Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Kína befolyást vásárol befektetéseivel az EU-ban? – geopolitika és befektetés
No menu items!

Kína befolyást vásárol befektetéseivel az EU-ban? – geopolitika és befektetés

Észre kellene venni, hogy politikai befolyást is vásárol Kína azzal, hogy önti a tőkét Európába és azon kívülre is, figyelmeztet a The Economist, a mértékadónak tartott angol nyelvű gazdasági folyóirat. A hazánkat és Lengyelországot külön is említő írás nem csak a kínai befektetések kontinensre gyakorolt hatásaival és távlataival foglalkozik. A geopolitikai vonatkozások, Amerika sem marad látóterén kívül.

Abból indul ki, hogy Kínának határozott tervei vannak Európával: 2016-ban már a 36 milliárd eurót (40 milliárd dollár) is elérő kínai befektetések az előző évihez képest megduplázódtak. Igaz, 2017-ben a külföldre irányuló direkt kínai befektetések csökkentek, az európai részesedésük azonban az ötödéről a negyedére emelkedett.

A szerző szerint Kína a pénzügyi erőfitogtatása politikai befolyáshoz vezetett. Tavaly Görögország az egyik ENSZ fórumon megakadályozta, hogy az Európai Unió bírálja a kínai emberi jogi helyzetről szóló jelentést, a cseh elnök, Milos Zeman célja, hogy hazája Kína „elsüllyeszthetetlen repülőgéphordozója” legyen Európában. Magyarország és Görögország megakadályozta az EU-t abban, hogy támogasson egy Kínának a Dél-Kínai Tengerre szóló területi igénye elleni bírósági ítéletet. Európának, de Amerikának is önvizsgálatot kellene tartani – szögezi le a cikk. Úgy fogalmaz,  Amerika jobban tenné, ha a régi szövetségeseinek hűségéért versenyezne, hiszen mindnyájuk érdekét az szolgálná, ha az európaiak körültekintőbben adagolnák a Kína iránti vendégszeretetüket.

Kína növekvő lehetőséget lát Európában. Az az érdeke, hogy Európa stabil maradjon és nyitott legyen az üzleti együttműködésekre.

A The Economist elemzője úgy látja, olyan ügyekben például, mint a klímaváltozás és a nemzetközi kereskedelem Kína sokkal felelősségteljesebben viselkedett, mint a Trump adminisztráció, mert globális egyetértésre törekedett, nem pedig „gránátot vágott” a felek közé. Néhány európai állam azonban ezt tévesen akként értékeli, hogy Kína hasznos ellensúlyt képezhet a kiszámíthatatlan Egyesült Államokkal szemben. Más európai tagállamok viszont attól tartanak, Kína úgy profitál majd az együttműködésből, hogy egy idő után aláássa Európa katonai szövetségét az Egyesült Államokkal.

A lap arra figyelmeztet, hogy Európának rá kell találnia a naivitás és az ellenségeskedés vadhajtásaitól mentes aranyközépútra. Nem tanácsos például olyan mértékű megszorításoknak alávetni a kínai cégeket Európában, mint amilyen bánásmódban az európai vállalatok részesülnek Kínában – fogalmaz. Ugyanakkor “egyes kormányoknak” minden befektetést egyenként kellene megvizsgálnia. Montenegrónak nem lett volna szabad megengednie, hogy a Kínával szemben fennálló tartozásai kényszerítő magasságokba szökjön, Magyarországnak és Lengyelországnak pedig sokkal szigorúbban meg kellett volna vizsgálnia a kínai infrastrukturális projekteket.

A lap szerzője felrója az öreg kontinens megosztottságát, mivel szerinte Európának végre egy, közös hangot kellene megütnie. “A tagállamok egyike sem tudja egymaga Kínát legyűrni, de ha összefognak, közösen cselekedve évtizedek alatt talán sikerülhet nekik. Az EU-nak jobban kellene élni a minősített többségű szavazás intézményével, mintsem hogy egyhangú szavazást tart olyan ügyekben, amelyek Kína számára kényesek, példának okáért az emberi jogok kérdésében. Ez megnehezítené Kína számára, hogy megbénítsa az EU-t azzal, hogy időnként egy kis tagállamot „kivesz a pakliból.” – fogalmaz az elemzés.

Az EU-nak ellenőriznie kellene a tagállami beruházásait. Azokra a déli és keleti államokra különösen oda kellene figyelnie – folytatja a sort a szerző – amelyek sérülékenyebbek a kínai befolyás miatt és más beruházási forrásokat kellene számukra biztosítani, az általuk fontosnak ítélt projektek megvalósítására. A jelenleginél nagyobb, belső európai szolidaritás kialakulásáig még hosszú út vezet – állapítja meg konklúzióként a cikk szerzője.

A The Economist véleménycikke azt is tanulságként ajánlja olvasói figyelmébe, hogy Amerika és az EU különösen a kereskedelem területén erős és potenciális partnerek lehetnének, ily módon képesek lennének Kínával elfogadtatni a globális szabályok betartását.

A teljes cikk angol nyelven itt olvasható. The Economist

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Húsvéti programokkal várják a családokat a nemzeti parkok

A négynapos hétvégén is nyitva lesznek a látogatóközpontok és tematikus túrákkal várják a kirándulókat.

A Bükk-vidék Geopark elnyerte az UNESCO Globális Geopark címet

A geoparkok fontos szerepet töltenek be a vidéki térségek fejlesztésében a földtudományi értékekre alapuló, a helyi szolgáltatókat helyzetbe hozó fenntartható geoturizmus által

Baj van: több büntetést szabott ki a Nébih

Egy kicsivel rosszabbak lettek a számok, mint korábban, ez valószínűleg annak a kereskedői viselkedésnek köszönhető, amivel megpróbálják a fogyasztás visszaesése miatt kiesett nyereséget visszapótolni

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

Hírek

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.

Devizapiac – Gyengült a forint reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel.

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Gazdaság

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

Stabil kilátással megerősítette az OTP-bankok besorolásait a Moody’s

A hitelminősítő kiemeli, hogy az OTP finanszírozása stabil, és mindenekelőtt a betétállományra épül.

Az MBH Bank lett a Fundamenta többségi tulajdonosa

A Fundamenta ezentúl az MBH Bank konszolidált leányvállalataként, de önállóan működik tovább

A költségvetés biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez

A költségvetés a válságokban is helytállt, a rendkívüli kiadások mellett is biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához.