Influenzabiztos génszerkezetű csirkén dolgoznak brit kutatók

A Reuters fotója, a génmódosított csirkék kutatásáról szóló cikkbe

Olyan génszerkesztett csirke létrehozásán dolgoznak az Edinburgh-i Egyetem tudósai, amely teljesen ellenálló az influenzával szemben, hogy így állítsák meg a következő nagy emberi influenzajárványt.

Az első génszerkesztett csibe idén fog kikelni az egyetem Roslin Intézetében – mondta el a Reutersnek Wendy Barclay virológus, a projekt egyik vezetője.

A szárnyasok DNS-ét a molekuláris ollónak nevezett CRISPR technológiával módosították, eltávolították egyes részeit annak a fehérjének, amelyik szoros kapcsolatban van a vírussal, ezzel teljesen rezisztenssé tették az állatokat.

Az elképzelés az, hogy a vírusnak ellenálló szárnyasállománnyal “ütközőzónát” hoznak létre a vadon élő madarak és az emberek között – mondta Barclay.

Járványügyi szakértők az egyik legnagyobb veszélynek az emberi influenzajárványt tartják. Az utolsó nagy, 2009-10-es H1N1-kitörés világszerte mintegy félmillió áldozatot követelt. Az 1918-as spanyolnátha 50 millió ember életébe került.

A szakértők legnagyobb félelme az, hogy a vírus egy halálos törzse a vadon élő madarakról a háziszárnyasok közvetítésével az emberre is képes lesz átugrani, majd olyan mutációt létrehozni, amely cseppfertőzéssel könnyen terjed emberről emberre.

“Ha sikerül megakadályozni, hogy a vad madaraktól elkapják a háziszárnyasok a vírust, akkor a gyökereinél állítjuk meg a következő világjárványt” – mondta Barclay.

Ugyanez a kutatócsoport a Nature tudományos lap egy 2016-os számában tette közzé, hogy talált egy gént - ANP32 - a csirkében, amely az influenzafertőzést lehetővé tevő fehérje működését irányítja.

Laboratóriumi tesztekben olyan sejteket használtak, amelyekből hiányzott a gén, és azt találták, hogy nem lehet őket influenzával megfertőzni.

Barclay elmondása szerint úgy szerkesztik az “influenzabiztos” csirke DNS-ét, hogy a szóban forgó fehérjének csak egy részét változtatják meg, a csirke többi génje pontosan ugyanaz marad, mint előtte.

“Azonosítottuk, mi a legkisebb változtatás, amellyel meg lehet állítani a vírust” – mondta a kutató.

A Roslin Intézetben alkották meg Dolly bárányt, a világ első klónozott állatát. Vírusrezisztens sertéseket is létrehoztak.

Barclay szerint a módszer előtt álló legnagyobb akadály az lehet, hogy a baromfitenyésztők tartanak attól, mit szól a közvélemény a génszerkesztett csirkékhez.