Lakástakarékon gazdagodnak a hozamvadászok? Eddig nem talált visszaélést az MNB

Az MNB nekérte a lakástakarék utolsó napjaiban bekövetkezett roham adatait. AzÜzlet.hu

Az MNB adatokat kért be a piaci szereplőktől a lakástakarék-pénztári törvény módosítása előtti ügyfélrohamról. Eddig nem érkezett a jegybankhoz az utolsó napokban kötött szerződések szabálytalanságára utaló információ, ha érkezik, azt a felügyelet hatáskörében kivizsgálja – nyilatkozta Windisch László, az MNB alelnöke az MTI-nek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt napokban adatokat kért be valamennyi hazai lakástakarék-pénztártól arról, hogy mekkora betét- és hitelállománnyal rendelkeznek majd november 16-i dátummal – mondta el az alelnök.

Az előzményekhez tartozik, hogy amikor megszüntették a lakástakarékok állami támogatását, a megszűnés előtti utolsó két napban 140 ezer szerződést kötöttek Varga Mihály szerint. Ezzel kapcsolatban korábban az ATV-nek is nyilatkozott  a pénzügyminiszter. Azt mondta: Az látszik, hogy spekulatív volt az igénybevétel, hozamvadász szempontok érvényesültek. Itt valószínű, hogy talán nem szabályos vagy nem tisztességes módon köttettek a szerződések” – mondja Varga Mihály az atv.hu-nak adott interjúban az utolsó 48 órában kötött “last minute” lakástakarék-szerződésekről. Ezek felülvizsgálata nem a Pénzügyminisztérium hatásköre, hanem a pénzügyi felügyeleté.

A piaci szereplőknek a törvény szerint 30 napjuk van feldolgozni szerződéseiket. A lakástakarék-pénztári törvény módosítása 2018. október 17-én lépett életbe, így mostanra válik láthatóvá az utolsó napokban kötött állomány.

Bár a kimagasló szerződésszám valóban figyelemfelkeltő, eddig a jegybankhoz nem érkezett olyan információ, amely szerint ne szabályosan kötötték volna meg a törvénymódosítás előtti utolsó napokban a szerződések egy részét – mondta Windisch László az MTI-nek.

Hozzátette: felügyelt pénzügyi intézményekről lévén szó, a jegybank természetesen mindenkor kivizsgálja a jogszabály alapján hatáskörébe tartozó esetleges piaci szabálytalanságokat.

Mint a jegybank alelnöke emlékeztetett, a törvénymódosítás életbe lépése előtt érvényesen megkötött szerződésekre jár az állami támogatás. Az ezután megkötött szerződések esetében ugyanakkor már nincs állami hozzájárulás. A módosítás tehát kizárólag a költségvetési támogatásra vonatkozóan rendelkezett, a lakástakarék-pénztári piac működését, e piaci szereplők létét, a szektor biztonságát nem érintette – emelte ki Windisch László.

Mindenképp figyelmet érdemlő az, hogy a törvénymódosítás előtti napokban a lakástakarékok átlagos havi új szerződéseinek sokszorosát kötötték meg – mondta el a jegybanki vezető. Hozzátette, ez rávilágít arra, hogy alapvetően valószínűleg nem a lakáscél, hanem az állami forrásból való minél magasabb hozam elérése motiválhatta az ügyfélrohamot.

Windisch László szerint ez is azt mutatja, hogy indokolt lehet a lakossági állampapír-befektetési program bővítése, hiszen komoly lakossági megtakarítási potenciál keresi a magasabb hozamú, de kellően biztonságos befektetési formákat. Ez egyben segíthet abban is, hogy az államadósság minél nagyobb része hazai megtakarítóknál legyen, ezzel tovább javítva az ország pénzügyi stabilitását is – összegezte az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke.