Eltűnhet a cukorrépa a magyar földekről?

Hazánk lehet az első Európában, ahol hagyományai ellenére eltűnik a cukorrépa a földekről. Pedig 20-25 éve Magyarország még jelentős tényezője volt az európai cukorrépa piacnak.

Két évtizede még cukorrépa nagyhatalom voltunk, akkor még több mint két tucat cukorgyár üzemelt Magyarországon. A redszerváltoztatás körüli gazdasági változások, a bizonytalanság, valamint az olcsó dél-amerikai cukor miatt meghirdetett úniós cukorkvóta következtésben végrehajtott gyárbezárási dömping vetette vissza a termesztést. Mára mindössze egy cukorgyár maradt állva, az osztrák Agrana tulajdonában álló Magyar Cukor Zrt. Kaposváron.

Már a tavaszi előrejelzések is arról szóltak, hogy az alacsony cukorár miatt közel 1500 hektárral kisebb területen vetnek idén cukorrépát a hazai termelők, a szokásosnál is kevesebb alapanyag átvételére köt szerződést a Magyar Cukor Zrt.

A cukorrépa-termesztés, illetve a cukorgyártás pozícióinak megváltozásához nagyban hozzájárult, hogy tavaly szeptember végével megszűnt a piacok védelmét szolgáló Európai Uniós cukorkvóta. Más kérdés, hogy szakértők szerint a piac felszabadítása nem befolyásolta érdemben a magyar termelést és a feldolgozás mennyiségét. Az viszont igen, hogy a lépés hatására várható a cukor árának csökkenése. Már csak azért is, mert miközben a kvóta eltörlése miatt az export is növekedni tudott, az Európai Unióban a többlet megjelenése egyértelműen árcsökkenést generált.

A Nemzetközi Cukorszervezet a 2017–2018-as szezonra a világ cukortermelését 178,7 millió tonnára becsülte úgy, hogy a cukorfogyasztás prognózisa 173,5 millió tonna körüli adatot jelzett. Ami rendkívül jelentős, 5,2 millió tonna többletet ígér az ágazatban. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet olyan jelentést tett közzé, amely szerint a cukor világpiaci ára március végén nyolc havi mélypontot ért el azt követően, hogy a legfontosabb termelőknek számító Európai Unió, India, Thaiföld és Kína egyaránt azt jelezte: 2018-ban a megszokottnál nagyobb mennyiségű cukorrépát termel.

Így jutottunk el oda, hogy miközben zuhanórepülésben van a fehér cukor tonnánkénti ára, ami közel 25 százalékot is csökkent, a hektáronkénti termesztési költségek termőhelytől függően 520-620 ezer forintra nőttek 10-15 százalékot emelkedve. Igaz, a gazdálkodók 2020-ig még számíthatnak a támogatásra, de a termesztési költségek, köztük a növényvédelemmel kapcsolatos kiadások folyamatos emelkedése és a jelenlegi piaci helyzet miatt egyes szakmai jóslatok szerint  akár meg is szűnhet a cukorrépa-termesztés Magyarországon.