hajtóerejét az olyan fejlődő piacok adják elsősorban, mint India és Kína. India önmagában napi 400 ezer hordóval növelte tavaly a keresletét, ami három Magyarországnyi fogyasztást jelent. A kínai növekedés ugyan kicsit lassult, de még ma is ez a két ország biztosítja az olajpiaci keresletnövekedés kétharmadát.

-És a kínálati oldal?

– A kínálati piacon a bonyolult világpiaci helyzet miatt, most nem beszélhetünk egyértelmű pozíciókról. De mindenképpen meg kell különböztetni az OPEC tagállamok és az OPEC-en kívüli termelők helyzetét. Az OPEC esetében annyi történt, hogy volt 2016 végétől egy Szaúd-Arábia által bevezetett program, ami szűkítette a piacot, tehát csökkentette az OPEC kínálatát. Ehhez csatlakozott Oroszország is.

Most nagyon úgy tűnik, hogy ez a program az ő szempontjukból elérte célját, mert amikor most májusban ezt felfüggesztették azt mondták: hatására eltűnt a fölös készlet a piacról. Ennek megfelelően, mind Szaúd-Arábia, mind Oroszország növelte a termelését. Hozzáteszem, hogy az OPEC célkitűzései részben azért is teljesültek, mert az egyik tagállam, Venezuela drasztikus módon összeesett, de például Líbia vagy Nigéria is termékcsökkenéssel küzdött a különböző polgárháborús és politikai események miatt.

-Venezuela esetében miért nem termelt több olajat az, aki bajban van?

– A kitermelésnek vannak különböző emberi, meg anyagi feltételei. A termelést úgy lehet szinten tartatni és növelni, ha az iparágba beruházás történik. Ha valaki nem tud beruházni egy olajmezőbe, akkor ott a természetes – évi 6-8 százalékos -, csökkenési rátával elkezd visszaesni a kitermelés. Gyakorlatilag Venezuelásban most az a helyzet: már a megfelelő eszközökbe sem tudnak befektetni a cégek. Így pedig még a természetes rátához képest is gyorsabban szűkült az olajmezők kapacitása, miközben a hiperinflációban elértéktelenedett fizetések hatására már ember sincs arra, hogy legalább a meglévő gépeket üzemeltesse.

-Miként befolyásolja az olajpiaci árakat az, hogy a 2008-as válság idején a nagy olajcégek is elhalasztották a beruházásokat, fejlesztéseket?

– Miközben a legnagyobb termelők valóban kivártak volt egy terület, ahol komoly beruházások történtek: az amerikai palaolaj termelésben komoly felfutás volt. Az egyetlen probléma itt most az, hogy az utóbbi időszakban a *palaolaj termelés, infrastrukturális hiányosságok miatt, éppen a legfontosabb olajmezőkön nem tud a kívánt ütemben növekedni. Egyszerűen kevés az olajszállító kapacitás, ami el tudja szállítani az olajat, a finomítókig.

-Ez Amerikában megtörténhet?

– Megtörténhet, mert olyan gyors a felfutás, hogy azt nehéz minden területen, a fejlesztésekkel követni. Mondok egy konkrét példát. A palamezőkön, egy úgynevezett társult gázt is termelnek az olajjal együtt, amit nem fáklyázhatnak el csak úgy, ahogy az a klasszikus olajmezőkön megszokott. Ezért nem csak olaj, hanem gázszállító vezetéket is ki kell építeni. A megnövekedett termeléshez pedig több munkaerő kell, amiből szintén hiány van.

Hiány van, a kamionsofőrökből és hiány van az a megfelelő utakból is, ezért már a vasútrendszer jó részét is olajszállításra használják. Olyan gyors a felfutás, hogy a kitermelés évente 20-25 százalékkal nőtt és az elmúlt 3 évben, gyakorlatilag megduplázódott. Ezért nem lehet ezt a gyors növekedést menedzselni, ugyanakkor az idei esztendő vége felé megtorpanás várható. Igaz 2019-re ismét lendületet vehet a kitermelés azzal, hogy új infrastrukturális részek épülnek ki.

*A palaolaj egy olyan nem hagyományos nyersolaj-fajta, amelyet a magas szervesanyag-tartalmú, úgynevezett üledékes kőzetekből – vagyis az olajpalából – termelnek ki. Az olajpala termelés – amelynek környezeti hatásai kapcsán sok a kérdőjel -, úttörője az USA. (Az amerikai olajfegyver )

-A helyzet most azért is kedvezőnek tűnik, mert iparági vélemények szerint a palaolaj kitermelés akkor gazdaságos, ha az olaj világpiaci ára magasan van, és az USA a palaolajjal tudja revolverezni a piacot.

– Ez ennél összetettebb kérdés, bár az tény, hogy a palaolaj kitermelés a hagyományos eljárásnál költségesebb. De ezen a területen is nagyon komoly hatékonyságnövelést tudtak elérni. Ugyanakkor a termés felfokozása nagymértékben függ attól is, hogy a kitermelést pénzelik-e a finanszírozók, vagy sem? Ilyen szempontból a második negyed év – most jöttek ki az eredmények – kicsit negatív meglepetés volt. Mert inkább azt várta a piac, hogy most a megemelkedett olajárak miatt végre cash pozitív tartományba kerülnek ezek a cégek,  magyarul végre többet vesznek ki bevételként, mint amit beruháznak. Na, most ez nem következett be.

Mindemellett a palaolaj kitermelésnél egységes önköltséget nem is lehet számolni, mert a költségek mezőkként változnak, attól függően, hogy mekkora réteget kell megrepeszteni és milyen olajkihozatalt tudnak elérni. Ráadásul a költségeket a korábban említett ember és infrastruktúra hiány mellett az is növeli, hogy kevés a talajrepesztéshez használt homok, aminek az ára 2015-ben, a válság idején még lement 15 dollár/tonna ára, most viszont már olyan 60 körül van. Pedig nem kevés homok kell egy repesztéshez, nem egy tonna, hanem sokkal több…

– A politikai válsággócok milyen irányba mozgatják az árakat?

– A kulcskérés most az Irán elleni amerikai szankció, ami november elején indul be. Emiatt elég sok cég már most szeptemberben is csökkenti az Iráni megrendeléseket, félve attól, hogy egy későbbi iráni szállítás esetleg már belecsúszik a szankciós időszakba. Mindezt azt mutatja, valószínűleg el fog kezdődni az iráni export a drasztikus csökkenése.

– Mi következhet mindebből?

– Ha most ha minden tényezőt összerakunk, azt gondolom, a globális olajpiac, a kínálati oldalról alapvetően szűkülő irányba halad. Ezért inkább emelkedő olajárra számítok az év vége fele. A tömegkeresleti oldalon pedig az a legnagyobb kérdés, hogy lesz-e recesszió. Eszkalálódik-e az amerikai és kínaiak közötti vámháború és emiatt lesz-e egy globális lassulás, vagy éppen a török válság tovább fog-e húzódni a fejlődő piacokra. Ez az első fontos kérdés. A második fontos kérdés, hogy az iráni szankciók milyen mértékben fogják befolyásolni az iráni exportot, és a kieső tételt mondjuk, Szaúd-Arábia mennyire tudja kipótolni. A harmadik fő kérdéskör pedig, a nagyon sok egyéb kisebb kínálati kérdés mellett az, hogy Venezuelával mi történik, Líbiával mi történik, illetve az amerikai pala olajtermelők milyen mértékben tudják még növelni termelésüket. Főleg, ha az infrastruktúra kérdése megoldódik.

– Mivel az olaj stratégiai termék, nyilván az árát azért a nagypolitika is befolyásolni tudja valamennyire?

– Azt rögtön érdemes kijelenteni, hogy senki, még az Amerika sem tudja az olaj hosszútávú árát befolyásolni. De rövidtávon van a nagypolitikának befolyásoló szerepe és nem is kicsi. Egyértelműen érezhető például az, hogy az amerikaiak nem akarnak a novemberi időközi kongresszusi választások előtt magasabb olajárat, mert egyértelmű, hogy az a republikánusok bukását hozná. Mert különösen a republikánusok szavazói, akik az amerikai közép-nyugaton élnek, nagyon érzékenyek az üzemanyag árakra. Tehát nyilván ezért is nagyon óvatosak most az Irán elleni szankciókkal, de ha meglesz a választás, utána biztosan teljes gőzerőre kapcsolnak a szankciók tekintetében, mert számukra most a fő ellenség Irán. Ugyanakkor a helyzet bonyolultságát mutatja az is, hogy miközben Szaúd-Arábiáénak nagyon rossz az alacsony az olajár, a nagyon magas olajár is veszélyes, mert kierőszakolhat egy globális recessziót, ami összeomló olajárat szülhet és ezzel jelentős lyuk keletkezhet a költségvetésükben.

Az is elgondolkodtató, hogy a második negyedév során, amikor nagyon hirtelen emelkedett az olajár, miközben egyszerre a dollárárfolyam is erősödött az összes fejlődő piaci valutával szemben, hogy ez mindenhol a fejlődő piacokon nagyon komoly felháborodást hozott magával. Például Brazíliában a kamionosok sztrájkoltak, Indiában a motoros riksások lázadoztak.

