Erdőtörvény. Védd a természetet – de ki állja a cehhet?

Agroerdészet - erdősáv

Az erdőtörvény több ponton sérti a jogbiztonságot természetvédelmi szervezetek szerint. A változtatás az ombudsman szerint is indokoltnak látszik. Székely László úgy véli, az erdőtörvény legutóbbi módosításának több cikkelye az erdőgazdálkodók érdekekeivel szemben háttérbe szorítja a természetvédelmi célokat. Az Alkotmánybírósághoz fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Mi áll az ügy hátterében? Erről szól Fehér István cikke.

A hagyományos természetvédelmi korlátozásokat csökkentettek

A 2009-es erdőtörvény 2017. évi szeptemberi módosításakor jeleztük, hogy a változtatások számos ponton kedvezőtlenül érinti az erdőgazdálkodásban addig létező természetvédelmi korlátozásokat – mondta dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország civil természetvédelmi szervezet erdővédelmi programvezetője.

dr. Gálhidy László
dr. Gálhidy László

A legfőbb gond az, hogy a törvény módosításával olyan hagyományos természetvédelmi korlátozásokat csökkentettek, mint például a hagyásfa csoportok megtartásának előírásai. A védett területeken ez korábban 10 százalékban is jellemző volt, most nem lehet több 5 százaléknál. A hagyásfa csoportok az erdei élővilág túlélését segítik, így ezek területe lényeges kérdés természetvédelmi szempontból – magyarázta a szakember.

A természetvédők következő kifogása, hogy a törvény a holtfa visszahagyását hektáronként 5 köbméterben maximálja, miközben a szakmai vélemények szerint ez optimálisan 20-30 köbméter volna.

A védett, nagytestű madárfajok fészke körüli védőzóna módosítás szintén új. Az állatok számára kisebb értéket rendeltek. A fészkek körüli kör sugarát 50 méterben állapították meg, holott korábban ez indokolt esetben a 400 métert is elérhette. Az egyedenként 500 000 forint eszmei értékű, fokozottan védett fekete gólya esetében ez tarthatatlannak látszik.

Védd a természetet – de ki állja a cehhet? Alkotmánybíróság előtt az erdőtörvény.
Legelő, hagyásfákkal.

Gyengébb lett a törvény az EU szempontjából jelentős Natura 2000 területeken folytatott természetvédelem vonatkozásában is. Ezt számos paragrafus módosítása révén érték el a jogalkotók – köztük azzal, hogy a hat úgynevezett természetességi kategória közül csak a két legmagasabba (természetesbe és természetszerűbe) sorolt erdőkre vonatkozik a korlátozás. A védett és a Natura 2000 területeken nagyon sok értékes erdő ugyanakkor a harmadik természetességi kategóriába (származékerdőkbe) tartozik, ilyenek például az árterek tölgyesei.

A módosítás szerint az ártereken minden erdő árvízvédelmi rendeltetést kapott, ami – védettségi szinttől függetlenül – lehetővé teszi például a teljes cserjeszintjük kiirtását.

Arra a kérdésre, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala végül konkrétan melyik kifogásolt paragrafusok vagy bekezdések megsemmisítését kéri a törvényalkotótól, dr. Gálhidy László azt válaszolta, hogy ebbe természetesen nincs betekintésük. Ám mivel a civil szervezet alapvetően a folyamatos erdőborítást támogatja – például az örökerdő, illetve faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódokat –, ezek háttérbe szorítását, új szabályozását mindenképpen visszalépésnek tekintik, és a vonatkozó paragrafusok eltörlésére számítanak.

Egyéni indítványok is lazították a természetvédelmi előírásokat

AzÜzlet.hu-nál úgy tudjuk, hogy a törvénymódosítás előtt az illetékesek kikérték a természetvédelmi szervezetek véleményét. A WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője szerint azonban a lényegi kérdésekben akkor nem közeledtek az álláspontok. Sajnálatos, hogy a társadalmi egyeztetések lezárása után is történtek lényeges módosítások, javarészt egyéni képviselői indítványokra. Ezek szintén sokat gyengítettek az erdőtörvény természetvédelmi célú előírásain.

A legtöbb, természetvédelmet érintő kérdésben visszalépés történt, ami sérti az alaptörvény elvárásait, és az erdőtörvény preambulumával sincs összhangban.

Néhány kérdésben nem volt lényegi vita – ilyen például az erdei legeltetés szabályozott engedélyezése. Mivel a korlátozások lazítása az egész erdőterületet érinti, célszerű lett volna a védett és Natura 2000 erdőkben viszont törvényszempontból előremutató módosításokat tenni. Erről azonban szó sem esett.

Telepített erdő – Forrás: megosz

Magyarország erdei az ismert tájtörténeti okokból alacsony természetességűek, vagyis magas az ültetvények, kultúrerdők aránya, márpedig ezek ellenálló-képessége alacsony. A klímaváltozás és az idegenhonos növény-, illetve állatfajok térnyerése miatt fontos lenne a természetességüket növelni. A WWF Magyarország szorgalmazza a nemzeti parkokban a faanyagtermeléstől mentes, leginkább csak a gyalogos turizmus révén hasznosított övezetek kialakítását. Az ún. zónarendszer létrehozásával így létrejövő “vadonokban” a ritka, sérülékeny erdei fajok fennmaradása jobban biztosítható lenne. A többi védett és Natura 2000 erdőben támogatják a hagyományos, vágásos erdőgazdálkodás lecserélést úgynevezett örökerdő üzemmódra, amely nem csak a biológiai sokféleség, de az erdők ellenálló-képessége szempontjából is előnyösebb módszer.

A köz érdekének terheiből a ‘köznek’ többet kell vállalnia?

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségét (MEGOSZ) némileg váratlanul érte, hogy különböző természetvédelmi szervezetek az ombucmanhoz fordultak, ugyanis a törvény módosítását egyeztetések előzték meg, ahol minden erdőhöz kötődő szervezet elmondhatta a véleményét. A törvénymódosítást a tulajdonosok és a gazdálkodók is elfogadták, és az országgyűlés kétharmadot meghaladó többséggel támogatta – mondta Mocz András, a szervezet elnöke.

Mocz András
Mocz András

Az erdészek pontosan tudják, hogy amennyiben olyan értékeket kell megvédeni, amelyek valóban védettségre szorulnak, akkor ezt a vonatkozó törvényeknek, így a hatályos erdőtörvénynek is megfelelve meg kell tenniük. Ez minden állampolgár közös érdeke, amit az erdész szakma mindig is képviselt, és ebben a szellemben látta el feladatait. Viszont a „köz érdekében” elfogadott korlátozások költségeit nem lehet teljes mértékben az erdő tulajdonosára terhelni.

Szükséges megállapítani a viselendő kötelező mértéket, és az ezen felüli kötelezettségekből származó terheket a „köznek”, azaz az állami költségvetésnek kell viselni. Szükséges a kompenzáció bevezetése, amit a törvénymódosítás nagyon helyesen meg is tesz. Ezzel nem csökkenti a védettség mértékének lehetőségét, mert ha valóban védelemre szorul az értékes természeti elem, akkor továbbra is van lehetőség ezt megvédeni, de a kötelezően viselendő határ felett a kompenzáció megállapításával, ami már régóta bevezetett forma az EU országaiban.

Tény, hogy ez új elem a törvényben, és a természetért aggódó szervezetektől és az állami hivataloktól új, a kommunikációra épülő párbeszédet vár el, aminek a végén az erdőgazda meg tudja védeni az erdei élőhelyeket, mert megkapja a szükséges információkat, ugyanakkor nem büntetést kap, hanem az együttműködésért és a beáldozott faanyagért kompenzációra jogosult.

A MEGOSZ elnöke fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az erdőtörvény lehetőséget teremt új erdők létesítésére. Az elmúlt két évtizedben 200 000 hektárt konzerváltak zöld felületté a gyenge minőségű mezőgazdasági földterületek betelepítésével, döntően a magán gazdálkodók – mondta Mocz András, és hozzátette, hogy ez hozzájárult a széndioxid lekötéshez, porlekötéshez, és nagyban növelte az ország természetességét, és kérte a természetért aggódó szervezeteket, hogy segítsék ezt a folyamatot.

Pilis – Örökerdő 3600 hektáron Forrás: vadászlap