Előnyökre hangolva! Szakértő az adó- és áfa-változásokról

Amire érdemes figyelni. A 2019. január 1-jétől hatályos új adószabályok egyik igen fontos pontja a cégautók bérbe vétele esetén alkalmazható 50 százalékos, útnyilvántartás nélküli áfalevonás lehetősége, amelynek kapcsán sok a félreértés – állítja Farkas Gábor a PwC Magyarország adószakértője, aki a legfontosabb adóváltozásokat gyűjtötte csokorba.

Farkas Gábor

Ami 2019-ben nagy jelentőségű változás lesz az áfa szempontjából, az a céges bérelt, vagy lízingelt autók esetében a bérleti- vagy lízingdíjon felszámított áfa egyszerűsített levonásának lehetősége. Ez nagyon félreérthető kategória, és elég sok helyen félre is értik, vagy rosszul értelmezik – magyarázza a szakember. A bérleti- és lízingdíjakra vonatkozó új szabályozás előzményének tekinthetők a korábbi, 2013 óta érvényes, céges autók üzemeltetési költségeire vonatkozó előírások. 2013 óta ugyanis megvan a lehetőség arra, hogy a céges személygépkocsik üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő áfa összegének 50 százaléka pusztán az adóköteles cél igazolásával (és szabályos számla birtokában) levonható. Fontos, hogy e régebb óta létező szabályozás csak az üzemeltetési költségekre vonatkozik, az új szabályok pedig magának a bérbe (lízingbe) vételnek a díját veszik számba.

Céges autó lízing vagy bérlés – 50 %

A 2019-es szabályok értelmében, aki céges autót bérel, vagy lízingel – például operatív, vagy nyíltvégű lízingbe veszi (e kategóriák adóznak az áfa rendszerében bérletként) – és az autót adóköteles gazdasági tevékenység érdekében használja, az a bérleti (lízing-) díjon felszámított áfa 50%-át részletes nyilvántartás (pl. útnyilvántartás) nélkül is levonhatja. Fontos, hogy részletes nyilvántartás vezetése esetén a levonási arány továbbra is elérheti a 100 százalékot, ez a lehetőség tehát nem változott.

A bérleti- vagy lízingdíjakon felszámított áfa összege cégmérettől függően nagyon jelentős tétel lehet: a multiknál éves szinten akár sok tízmillió forintos költséget is jelenthet. Az általános gyakorlat ráadásul az, hogy ahol autóflottát üzemeltetnek, ott általában lízingelik az autókat – tipikusan operatív lízing, vagyis gyakorlatilag bérleti konstrukcióban -, és ezért nagy kiadást jelent a magas bérleti költség és az ahhoz kapcsolódó jelentős áfatartalom is.

A használat aránya – útnyilvántartással vs. nélküle

Farkas Gábor kiemelte: ezen a területen, a 2019-es pozitív változás ellenére a korábbi (üzemeltetési költségekre vonatkozó) szabály is változatlanul érvényben marad és az is, hogy az adóalanynak valamilyen módon, mindenképpen igazolnia kell az adóköteles használat arányát. Ezt a bérbe vételi költségek esetén eddig mindenki kizárólag útnyilvántartással tehette meg.

Magyarán, ha volt útnyilvántartás és ebben vezették mondjuk azt, hogy 100 km-ből 60 km üzleti út és összesen 40 km a hazajárás és egyéb magáncélú használat, akkor a bérleti díjon felszámított áfa 60 százalékát lehetett levonni. Ezzel csak az volt a gond, hogy nagyon sok cégnél és különösen a vezető beosztású munkatársak esetében egyszerűen nem jutott energia az útnyilvántartás vezetésére. Így viszont az áfalevonás lehetősége is elveszett. Ezért fontos és hasznos a január 1-jétől életbe lépő kedvezőbb szabályozás. De emellett – ahogy arról már szó volt -, a korábbi (üzemeltetési költségekre vonatkozó) szabály és a bérleti (lízing-) díjak esetén az útnyilvántartás alapú elszámolás lehetősége továbbra is fennáll.

Cégautó. Nem kell mindig útnyilvántartás, csak ha megéri
Nem kell mindig útnyilvántartás, csak ha megéri

Az új szabály tehát lényegében arról szól, hogy a céges autók bérleti (illetve lízing) díjához kötődő áfa 50 százaléka pusztán az adóköteles cél igazolásával levonható. Ehhez semmilyen részletes alátámasztás nem szükséges, csupán igazolni kell, hogy az adott gépjárművet legalább egyszer az adóköteles tevékenység érdekében használják. Most arról ne beszéljünk – tette hozzá a szakértő -, hogy ezt miként lehet igazolni: a lényeg inkább az, hogy január 1-jétől mindenki számára alapvetően lehetőség adódik. Az egyik, hogy amennyiben céges autót bérel (lízingel), akkor:

  1. levonja a bérlet áfájának 50 százalékát
  2. a hagyományos utat választja. Vagyis azt mondja, hogy nem csak hazajárásra használja az autót, hanem mondjuk ügyfeleket is látogat vele, vagy telephelyre is megy vele, vagy hasonló, a munkájához szükséges tevékenységet folytat. Így pedig a régi módszer alapján vezetett útnyilvántartással, az áfa leírás tekintetében lehet, hogy jobb arányszámot tud magának kikalkulálni.

Utóbbi esetben mondhatja ugyanis, hogy az ő levonási aránya nem az új lehetőség szerinti 50 százalék, hanem az útnyilvántartás alapján mondjuk 85 százalék. Ebben az esetben pedig érdemes a kedvezőbb megoldást választania és ezzel megnyílik a lehetősége az áfa 85 százalékának levonására.

Tehát az új szabály alkalmazásával a törvény alapján a céges autó bérletén felszámított áfa 50 százaléka pusztán az adóköteles cél igazolásával levonható. Ha pedig az útnyilvántartással valaki ennél jobb arányt tud magának kalkulálni és azt megfelelően dokumentálni is tudja, akkor neki azt érdemes választania.

Farkas Gábor kiemelte: ez egy nagyon fontos változás, ami rendkívül sok céget fog érinteni, de amint már írtuk, nagyon sokan félreértik a benne foglaltakat. Mert úgy értelmezik, hogy a jogszabály szerint levonható maximum 50 százalékos levonás érvényesítéséhez is útnyilvántartást kell vezetni – ami pedig teljes félreértés.

Kockázat és holland konstrukció

A PwC adószakértője hangsúlyozta: a jogalkotó részéről nem csak a fentiekben részletezett egyszerűsített áfa-levonási lehetőségre, hanem a 2019-et érintő összes adóváltozásra igaz az adminisztráció-csökkentés szándéka. Ehhez igazodik az is, hogy ha valaki vámügyi képviseletet lát el, akkor január 1-től lehetősége lesz arra, hogy megbízása teljesítéséhez a Ptk. szerinti közreműködőt vegyen igénybe. Emellett, a korábbi áfa szabályok mintájára, az AEO engedélyes vállalkozók („Engedélyezett Gazdálkodó” státusszal rendelkezők), olyan kockázati információkat kapnak majd a vámhatóságtól, amelyek hozzásegíthetik őket ahhoz, hogy – a saját érdekükben is -, felismerjék azt, ha olyan ügyletben vesznek részt, ahol valakik, valamilyen módon visszaéléseket követnek el. Az áfa tekintetében már két éve működik ez a „Holland levél”-nek nevezett konstrukció, amelynek keretében az adóhatóság arról tájékoztatja az adózót, hogy abban a beszerzési, vagy értékesítési láncban, amelynek ő is részese, minden valószínűség szerint áfa csalás történik és ezért érdemes körültekintőnek lennie.

Új építés – kedvezményes áfakulcsAzüzlet.hu. Házípítés

A szakember szerint, talán még ennél is többeket érint az újonnan épített lakások áfájának kérdése, ahol a kormány meghosszabbította a kedvezményes áfakulcs használatát. Mindazonáltal csak azon ingatlanprojektek vonatkozásában lehet továbbra is az 5 százalékos csökkentett áfa kulcsot alkalmazni 2019. december 31-e után, amelyek 2018. november 1-jén már végleges építési engedéllyel rendelkeztek, vagy ha építési engedély megszerzése nem szükséges az építkezéshez, akkor az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1-jén bejelentették az építésügyi hatóságnak. Ebben a két esetben lehet továbbra is az 5 százalékos áfa kulcsot egészen 2023 végéig, tehát az elkövetkezendő 5 évben alkalmazni. Minden más esetben a főszabály szerinti, 27%-os áfakulcs alkalmazandó.

Kapcsolt vállalkozás – közös adózás

A közvetlen adók vonatkozásában nagyon fontos változás a társasági adócsoport intézménye, amely pénzügyi oldalról lehet előnyös az érintetteknek – fejtette ki a szakértő. Az intézmény lényege, hogy a kapcsolt vállalkozásnak minősülő adózók (amelyek között legalább 75%-os mértékű többségi befolyás áll fenn) olyan közös adócsoportot alakíthatnak, ahol az előre kiszámított társasági adópozíciójukat összeszámíthatják, és ez alapján kell ténylegesen megfizetni a társasági adójukat.

A társasági adózásban új szisztéma szerint az a szabály, hogy minden érintett vállalkozás kiszámolja a maga társasági adóalapját, majd utána ezeket össze lehet számítani a csoporton belül, és miután összeáll az egyenleg, akkor dől el, hogy a csoportnak mennyi adót kell fizetnie, vagy kell-e egyáltalán fizetnie. A csoport tagjai tehát bizonyos feltételek teljesülése esetén közösen használhatják fel a csoportos adóalanyiság létrejöttét követően keletkező veszteségeiket, adókedvezményeiket és a csoporttag vállalkozások egymás közötti ügyleteire vonatkozóan enyhülnek majd a transzferár szabályok is.

A szakember szerint akad még  jelentős változás, amit érdemes kiemelni a társasági adózás területén.

Kamatráfordítás, ellenőrzött külföldi társaság

Az egyik, hogy az Európai Unió vonatkozó irányelvének való megfelelés érdekében 2019. január 1-jétől változik az adóalapban érvényesíthető kamatráfordításra vonatkozó szabályozás (alultőkésítési szabály). A kötelezettségek saját tőkéhez viszonyított aránya alapján (3:1-es arány) érvényesíthető kamatráfordítás helyett a törvénymódosítás a kamat érvényesíthetőségét alapvetően az adózás előtti eredmény korrigált értékéhez köti.

Az új szabályozás szerint a nettó finanszírozási költségnek legfeljebb a korrigált adózás előtti eredmény (EBITDA) 30%-át meg nem haladó része lesz érvényesíthető a társasági adóalapban. A törvénymódosítás szerint a 30%-os korlát csak akkor lesz alkalmazandó, amennyiben a nettó finanszírozási költség meghaladja az éves 939.810.000 forintot, illetve további mentességeket is élvezhetnek majd a szabály alkalmazása alól az adózók. A megváltozó szabályozás a cégek nagy többségének igen kedvező lehetőség lesz.

Emellett jelentősen változnak az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok: az ellenőrzött külföldi társaságként történő minősítés elkerüléséhez az adózónak már elsődlegesen azt kell bizonyítania, hogy az irányítása alatt álló külföldi személy jogügyletei „valódi” jogügyletnek minősülnek, azaz nem elsődlegesen adóelőny elérésére irányulnak. Az előbbi feltétel fennállását az adózónak kell bizonyítania. Ez jelentős eltérés a korábbi szabályozáshoz képest.

Tekintettel az új bizonyítási és mentesítési szabályok komplexitására, a szakember javasolja az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályok vizsgálatát minden olyan magyar személy esetén, amely külföldi társaság, telephely vagy egyéb szervezet felett bármilyen módon többségi befolyással rendelkezik.ű

Helyi adó – jó lehetőség, teljes mentesség

Szintén fontos, a helyi iparűzési adót érintő változás 2019-től, hogy egyedi önkormányzati döntések alapján, az önkormányzat által preferált beruházásoknál lehetőség van a beruházás figyelembe vételére a helyi iparűzési adó számításánál adómentesség vagy adókedvezmény formájában. Ez a jelentős könnyítés a társasági adó tekintetében már meglévő fejlesztési adókedvezményhez hasonlatos intézmény – elemez a tanácsadó. – Mivel egyedi önkormányzati kezdeményezéssel, mindez azt jelenti, hogy a jogalkotó viszonylag nagy szabadságot adott az önkormányzat kezébe a helyi iparűzési adó tekintetében. Ezzel a szabállyal ugyanis az önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, hogy a közigazgatási határaikon belül saját maguk befolyásolják az ott megvalósuló befektetéseket, alakítsák a befektetővonzó képességüket. Farkas Gábor ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: ez egy olyan komoly lehetőség, amire mindenképpen érdemes stratégiát alkotniuk az önkormányzatoknak.

Farkas Gábor a fontos változások között említette az energiahatékonysági beruházások kapcsán alkalmazható társasági adókedvezményt is. Igaz ez nem új dolog, mert már 2017-ben hatályba lépett ez lehetőség, amit a 2018 nyári adócsomagban tovább pontosított a jogalkotó. A szakértő szerint viszont azért aktuális, mert egyelőre az látszik, hogy a vállalkozásoknak csak egy kis hányada használja ki az intézményben rejlő lehetőségeket. Arról van szó ugyanis, hogy ha valaki egy olyan beruházást, vagy egy olyan felújítást végez a cégén belül, amelynek eredményeként javul az energiahatékonyság, – mondjuk takarékosabb izzókra cseréli a régieket, vagy olyan gépet vásárol, amelynek kisebb az energia igénye – akkor ennek a beruházásnak vagy a felújításnak a költségének akár 30-45 százaléka elszámolható és leírható lehet a társasági adóból.

Érdemes szót ejteni még a cafeteria rendszerre vonatkozó új szabályokról, amelyek a nyári adócsomagban elfogadottakhoz képest nem változtak – sok munkáltató bánatára. Azaz 2019-ben szinte kizárólag a SZÉP Kártya adható majd kedvező adózás mellett. A többi bejáratott cafeteria juttatás – a lakáscélú hitel törlesztése, a helyi bérlet, az önkéntes pénztári hozzájárulás – bérként válik majd adókötelessé. Néhány juttatás adómentessége ugyanakkor fennmarad, így a munkáltató 2019-ben is adómentesen fizetheti majd a munkavállalók gyermekeinek bölcsődei, óvodai ellátását, illetve sport- és kulturális eseményekre – például koncertekre – szóló belépőjegyet is adhat. Ugyanakkor az új szabály kifejezetten kizárja a felsorolt szolgáltatásokra szóló utalvány juttatását az adómentes körből.