– Összegezve, milyen olaj és ezzel üzemanyagárakkal számolhatunk a közeljövőben?

– Azt gondolom, a mainál is magasabb olajár várható a következő években. De továbbra is nagy kérdés, miként alakul a keresleti oldal, mert már egy gazdasági lassulás és az ebből eredő keresletcsökkenés is jelentősen csökkentheti az árakat. De ha az IEA-nak, a Nemzetközi Energia Ügynökségnek stabilak az előrejelzései, akkor jövőre újabb szintet léphetünk át: a brent alapú olaj esetén simán számolhatunk hordónként 80 dollárros árral.

– Mit jelent ez, ha azt vesszük, hogy amikor nálunk úgy 450 volt a benzin és a dízel üzemanyagok ára, akkor nagyjából 100 volt a dollár világpiaci ára.

– Igen, de nem szabad elfelejteni, hogy akkor magasabb volt a dollár árfolyama, illetve más volt a hazai adószint, ami azóta jelentősen megnőtt. Az sem mindegy, hogy időközben megváltozott az olaj és az üzemanyagok közötti árrés is.

– Mennyire befolyásolhatja az üzemanyagok árát a hibrid és az elektromos járművek elterjedése?

– Szerintem a közeljövőben még semennyire, mert ezek az új technológiák még gyerekcipőben járnak. Az előrejelzések szerint az elektromos autók 2025-2030 között jelentenek majd versenyképes alternatívát, addigra forrhat ki a hatótávolságukat meghatározó akkumulátorok kifejlesztése. Az elektromos autók marginális szerepét jelzi az is, hogy az úgynevezett könnyűgépjárművek, vagyis a személyautók globálisan a teljes üzemanyag fogyasztás mindössze 20 százalékát teszik ki, miközben a repülés, olyan 6, a teherszállítás nagyjából 40, míg a mezőgazdaság szintén olyan 20 százalékot tesz ki.

– Milyen üzemanyag árakkal számolhatunk idehaza?

– Magyarországon az látszik, hogy az üzemanyagok iránti kereslet nem árfüggő, hanem sokkal inkább jövedelemfüggő. Ha van az embereknek pénzük, megveszik a benzin, és majdnem mindegy hogy 20 ezer vagy 25 ezer forintért tankolják tele az autót. A forgalom akkor is csak minimálisan csökkent, amikor idén 360 forintról üzemanyag árszint olyan 400 forint körülire emelkedett. Magyarországon egyébként most az eladott mennyiséget tekintve a csúcson van az eladott benzin és gázolaj mennyisége. Vagyis ha azt mondjuk, hogy drága a termék, akkor miként lehetne a csúcson a fogyasztás?

– De azért remélhetjük, hogy a néhány helyen elhangzott 500 forintos jövőbeni ár csak egyszerű riogatás?

– Az, hogy a dollár árfolyama is folyamatosan erősödik, nemcsak a fejlődő piacokon okoz gondot, hanem nálunk is érezteti hatását az olajárban. Ezért is tartom reálisnak év végéig a 405-420 forintos árat. De ahogy említettem, sok függ attól is, hogy mi történik az Irán elleni szankció kapcsán, aminek a hatásait nehéz még  kiszámítani, ezért olyan nagyon széles a nemzetközi előrejelzéseknek a köre is.

Ugyanakkor minden mai kockázatot egybevetve sem hiszem, hogy az üzemanyag árak belátható időn belül megközelítenék az 500 forintot.

Friss

Felminősítette Magyarországot a japán JCRA hitelminősítő

A stabil államháztartási rendszert, az államadósság jelentős csökkentését és az eredményes gazdaságpolitikát kiemelve javította Magyarországra vonatkozó deviza- és forintadósság minősítését a Japan Credit Rating Agency (JCRA) intézet.

PM: idén januárban is többlettel zárt a költségvetés

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere januárban 2051,9 milliárd forint bevételre tett szert, az egy évvel korábbit 82,0 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal meghaladva.

Tesztelik a világ első digitális jegybankpénzét

A svédországi központi bank bejelentette, hogy megkezdte a svéd korona digitális változata, az e-korona tesztelését, amivel a skandináv ország egy lépéssel közelebb került a világ első digitális jegybankpénzének kibocsátásához.

Integrált mobilalkalmazás a Budapesten közlekedőknek

Új mobilalkalmazást fejlesztett a városi közlekedés megkönnyítésére egy nemzetközi kutatásfejlesztési projekt részeként a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ Zrt.) leányvállalatának vezetésével - közölte a NÚSZ Zrt.

Hírek

Integrált mobilalkalmazás a Budapesten közlekedőknek

Új mobilalkalmazást fejlesztett a városi közlekedés megkönnyítésére egy nemzetközi kutatásfejlesztési projekt részeként a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ Zrt.) leányvállalatának vezetésével - közölte a NÚSZ Zrt.

Okos e-hálózat épül Zsombón

Okos hálózat mintaprojektet indított az MVM Csoporthoz tartozó NKM Áramhálózati Kft. Zsombón, a rendszert csütörtökön adták át a Csongrád megyei községben.

Július 1-jétől megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását

Július 1-jétől életbe lép a klíma- és természetvédelmi akcióterv első pontja, megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását. Az utak melletti árkokat, a vasútvonalak környékét is kötelező lesz megtisztítani, összegyűjtik az erdők, szántóföldek, települések szélére kihordott hulladékkupacokat is.

Szakértő: helyesen járt el a Ryanair pilótája

A lehetőségekhez mérten helyesen járt el a Ryanair pilótája azzal, hogy a túlsúly csökkentése érdekében az üzemanyag elfüstölése mellett döntött - mondta Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró.

A neandervölgyiek is virággal temettek

Egy Irakban feltárt neandervölgyi temetkezési hely leletei arra utalnak, hogy a 70 ezer évvel ezelőtt ott élő neandervölgyi emberek szertartással búcsúztatták halottjaikat.

Pénteken tovább drágul a benzin

Literenként bruttó 2 forinttal emelkedik a benzin ára pénteken. A gázolaj ára változatlan marad.

Műtrágyával csalták az áfát – húsz évet kaphatnak

Külföldről beszerzett műtrágyával "ügyeskedett" egy tizenhat tagú bűnbanda, több mint egymilliárd forintos kárt okozva a költségvetésnek. A csalók húsz év börtönt is kaphatnak.

A kormányhivatal vizsgálja a veszteglő Ryanair ügyét

Haladéktalanul kivizsgálja a kormányhivatal a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren kedden órákon át veszteglő légi járat ügyét.

Órákat vesztegelt a ferihegyi kifutón egy Ryanair-gép

Azonnali vizsgálatot kért a Ryanair vezetőségétől a Budapestről a Kanári-szigetekre induló kedd reggeli járattal történtek miatt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő.

Unokázós csalókat fogtak el a rendőrök

Unokázós csalásokra specializálódó, Angliából irányított bűnszervezet tagjait fogták el az éjjel három településen - közölte a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság.

Koronavírus – Karanténban az óceánjáróról hazatért két magyar

Karanténba kerül az óceánjáró hajóról hazatért két magyar állampolgár - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Restaurálása után kiderült: ez egy Rembrandt-festmény

A modern technológiának és művészettörténészek nyomozásának köszönhetően Rembrandt festményeként azonosították az Egyesült Államokban azt a majd 400 éves műalkotást, amelyről sokáig úgy vélték, hogy a holland festőművész műhelyében dolgozó ismeretlen művész munkája.

Gazdaság

PM: idén januárban is többlettel zárt a költségvetés

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere januárban 2051,9 milliárd forint bevételre tett szert, az egy évvel korábbit 82,0 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal meghaladva.

Kilenc havi csúcson a januári euróövezeti infláció

Januárban kilenc havi csúcsra emelkedett az euróövezeti infláció az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közzétett jelentése alapján.

Kínai bank jön Budapestre, a China Construction Bank Corporation

Fióktelepet nyit Magyarországon a China Construction Bank Corporation, amely eszközállománya alapján a világ második legnagyobb hitelintézete.

100 nap alatt 100 milliárdnál is több fogyott a Magyar Állampapír Pluszból

Novemberi indulása óta már 105 milliárd forintnyi nyomtatott Magyar Állampapír Pluszt vásároltak a magyar családok, az értékesítés 80 százaléka vidéken történt. Az elektronikus formájú jegyzés 3660 milliárd forintra tehető.

Történelmi mélyponton a román lej az euróval szemben

Történelmi mélypontra került a román lej csütörtökön az euróval szemben, az európai fizetőeszköz egy egysége 4,7834 lejbe került csütörtökön a Román Nemzeti Bank árfolyama szerint.

Pénzügyi tudatosság – az EU-ban a 12. helyen áll Magyarország

A magyar lakosság a jövedelemhez viszonyított teljes adóssága a legalacsonyabb Európában, de így is gyakran nehézséget jelent a számlák befizetése - derült ki az Intrum követeléskezelő európai felméréséből.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom