Jön az európai árfolyamnyereség-adó!

Az adót az a tagállam veti ki, ahol a részvényt kibocsájtották Kép: AzÜzlet.hu/thewealthadvisor.com
Az adót az a tagállam veti ki, ahol a részvényt kibocsájtották

A tagállamok többsége régóta szerette volna, de kisebbségük blokkolta. A pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén megszületett a kompromisszum. Még az idén jön az új adó. A digitális reklámok után fizetendő európai közteher nem kapott többséget a pénzügyminiszterek között.

Az árfolyamnyereség-adó évek óta a viták középpontjában áll. Az uniós tagállamok többsége is szorgalmazza a tőzsdén, illetve értékpapír-kereskedelemmel keletkező nyereség megadóztatását. A kisebbség eddig sikerrel akadályozta meg a bevezetését.

Bruno Le Maire

A német pénzügyminiszter, Olaf Scholz örömmel jelentette be az áttörést. Teljes megegyezés továbbra sincs, de az uniós alapszerződés ismeri a megerősített együttműködés intézményét. Ennek keretében legalább kilenc ország a többiek bevonása nélkül is cselekedhet egy uniós hatáskörbe tartozó területen. Az adót elviekben ennél eddig is több tagállam támogatta, a részletszabályokról viszont vita volt. Most Scholz és francia kollégája, Bruno Le Maire tucatnyi tagállam számára elfogadható javaslattal álltak elő.

Az úja adó

Az adót az a tagállam veti ki, ahol a részvényt kibocsájtották, illetve a befektetési alapot létrehozták. Fizetni csak akkor kell, ha a kibocsájtó pénzügyi vállalkozás saját tőkéje meghaladja az egymilliárd eurót. Az adó mértéke a tranzakció 0,1%-a lesz.

Brüsszel 50 milliárd eurós éves bevétellel számol. Az összeg egy közös alapba kerül, amelyből a tagállamok arányosan részesednek. Az elosztás további szabályai homályosak.

Hartwig Löger

Az osztrák pénzügyminiszter, Hartwig Löger szerint utóbbi még komoly vitához fog vezetni a javaslat mögött felsorakozott tagállamok között. Most mégis nagyobb esélyt lát a megegyezésre, mint 2013-ban, amikor Nagy-Britannia és Svédország kategorikus elutasítása megakadályozta az adót.

Újabb adóparadicsomok

Az árfolyamnyereség-adóval szorosan összefügg az adóparadicsomok kérdése. A közteher bevezetésével ellentétben valamennyi tagállam egyetértett a Panama-papírok 2017-es nyilvánosságra kerülése után életre hívott uniós feketelista kibővítésével. A lista lényege, hogy a tagállamok igyekeznek blokkolni az azon szereplő országok és a kontinens közötti pénzmozgást.

Kedd óta nem csak Guam, Szamoa, Trinidad és Tobago és a Virgin-szigetek, hanem Aruba, Barbados, Belize, a Bermuda-, a Fidzsi és a Marshall-szigetek, valamint Omán, az Egyesült Arab Emirátusok és a csendes-óceáni Vanuata is szerepel az EU listáján. Hosszabb, 34 államot sorol fel az úgynevezett szürke lista. Az ezen szereplő államok még nem számítanak adóparadicsomnak, de az EU szigorú megfigyelés alatt tartja praktikáikat. Brüsszel segítséget ajánl az érintett államoknak adórendszerének átláthatóvá tételéhez. A szépséghiba, hogy a másik oldalról erre nincs fogadókészség.

Egyelőre nem lesz digitális reklámadó

Olaf Scholz

Hiába állt elő a román elnökség kompromisszumos javaslattal, nem volt többség a pénzügyminiszterek között a digitális reklámok után fizetendő, a köznyelvben leginkább csak google-adóként ismert intézkedés 2022-es bevezetéséhez. Az új közteher legfőbb támogatója a francia-német tandem. Bevezetését az OECD is szorgalmazza. Írország, Dánia, Finnország és a svédek azonban hallani sem akarnak az új közteherről. A német pénzügyminiszter, Olaf Scholz ennek ellenére optimista. Hiszi, hogy még 2019-ben legegálabb megerősített együttműködés keretében ezt az adót is sikerül bevezetni.

Nem lesz könnyű. A támogatók között is ellentétek vannak. Több tagállam elfogadhatatlannak tartja, hogy csak a meghatározott, minimális árbevételt elérő cégek fizessenek. Az éritintett vállalkozások természetesen nem örülnének az új sarcnak, de még mindig jobbnak tartanának egy európai közterhet, mintha minden tagállam maga vetné ki. A digitális világba állandó vitákhoz vezetne, mely platformot mely tagállam jogosult adóztatni. Teljes káosz alakulna ki a kontinensen. A cégek számára felsejlik a kettős adóztatás rémképe.

A franciák és az osztrákok már döntöttek. Ha Brüsszel nem lép, nemzeti szinten fogják bevezetni az új adót. Az amerikaiak is eltökéltek. Minthogy az új teher elsősorban a kaliforniai internetes óriásokat érintené, bevezetése ellen Washington kifogással fog élni a Világkereskedelmi szervezetnél (WTO).