Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Magyarok Németországban - 12 órás takarításért fél minimálbér

Magyarok Németországban – 12 órás takarításért fél minimálbér

Az ágy megvetve, a padlószőnyeg kiporszívózva, a fürdő fertőtlenítve. A szoba száz euró éjszakánként. Átlagos ár egy középkategóriás hotelben. Akiknek a tisztaságot köszönhetjük, a szobaasszonyok rossz körülmények  között laknak, hosszú műszakban dolgoznak, túlórapénz nélkül – a törvényes bér töredékéért. Mindez a gazdag, magát szociális piacgazdaságként definiáló Németországban! Petrus Szabolcs németországi összefoglaló riportja

Teljesíthetetlen elvárások

„Teltház van, kevesen vagytok, nem lazsáljatok!” – harsogja reggelente a szobaasszonyoknak köszönés helyett az elegáns Rajna menti hotel szupervizora. Legfeljebb fél óra szobánként. Átlagosan 25 szoba naponta. Akinek nem megy, utcára kerül.

Megterhelő munka, állandó hajolgatás, érintkezés az erős vegyszerekkel. A szobaasszonyok a 10-12 órás munkanap végén holt fáradtak. Néhány szállodai robottal töltött év után pedig sokuknak gerinc- és ízületi problémái vannak, reumával, bőrbetegségekkel,  allergiával küzdenek.

12 óra munka, 4 órás bér

A becsapottak nem ismerik a jogaikat

Óránként 9 euró az ágazati minimálbér a német vendéglátóiparban. Napi 8 órás munkaért legalább havi bruttó 1400 euró járna. Ennél mindenki többet, 12 órát dolgozik és kevesebbet, 800-1000 euró kap.

Nincs túlórapénz, ünnepnapi pótlék, fizetett szabadság, még táppénz se. Dolgozik az is aki beteg, az is, aki terhes, szinte a szülésig. Ráadásul állapotát titkolnia kell. A munkaadók többsége rögtön felmond a várandósoknak.

A szakszervezet szerint a szállodák nyolcvan százalékban jogszabályt, leginkább a minimálbér előírást sértenek.

Gyakori, hogy a munkaidő és a bér csak a szerződésben létezik. A valóságban a kitakarított szobák száma alapján fizetik a szobaasszonyokat. Ha az átlagosan elvárt 25 szobával és szobánkként fél órával számolunk, ami egyébként igen feszített tempót követel, ki is jön a napi 12 óra. A szobánként fizetett szokásos 2 eurót (!) havi húsz munkanappal felszorozva megkapjuk a tényleges átlagos jövedelmet, a havi ezer eurót. Ez a minimálbérnek kevesebb, mint a felét, 4 eurós órabért jelent!

Sok munkáltató még így is túl drágának és macerásnak tartja a hivatalos alkalmazást. Nem ritka a feketefoglalkoztatás és kicsalt ingyenmunka se.

Előfordul, hogy 3-4 nap ingyenes próbamunkát követelnek, de akkor sem alkalmazzák a jelentkezőt, ha minden rendben volt. Nem kell a lebukástól tartani. A becsapottak nem ismerik a jogaikat, félnek feljelentést tenni, ellenőrzés pedig alig van.

A munkavállalók bére nem sokban függ a szálloda kategóriájától. A kizsákmányolás az olcsó garnészállótól a luxushotelig mindenhol része a rendszernek. A legnagyobb munkateher és a legrosszabb körülmények a láncok sok száz szobás egységeiben vannak.

Tettes és áldozat

Alapos takarításra nincs idő. A látszat a fontos: A porszívót jó erősen lenyomni, hogy nyomot hagyjon a szőnyegen, a törülközőket, ha szükséges, ha nem, kicserélni – „optikai takarítás”. Az alapvető higiéniai előírásokra is sérülnek. Kárvallott a mit sem sejtő vendég.

Sokszor egyben tettes is. Különösen a magasabb kategóriájú szállodákban gyakori, hogy elképesztő disznóólat, gusztustalan állapotokat hagynak maguk után. Levegőnek nézik, lekezelően beszélnek a szobaasszonnyal. Nem ritka a szexuális zaklatása sem.

Sorstársak harca a megélhetésért

Az illusztráció egy luxusszállodában uralkodó állapotokról készült Forrás: blick.ch fotója

A rossz munkakörülmények és az anyagi kizsákmányolás megmérgezik a munkavállalók közötti viszonyt. Kevés az eszköz; vita van a vödrökön, törlőrongyokon is. Ölre mennek a szobákért, ahol némi borravaló várható. Aki beteget jelent, párjává válik; a többieknek ingyen kell elvégezniük a munkáját.

A takarítószemélyzeten belül szigorú hivatalos és íratlan hierarchia uralkodik. A szupervizor minden szobát ellenőriz. Ha csak egy hajszálat is talál, nem jár pénz a szoba kitakarításáért. Keményen kontrollál, mert a hotelmenedzsment szúrópróbaszerűen őt is ellenőrzi. Ha elégedetlenek, felbontják a szerződést az alvállalkozóval, aki rögvest az utcára teszi az ő alkalmazásában álló szupervizort.

Az íratlan hierarchiában a nemzetiség a döntő. A kevés német feljebb, a külföldiek, minél keletebbről jönnek, annál lejjebb állnak a ranglétrán. Aki alul van, a legrosszabb szobákat kapja. A némettudás hiányát nem csak a munkaadók, a jobban beszélő munkatársak is kihasználják.

A legügyesebbek saját takarítócéget alapítanak és maguk zsákmányolják ki korábbi sorstársaikat.

Sötétben tartott arcok 

A német sajtóban visszatérő téma a szobaasszonyok kizsákmányolása. Sok a tényfeltáró riport.

Egy ötvenes magyar hölgy a sokszor kitüntetett, kritikus társadalompolitikai magazin, a Telepolis cikkében számol be a munkaidőről és a bérekről: „Napi 8 óráról szólt a szerződés. Az előírt szobaszám teljesítéséhez gyakran 12 sem volt elég. Ha nem csináltam volna meg az összeset, rögtön kirúgtak volna. Minimálbérnél nem ígértek többet, de az is csak a papíron létezett. A valóságban egyágyas szobáért 1,80-at, kétágyasért 2 euró járt. A hónap végére ritkán jött össze ezer euró.”

A munkaadók gátlástalanul kihasználják a nyelvtudás és a jogszabályok ismeretének hiányát. Sokan azt se tudják, ki a munkaadó és mi áll a szerződésben, amit aláírtak. Egy müncheni bolgár szobaasszony története viszont azt mutatja, hogy a tudás veszélyes is lehet: „Amíg nem jöttek a pénzügyőrök, azt se tudtam, hogy van minimálbér Németországban. Az ellenőrzés után szinte rögtön kirúgtak…”

Munkaerőt találni könnyű keleten

A tekintélyes közéleti hetilap, a Zeit riportjának 53 éves megszólalója a kevés német szobaasszony egyike – volt. „Egy Észak-Rajna-Vesztfália-i hotelben dolgoztam óránként 8 euróért. Most egy bolgárokat alkalmazó céggel takaríttatják a szállodát. Ahogy hallom, fele ennyit se kapnak.” A négycsillagos szállodában a legolcsóbb, gazdasági udvarra néző szoba 120 euró éjszakánként.

„Ha panaszkodsz kirúgnak, ha beteget jelentesz kirúgnak, ezért betegen is munkába mész, pedig tudod, hogy ez tilos. Nem szabd betegnek lenni!” – mondja beletörődötten az egyik német közszolgálati rádió, a Dlf Kultur oknyomozó újságírójának Daniela Romániából. Folytatja: „A főnök tudja és kihasználja, hogy minden a munkától függ. Ha kirúgnak, oda a szállásod is. Ne tudsz rögtön új állást találni. Mehetsz haza, ahol megint nem lesz miből ételt tenni a családod asztalára.”

A kiszolgáltatottság rendszere

A szállodák szinte sosem foglalkoztatják közvetlenül a szobaasszonyokat. Cégektől rendelik meg a takarítást. Ezek kétféleképpen foglalkoztatják a kelet-közép-európai munkaerőt. Közös bennük, hogy a szolgáltatások szabad áramlásának uniós elvét használják ki, és hogy a foglalkoztató mindig a fantomcég. Variációk. (1) A munkavállaló hazájában munkaszerződést köt egy helyi kölcsönző céggel, akitől egy német takarítócég munkaerőt rendelnek meg. A szálloda utóbbival áll szerződésben. (2) A hotel közvetlenül egy kelet-európai céggel köt megbízási szerződést, aki a megbízást saját munkaerejével, a megbízó németországi szállodájában teljesíti.

A felelősség a külföldi cégé, amely bírság kiszabása esetén egyszerűen csődöt jelent

Mindkét foglalkoztatási forma legális. Az uniós jogot csak az sérti, ha a hotel maga alapít leányvállalatot egy másik országban és ez kölcsönöz, vagy köt megbízási szerződést az anyavállalattal.

A hotel tehát nem munkaadó. Nem felel a foglalkoztatás körülményeiért és a munkajogi szabálysértésekért. A felelősség a külföldi cégé, amely bírság kiszabása esetén egyszerűen csődöt jelent, a szobaasszonyokat pedig egy másik cég foglalkoztatja tovább. Így elvész az ellenőrzés és a bírságolás értelme.

Céget alapítani és képzetlen munkaerőt találni is könnyű keleten. Ezért nagy a konkurenciaharc a takarítócégek között a hotelek megbízásáért. Csak Berlin legnagyobb közvetítőjénél, az Inning-nél, akin keresztül a hotelek kelet-közép-európai partner találhatnak, 118 cég szerepel az adatbázisában. Az éles verseny miatt a külföldi vállalkozások nem győzik alul kínálni egymást. Az üzlet persze így is nyereséges. Erről a szobaasszonyok gondoskodnak egyre olcsóbban végzett munkájukkal.

A szállodák mossák kezeiket

Guido Zöllick a munkaidő-keret szabályok lazításáért, a minimálbér ellen lobbizik

Időben ki legyenek takarítva a szobák! – a hotelmenedzsmentet más nem érdekli. Minden jogi és morális felelősséget elhárítanak. „A szálloda nem, hogy nem köteles, de lehetősége sincs ellenőrizni, milyen feltételekkel foglalkoztat az alvállalkozó” – idézi a Zeit Guido Zöllick-et a Szálloda- és étteremszövetség elnökét.

Mégis megszólalnak, ha változás van a munkajogiban. Persze nem a szobaasszonyok érdekében. Ellenzik a minimálbért és a munkaidő, különösen az időkeret szabályok lazításáért lobbiznak. Az utóbbi adta lehetőségekkel már most is visszaélnek a takarítócégek.

Lenne miből magasabb bért fizetni. A vendégéjszakák száma évek óta nő, 2018-ban meghaladta a 450 milliót. „Tavaly 10 milliárd euróval járultunk hozzá a GDP-hez, rekordszámú, 275 ezer embernek adtunk munkát, és 2018-ban a legtöbb új munkahely, az összes 38,5%-a szállodákban és éttermekben jött létre – büszkélkedik Zöllick. Arról nem szól, hogy a foglalkoztatottak harmada még a hivatalos bérek alapján is a legkevesebbet keresők munkavállalók csoportjába tartozik.

A konkurencia tűrésre sarkall 

„Sokan boldogok, hogy iskolai végzettség és nyelvtudás nélkül is dolgozhatnak” – mondja a szövetség elnöke. Valóban. A többségében bolgár, lengyel, magyar és román munkavállaló otthon egyáltalán, vagy csak még rosszabbul fizetett munkát találnának. 800 euróból nem lehet megélni Németországban. Viszont egy budapesti hotelben, pláne onnan keletebbre a takarításból aligha lehet megélni.

Inkább tűrnek, mint mennek. Sőt, rabszolgamunkájukat is féltik az egyre nagyobb konkurenciát jelentő sorstársaiktól.

A hotelesek kifejezetten örülnek, ha a szobaasszony külföldi. Többségük nem ismeri a nyelvet és a jogait. Kevesebb gond van velük.

Az állam félrenéz, a németek közömbösek

A szakszervezetek és a baloldali ellenzék a kormány felelősségéről beszél: ritka az ellenőrzés, kevés a kontrollőr, alacsonyok a bírságok.

„Egy ellenőrzés feltárta, hogy 1,7 millió volt a különbség a jogszabály szerint járó és a ténylegesen kifizetett munkabér között. 100 ezer euró bírságot szabtak ki” – mondja felháborodva Sandra Schmidt a szolgáltatóiparban dolgozó munkavállalókat képviselő szakszervezet, Verdi munkatársa a közszolgálati rádiónak.

„A külföldi szobaasszonyok embertelen körülmények között laknak. Elrejtve, paralel világban élnek. A németek úgy tehetnek, mintha nem tudnának semmiről.

Amikor a média kipattint egy botrányt, néhány napra felháborodnak, aztán gyorsan elfelejtik az egészet” – veti fel a közvélemény felelősségét Schmidt egy brémai vitafórumon, amelyről szintén a rádió is beszámolt.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tőzsde – Csökkenéssel nyitottak a New York-i indexek

Gyengüléssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdeindexek csütörtökön az előző napi jelentős emelkedés után.

Lagarde: mély recesszióval néz szembe az eurózóna

Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke az idei évre mély euróövezeti recesszióval számol és úgy véli, hogy az idei gazdasági visszaesést csak részben sikerül ledolgozni jövőre.

Világpiaci élelmiszerárak – csak a cukor drágult

Májusban már a negyedik egymást követő hónapban csökkentek a világpiaci élelmiszerárak, részben a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett keresletvisszaesés hatására.

Kamatdöntés. Az EKB nem nyúlt az eurókamathoz

Nem változtatott az irányadó kamaton csütörtöki ülésén az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa.

Hírek

Újra börtönbe kerülhet a Samsung vezetője

Részvényárfolyam-manipulációval és számviteli csalással gyanúsítják, ezért a szöuli központi kerületi ügyészség kezdeményezte a Samsung évekkel ezelőtt elítélt tényleges vezetője, Li Dzse Jong letartóztatását.

Júliusban jön az új 100 forintos

Július 1-től kerülnek forgalomba az új alapanyagú 100 forintos érmék. A jelenleg használt 100 forintosokkal továbbra is lehet majd fizetni - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Péntektől olcsóbb lesz a benzin

Pénteken bruttó két forinttal csökken a benzin ára, a gázolaj ára viszont a héten nem változik.

Fenyegető éhség – Amerika: „Az emberek félnek”

A koronavírus-krízis kezdete óta 30 millió amerikai veszítette el a munkahelyét! Szociális védőháló alig van. Az ingyenkonyhák nélkül sokan már éhenhaltak volna. A Spiegel riportere Atlantic Cityben térképezte fel a helyzetet. A kaszinóparadicsomot, a középosztályt különösen sújtják a járvány gazdasági következményei.

Online számlázás – immár mobilappal is

A NAV saját fejlesztésű applikációjával a számlák okostelefonon is kiállíthatók, letöltése és használata ingyenes. Az alkalmazás automatikusan teljesíti a kötelező adatszolgáltatást - közölte az adóhatóság.

Kiheverte a járványt a forint?

A hosszú hétvége meghozta az áttörést a magyar fizetőeszköznek: erősödő irányt vett, átjutott a 348 forint/euró szinten, és jó esély van arra, hogy ezek után az árfolyam visszatér a járvány előtti szintekre.

Koronavírus – Az izraeliek 2-3 százalékát fertőzte meg eddig a vírus

Az izraeliek 2-3 százalékát fertőzhette meg eddig a koronavírus a Tel-Aviv-i egyetem szerológiai kutatása alapján - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Az utóbbi időben ismét egyre több beteget találtak, elsősorban az iskolákban elharapódzott fertőzések miatt.

Ingyenes wifi-pont az EU-tól – indul az utolsó kör

Szerdától elérhető az Európai Bizottság negyedik, egyben utolsó pályázati felhívása az ingyenes WiFi4EU hozzáférési pontok kiépítésére fordítható uniós finanszírozásról.

Jön az első magyar zöld kötvény

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megbízást adott az első euróban denominált zöld kötvény kibocsátására. A főszervezői feladatokat a Credit Agricole CIB, az ING Bank és a J.P. Morgan kapta.

Covid-19, Izrael. A Szentföldön vitáznak a csodaszámba menő lefolyásról

Izrael eredményesebben birkózott meg a korona-vírussal, mint a világ legtöbb országa. A fertőzöttek száma mindvégig alacsony volt. Forró klíma, szigorú karanténszabályok, genetika vagy mindezek együtt? – A tudósok a magyarázatról vitatkoznak, minközben újra iskolákat zártak be a lazítás után..  

Újra 40 dollár közelében a Brent olaj ára

A Brent ára kedden délelőtt lépte át először a hordónkénti 39 dollárt a március 11-i mélypont óta.

Nyugdíjat ígért a börtönből – 45 embert károsított meg

Negyvenöt ember bankkártyaadatait csalta ki egy büntetés-végrehajtási intézetben lévő férfi 2017 áprilisa és júniusa között - közölte a Győr-Moson-Sopron megyei főügyész.

Gazdaság

Bírság. Rendszerszintű problémák a MagNet Banknál

A Magyar Nemzeti Bank 19 millió forint bírságot szabott ki a MagNet Bankra, többek között a vállalatirányítással, az ügyfélcsoport képzéssel és az értékvesztés meghatározásával kapcsolatban feltárt hiányosságok miatt.

Júliusban jön az új 100 forintos

Július 1-től kerülnek forgalomba az új alapanyagú 100 forintos érmék. A jelenleg használt 100 forintosokkal továbbra is lehet majd fizetni - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Tarolt a zöld kötvény – ötszörös volt a túljegyzés

Több mint ötszörös volt az érdeklődés Magyarország első nemzetközi zöld kötvényei iránt, a befektetők közel 7,7 milliárd euró értékben adtak be ajánlatot. A befolyó források kizárólag zöld beruházásokra használhatók fel.

Kiheverte a járványt a forint?

A hosszú hétvége meghozta az áttörést a magyar fizetőeszköznek: erősödő irányt vett, átjutott a 348 forint/euró szinten, és jó esély van arra, hogy ezek után az árfolyam visszatér a járvány előtti szintekre.

Jön az első magyar zöld kötvény

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megbízást adott az első euróban denominált zöld kötvény kibocsátására. A főszervezői feladatokat a Credit Agricole CIB, az ING Bank és a J.P. Morgan kapta.

Lemondott az MNB alelnöke

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke, Nagy Márton - más fontos vezetői megbízatása miatt - lemondott alelnöki tisztségéről.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom