Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Magyarok Németországban - 12 órás takarításért fél minimálbér

Magyarok Németországban – 12 órás takarításért fél minimálbér

Az ágy megvetve, a padlószőnyeg kiporszívózva, a fürdő fertőtlenítve. A szoba száz euró éjszakánként. Átlagos ár egy középkategóriás hotelben. Akiknek a tisztaságot köszönhetjük, a szobaasszonyok rossz körülmények  között laknak, hosszú műszakban dolgoznak, túlórapénz nélkül – a törvényes bér töredékéért. Mindez a gazdag, magát szociális piacgazdaságként definiáló Németországban! Petrus Szabolcs németországi összefoglaló riportja

Teljesíthetetlen elvárások

„Teltház van, kevesen vagytok, nem lazsáljatok!” – harsogja reggelente a szobaasszonyoknak köszönés helyett az elegáns Rajna menti hotel szupervizora. Legfeljebb fél óra szobánként. Átlagosan 25 szoba naponta. Akinek nem megy, utcára kerül.

Megterhelő munka, állandó hajolgatás, érintkezés az erős vegyszerekkel. A szobaasszonyok a 10-12 órás munkanap végén holt fáradtak. Néhány szállodai robottal töltött év után pedig sokuknak gerinc- és ízületi problémái vannak, reumával, bőrbetegségekkel,  allergiával küzdenek.

12 óra munka, 4 órás bér

A becsapottak nem ismerik a jogaikat

Óránként 9 euró az ágazati minimálbér a német vendéglátóiparban. Napi 8 órás munkaért legalább havi bruttó 1400 euró járna. Ennél mindenki többet, 12 órát dolgozik és kevesebbet, 800-1000 euró kap.

Nincs túlórapénz, ünnepnapi pótlék, fizetett szabadság, még táppénz se. Dolgozik az is aki beteg, az is, aki terhes, szinte a szülésig. Ráadásul állapotát titkolnia kell. A munkaadók többsége rögtön felmond a várandósoknak.

A szakszervezet szerint a szállodák nyolcvan százalékban jogszabályt, leginkább a minimálbér előírást sértenek.

Gyakori, hogy a munkaidő és a bér csak a szerződésben létezik. A valóságban a kitakarított szobák száma alapján fizetik a szobaasszonyokat. Ha az átlagosan elvárt 25 szobával és szobánkként fél órával számolunk, ami egyébként igen feszített tempót követel, ki is jön a napi 12 óra. A szobánként fizetett szokásos 2 eurót (!) havi húsz munkanappal felszorozva megkapjuk a tényleges átlagos jövedelmet, a havi ezer eurót. Ez a minimálbérnek kevesebb, mint a felét, 4 eurós órabért jelent!

Sok munkáltató még így is túl drágának és macerásnak tartja a hivatalos alkalmazást. Nem ritka a feketefoglalkoztatás és kicsalt ingyenmunka se.

Előfordul, hogy 3-4 nap ingyenes próbamunkát követelnek, de akkor sem alkalmazzák a jelentkezőt, ha minden rendben volt. Nem kell a lebukástól tartani. A becsapottak nem ismerik a jogaikat, félnek feljelentést tenni, ellenőrzés pedig alig van.

A munkavállalók bére nem sokban függ a szálloda kategóriájától. A kizsákmányolás az olcsó garnészállótól a luxushotelig mindenhol része a rendszernek. A legnagyobb munkateher és a legrosszabb körülmények a láncok sok száz szobás egységeiben vannak.

Tettes és áldozat

Alapos takarításra nincs idő. A látszat a fontos: A porszívót jó erősen lenyomni, hogy nyomot hagyjon a szőnyegen, a törülközőket, ha szükséges, ha nem, kicserélni – „optikai takarítás”. Az alapvető higiéniai előírásokra is sérülnek. Kárvallott a mit sem sejtő vendég.

Sokszor egyben tettes is. Különösen a magasabb kategóriájú szállodákban gyakori, hogy elképesztő disznóólat, gusztustalan állapotokat hagynak maguk után. Levegőnek nézik, lekezelően beszélnek a szobaasszonnyal. Nem ritka a szexuális zaklatása sem.

Sorstársak harca a megélhetésért

Az illusztráció egy luxusszállodában uralkodó állapotokról készült Forrás: blick.ch fotója

A rossz munkakörülmények és az anyagi kizsákmányolás megmérgezik a munkavállalók közötti viszonyt. Kevés az eszköz; vita van a vödrökön, törlőrongyokon is. Ölre mennek a szobákért, ahol némi borravaló várható. Aki beteget jelent, párjává válik; a többieknek ingyen kell elvégezniük a munkáját.

A takarítószemélyzeten belül szigorú hivatalos és íratlan hierarchia uralkodik. A szupervizor minden szobát ellenőriz. Ha csak egy hajszálat is talál, nem jár pénz a szoba kitakarításáért. Keményen kontrollál, mert a hotelmenedzsment szúrópróbaszerűen őt is ellenőrzi. Ha elégedetlenek, felbontják a szerződést az alvállalkozóval, aki rögvest az utcára teszi az ő alkalmazásában álló szupervizort.

Az íratlan hierarchiában a nemzetiség a döntő. A kevés német feljebb, a külföldiek, minél keletebbről jönnek, annál lejjebb állnak a ranglétrán. Aki alul van, a legrosszabb szobákat kapja. A némettudás hiányát nem csak a munkaadók, a jobban beszélő munkatársak is kihasználják.

A legügyesebbek saját takarítócéget alapítanak és maguk zsákmányolják ki korábbi sorstársaikat.

Sötétben tartott arcok 

A német sajtóban visszatérő téma a szobaasszonyok kizsákmányolása. Sok a tényfeltáró riport.

Egy ötvenes magyar hölgy a sokszor kitüntetett, kritikus társadalompolitikai magazin, a Telepolis cikkében számol be a munkaidőről és a bérekről: „Napi 8 óráról szólt a szerződés. Az előírt szobaszám teljesítéséhez gyakran 12 sem volt elég. Ha nem csináltam volna meg az összeset, rögtön kirúgtak volna. Minimálbérnél nem ígértek többet, de az is csak a papíron létezett. A valóságban egyágyas szobáért 1,80-at, kétágyasért 2 euró járt. A hónap végére ritkán jött össze ezer euró.”

A munkaadók gátlástalanul kihasználják a nyelvtudás és a jogszabályok ismeretének hiányát. Sokan azt se tudják, ki a munkaadó és mi áll a szerződésben, amit aláírtak. Egy müncheni bolgár szobaasszony története viszont azt mutatja, hogy a tudás veszélyes is lehet: „Amíg nem jöttek a pénzügyőrök, azt se tudtam, hogy van minimálbér Németországban. Az ellenőrzés után szinte rögtön kirúgtak…”

Munkaerőt találni könnyű keleten

A tekintélyes közéleti hetilap, a Zeit riportjának 53 éves megszólalója a kevés német szobaasszony egyike – volt. „Egy Észak-Rajna-Vesztfália-i hotelben dolgoztam óránként 8 euróért. Most egy bolgárokat alkalmazó céggel takaríttatják a szállodát. Ahogy hallom, fele ennyit se kapnak.” A négycsillagos szállodában a legolcsóbb, gazdasági udvarra néző szoba 120 euró éjszakánként.

„Ha panaszkodsz kirúgnak, ha beteget jelentesz kirúgnak, ezért betegen is munkába mész, pedig tudod, hogy ez tilos. Nem szabd betegnek lenni!” – mondja beletörődötten az egyik német közszolgálati rádió, a Dlf Kultur oknyomozó újságírójának Daniela Romániából. Folytatja: „A főnök tudja és kihasználja, hogy minden a munkától függ. Ha kirúgnak, oda a szállásod is. Ne tudsz rögtön új állást találni. Mehetsz haza, ahol megint nem lesz miből ételt tenni a családod asztalára.”

A kiszolgáltatottság rendszere

A szállodák szinte sosem foglalkoztatják közvetlenül a szobaasszonyokat. Cégektől rendelik meg a takarítást. Ezek kétféleképpen foglalkoztatják a kelet-közép-európai munkaerőt. Közös bennük, hogy a szolgáltatások szabad áramlásának uniós elvét használják ki, és hogy a foglalkoztató mindig a fantomcég. Variációk. (1) A munkavállaló hazájában munkaszerződést köt egy helyi kölcsönző céggel, akitől egy német takarítócég munkaerőt rendelnek meg. A szálloda utóbbival áll szerződésben. (2) A hotel közvetlenül egy kelet-európai céggel köt megbízási szerződést, aki a megbízást saját munkaerejével, a megbízó németországi szállodájában teljesíti.

A felelősség a külföldi cégé, amely bírság kiszabása esetén egyszerűen csődöt jelent

Mindkét foglalkoztatási forma legális. Az uniós jogot csak az sérti, ha a hotel maga alapít leányvállalatot egy másik országban és ez kölcsönöz, vagy köt megbízási szerződést az anyavállalattal.

A hotel tehát nem munkaadó. Nem felel a foglalkoztatás körülményeiért és a munkajogi szabálysértésekért. A felelősség a külföldi cégé, amely bírság kiszabása esetén egyszerűen csődöt jelent, a szobaasszonyokat pedig egy másik cég foglalkoztatja tovább. Így elvész az ellenőrzés és a bírságolás értelme.

Céget alapítani és képzetlen munkaerőt találni is könnyű keleten. Ezért nagy a konkurenciaharc a takarítócégek között a hotelek megbízásáért. Csak Berlin legnagyobb közvetítőjénél, az Inning-nél, akin keresztül a hotelek kelet-közép-európai partner találhatnak, 118 cég szerepel az adatbázisában. Az éles verseny miatt a külföldi vállalkozások nem győzik alul kínálni egymást. Az üzlet persze így is nyereséges. Erről a szobaasszonyok gondoskodnak egyre olcsóbban végzett munkájukkal.

A szállodák mossák kezeiket

Guido Zöllick a munkaidő-keret szabályok lazításáért, a minimálbér ellen lobbizik

Időben ki legyenek takarítva a szobák! – a hotelmenedzsmentet más nem érdekli. Minden jogi és morális felelősséget elhárítanak. „A szálloda nem, hogy nem köteles, de lehetősége sincs ellenőrizni, milyen feltételekkel foglalkoztat az alvállalkozó” – idézi a Zeit Guido Zöllick-et a Szálloda- és étteremszövetség elnökét.

Mégis megszólalnak, ha változás van a munkajogiban. Persze nem a szobaasszonyok érdekében. Ellenzik a minimálbért és a munkaidő, különösen az időkeret szabályok lazításáért lobbiznak. Az utóbbi adta lehetőségekkel már most is visszaélnek a takarítócégek.

Lenne miből magasabb bért fizetni. A vendégéjszakák száma évek óta nő, 2018-ban meghaladta a 450 milliót. „Tavaly 10 milliárd euróval járultunk hozzá a GDP-hez, rekordszámú, 275 ezer embernek adtunk munkát, és 2018-ban a legtöbb új munkahely, az összes 38,5%-a szállodákban és éttermekben jött létre – büszkélkedik Zöllick. Arról nem szól, hogy a foglalkoztatottak harmada még a hivatalos bérek alapján is a legkevesebbet keresők munkavállalók csoportjába tartozik.

A konkurencia tűrésre sarkall 

„Sokan boldogok, hogy iskolai végzettség és nyelvtudás nélkül is dolgozhatnak” – mondja a szövetség elnöke. Valóban. A többségében bolgár, lengyel, magyar és román munkavállaló otthon egyáltalán, vagy csak még rosszabbul fizetett munkát találnának. 800 euróból nem lehet megélni Németországban. Viszont egy budapesti hotelben, pláne onnan keletebbre a takarításból aligha lehet megélni.

Inkább tűrnek, mint mennek. Sőt, rabszolgamunkájukat is féltik az egyre nagyobb konkurenciát jelentő sorstársaiktól.

A hotelesek kifejezetten örülnek, ha a szobaasszony külföldi. Többségük nem ismeri a nyelvet és a jogait. Kevesebb gond van velük.

Az állam félrenéz, a németek közömbösek

A szakszervezetek és a baloldali ellenzék a kormány felelősségéről beszél: ritka az ellenőrzés, kevés a kontrollőr, alacsonyok a bírságok.

„Egy ellenőrzés feltárta, hogy 1,7 millió volt a különbség a jogszabály szerint járó és a ténylegesen kifizetett munkabér között. 100 ezer euró bírságot szabtak ki” – mondja felháborodva Sandra Schmidt a szolgáltatóiparban dolgozó munkavállalókat képviselő szakszervezet, Verdi munkatársa a közszolgálati rádiónak.

„A külföldi szobaasszonyok embertelen körülmények között laknak. Elrejtve, paralel világban élnek. A németek úgy tehetnek, mintha nem tudnának semmiről.

Amikor a média kipattint egy botrányt, néhány napra felháborodnak, aztán gyorsan elfelejtik az egészet” – veti fel a közvélemény felelősségét Schmidt egy brémai vitafórumon, amelyről szintén a rádió is beszámolt.

Friss

Plakáttenger – Fakivágás. Az online kreatívabb is

Csak az egyetlen budapesti kerületben és csupán az egyik párt 10 tonnányi szórólapot nyomtatott az önkormányzati választásokra. Ehhez mintegy 50 fa kivágására és 2500 kWh energiára volt szükség - állítja Hargittai Zsolt a Smart Printing House kereskedelmi igazgatója. Mint AzÜzletnek megfogalmazta: a környezeti fenntarthatóság iránti igény mellett a kreativitási lehetőségek miatt is növekszik az online kiadványok iránti kereslet.

Agrárminiszter: az európai méhpopuláció haldoklik

Válságban van az európai méhészet, az Európai Bizottságnak ezért...

Kutatás. A gyomok jelenléte jót tesz a termesztésnek

A gyomnövények valójában segíthetnek a terméshozam növelésében - állapították meg a pisai Szent Anna Egyetem szakemberei.

A KSH adatokat kér a gazdáktól

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) december 15-ig mezőgazdasági adatgyűjtést végez.

Hírek

Kaliforniaiban kerti parti résztvevőire lőttek, többen meghaltak

Négy ember meghalt, hat másik megsebesült egy lőfegyveres támadásban vasárnap a kaliforniai Fresnóban. Ismeretlen tettesek egy meccset néző kerti parti résztvevőire rontottak rá.

Súlyosan megsebesült egy budapesti cirkusz artistája Erdélyben

Előadás közben lezuhant és súlyosan megsebesült egy budapesti cirkusz artistája az erdélyi Vajdahunyadon - közölte hétfői számában a Krónika napilap.

Hétszer annyi a műanyagdarabka, mint a hal Hawaii partjainál

Hawaii partjainál, hétszer annyi műanyagdarabka van a vízben, mint hal egyes területeken - derül ki egy most nemzetközi tudósokból álló csoport publikált kutatásából.

Halálos szelfi. Újabb áldozatot szedett a thaiföldi vízesés

Szelfizés közben vízesésbe csúszott és meghalt egy francia turista a thaiföldi Ko Szamuj szigetén - közölte a helyi rendőrség.

Közúti ellenőrzés: a téli gumikat is vizsgálják

A téli átállás miatt fokozott ellenőrzést végeznek az autópályákon és a főutakon november 19. és 21. között a hatósági szakemberek.

Még napokig marad az enyhe idő

Marad az ilyenkor szokásosnál melegebb idő, helyenként 20 fokig is melegedhet a levegő a hétvégén.

Drágább lesz a balatoni pecázás

Kilenc év után, átlagosan tíz százalékot meghaladó mértékben emelkedik a balatoni horgászjegyek ára - közölte a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója Gyenesdiáson.

Egymilliárdot csaltak el gumiabroncsokkal

Egy héten belül két gumiabroncs-kereskedelemmel foglalkozó dunántúli bűnbandát leplezett le a NAV. A szervezetek egymástól függetlenül működtek és együttesen több mint egymilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

Puskás Aréna: készpénz helyett kártya vagy okostelefon

A Puskás Arénában nem lesz lehetőség készpénzzel fizetni már a pénteki nyitómérkőzésen sem, amikor a magyar labdarúgó-válogatott Uruguay ellen lép pályára.

Hókáosz Ausztriában – áramkimaradás, járhatatlan utak, bezárt üzletek

Áramkimaradást okozott a havazás Ausztria több részében, így Karintiában, Tirol keleti részében, valamint Salzburg tartományban. Az üzemzavarokat elektromos vezetékekre dőlt fák okozták.

Csalók támadják a Tesco vásárlóit

Ismeretlenek a Tesco nevével visszaélve, hamis nyereményjátékot hirdetve próbálnak adatokat megszerezni a vásárlóktól. 

Ötven éve nem látott árvíz Velencében – ketten meghaltak

Két idős ember életét vesztette az olaszországi Velence városában, amelyet szerdára virradó éjszaka rekord magasságú tengervíz öntött el a heves esőzések nyomán.
Hirdetés

Gazdaság

Matolcsy: meg kell reformálni az eurót

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint meg kell újítani az európai közös pénzt, az új uniós vezetőknek pedig még van idejük megalkotni az euró reformját tartalmazó Maastricht 2.0 szerződést a következő válság előtt, legkésőbb 2022-ig.

Kriptovalutába fektette ügyfelei pénzét a Novis Biztosító

Szinte szerencsejátéknak tekinthető, hogy a befektetési életbiztosítást kötő ügyfelek pénzét kriptovalutába fektette a Novis Biztosító - mondta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője.

A kápé ellen csomagot ajánl a Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség 22 pontból álló digitalizációs javaslatcsomagot dolgozott ki: digitális fizetési megoldásokkal szorítanák vissza a készpénzhasználatot és csökkentenék a banki működés adminisztrációs költségeit is.

Infláció – MNB: meg kell reformálni a mérési módszert

A Magyar Nemzeti Bank vezetői szerint a fejlett országok jegybankjai közel egy évtizede jelentős erőfeszítéseik ellenére sem képesek elérni inflációs céljaikat. Matolcsy Györgyék tanulmányukban arra jutnak, ideje újragondolni az infláció mérését.

Csökkent az állampapír-állomány szeptemberben

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 90 milliárd forinttal csökkent szeptemberben. A 30 890 milliárd forintnyi összeg 2223 milliárd forinttal nőtt az idei első kilenc hónapban és 2384 milliárd forinttal egy év alatt - derült ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

Megduplázzák a bankadót Szlovákiában

Kivezetés helyett megtartják, sőt meg is duplázzák a bankadót Szlovákiában. Az erről szóló törvénymódosítást már jóváhagyta a szlovák kormány.
Hirdetés
Hirdetés
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom