Már az ajtóban van a mobilkommunikáció újabb forradalma

Beck György, a Vodafone Magyarország elnöke a mobiljövőről és a UPC felvásárlásáról

Beck György

Soha nem volt még olyan robbanásszerű a technológiai fejlődés, mint a mobiltechnológia megjelenése óta. Beck György, a Vodafone Magyarország elnöke szerint itt az újabb fejezet: az 5G megjelenése nagy lökést ad a robotizáció és az IoT (Dolgok Internete) elterjedésének, miközben új lehetőségeket teremt Európának és Magyarországnak.

– A technikai lehetőségeket tekintve, merre halad most a mobil világ?

– Egyértelműen látszik: azzal, hogy a világban egyre nagyobb hangsúlyt kap az információtechnológia, a mobilvilág helyzete is egyre erősebb lesz ebben az új világban. Megmondom őszintén, volt idő, amikor jó darabig bizonytalanok voltunk a jövőt illetően. Amikor már 7,5 milliárd SIM kártyát eladtunk úgy tűnt, hogy itt gond lesz, mert lassan a föld minden lakosa rendelkezik már kártyával. De aztán rájöttünk, hogy ez a technológia arra is jó, hogy ember géppel vagy a gép a géppel kommunikáljon. Amikor ez az irány pozitív fogadtatásra talált, pillanatok alatt lett csomó újabb terület ahol ezt a technológiát fel lehetett használni. Az érdekesség az, hogy amikor ez az új irány megnyílt, a számok eleinte folyamatosan mentek felfelé: egy jó darabig arról volt szó, hogy nagyjából 20-25 milliárd olyan eszköz van, amit az internetre rá lehet kapcsolni, aztán a Cisco elkezdte mondani, hogy 50 milliárd, és a Huawei már arról beszél, hogy 100 milliárd, az internetre kapcsolható IT eszköz lesz.

– És közben a mobilsebesség területén is brutális gyorsulásnak lehetünk szemtanúi: amíg a maximum 384 kbit/s sebességű harmadig generációs 3G sokáig hosszú életűnek tűnt, hirtelen jött a 4G, ami mobilkörnyezetben pedig akár 100 Mbps hogy már át is adja a helyét az 5G-nek. Ami egyes vélemények szerint olyan forradalmi változást hoz magával, mint maga a mobilnet megjelenése egykoron. Mégpedig azért, mert a gépek, szerverek mellett ezen kommunikálnak majd az okos autók, az okos otthonok, sőt az okos városok is, mert miközben 50-szer gyorsabb lesz a 4G-nél, egyszerre akár több tízmilliárd SIM kártyát képes majd kezelni. Milyen kihívást jelent ez?

– A mögöttes mobiltechnológia megteremtése, a hálózatok kiépítése ugyan komoly költségeket emészt fel, de összességében azt látom, hogy az 5G, a jelenlegi ígéretes tesztek után már 2020-ra realitás lehet.

– A legnagyobb kérdés persze a biztonság, mert már egyértelműen látszik: olyan országokból, olyan helyekről is bele lehet nyúlni a legkényesebb rendszerekbe is, amelyeket korábban sokan megmosolyogtak volna.

– Megteremthető a lehető legnagyobb biztonság. Ezzel kapcsolatban én úgy szoktam fogalmazni, hogy az IT, mint egy mamut rendszer, mamutokká tett egy sor korábbi technológiát. Elég ha belegondolunk abba, hogy lassan – de a régi formájukban mindenképpen – eltűnnek az olyan, a múlt korszakban még innovatív eszközök, mint a fax, a pc, az ébresztőóra és a fényképezőgép. A másik oldalon viszont megjelennek az új iparágak, az új eszközök. Ha pár évvel ezelőtt valaki a felhőkről beszélt, azt gondoltuk, hogy kiváló meteorológus. Ma meg ha valaki a felhőkről beszél, nagyon valószínű, hogy egy kiváló informatikusról van szó. Vagyis bizonyos dolgok átalakulnak, közben pedig egészen új dolgok is megjelennek, mint amilyen a Big data, a bitcoin és ezzel egy időben a cybersecurity, vagyis a biztonságtechnikának is szembe kell néznie azzal, hogy mivel minden, mindennel össze van kapcsolva, rettentő sebezhetővé válik a világ. Ez pedig hasonló kihívást jelent, mint a bankvilágban, ahol egy kicsit mindig előrébb kell járni azoknál, akik a sötét oldalon állnak. Ugyanakkor azt gondolom, nagyon komoly tudás halmozódott már fel és nagyon komoly biztonsági rendszerek épülnek, ezért én nagyon pozitív vagyok ebben a tekintetben.

– Visszatérve az 5G-re, kinek fontos ez a tempó és miért?

– A 4G, valamint a még nagyobb sebességet lehetővé tevő 4G+ klassz dolog, de nagyon sok olyan lehetőség van, amihez még ennél is nagyobb sebességre lesz szükség, ezeknél ugyanis kritikus szempont a minimálisra csökkenő reakcióidő. Erre élő példát adnak az önvezető autók: ha egy önvezető autóba az a jelzés érkezik, hogy fék, vagy mondjuk valamit ki kell kerülni, akkor ma nagyjából 1,5 métert jelent, ameddig a 4G technológiával erre élőben reagálni lehet Az 5G-vel viszont ez mindössze pár cm lesz. De például egy távműtét kapcsán is pillanatok alatt kell reagálni a dolgokra, és ehhez elengedhetetlen az 5G által biztosított minimális késleltetés. Az 5G ráadásul megteremti a lehetőségét annak is, hogy mondjuk egy négyzetkilométeren egy millió szenzort be lehet kapcsolni. Arról nem is beszélve, hogy amíg egy DVD letöltése a 3G-ben körülbelül egy óráig tartott, a 4G-ben már 10 perc, az 5G-ben viszont már akár pár másodperc. Ez persze nem akkora dolog, ha mondjuk egy filmet akarunk letölteni, de a fent említett ipari környezetben, helyzetekben már a szó szoros értelmében életbevágónak tekinthető. Ezért, miközben a szabványok lassan kezdenek kialakulni, utána a nagy játékosok már várhatóan 2020-ra meg fogják csinálni az 5G első, kereskedelmi verzióját.

– Vagyis ezeket a lépéseket alapvetően az ipar kényszeríti ki.

– Alapvetően az ipar, ami végső soron a fogyasztói igényeket elégíti ki.

– És Magyarországnak, a magyar cégeknek van valami szerepük ebben a technológiai fejlődésben?

– Igen, hiszen ha a dolgok tágabb értelmezését vesszük, azt látjuk, hogy a most megjelent negyedik ipari forradalom az ipar 4.0 egy picit új reményt ad nem csak Magyarországnak, hanem egész Európának. Mert annyi történt, hogy amíg korábban a technológiai újítások terén Európa meghatározó volt a világ ipari termelésében, a sikeres új dolgok jó része már nem a kontinensről ered: a hardverek tekintetében elsősorban a távol-keleti cégek, a szoftvereket, internetes rendszereket nézve pedig az amerikai cégek vették át a vezetést. Igazából Európa kicsúszott a fő sodorból, aminek egyik oka a technológiai fejlődés volt, a másik pedig az olcsó munkaerő. Most viszont, úgy tűnik, hogy az ipar 4.0 újra visszahozza Európa esélyeit azzal, hogy ismét kreativitásra van szükség, ahol az európai tudás, szakértelem eséllyel indul. Ebben az újfajta kitörési lehetőségben pedig Magyarországnak is van esélye, ha aránylag gyorsan és korán ébred. Ezzel kapcsolatban azt látom, kettős a kép: az egyik oldalon már most olyan izgalmas és érdekes dolgokkal indulunk, mint amilyen a zalaegerszegi önvezető autós tesztpark, a másik oldalon viszont az látszik, hogy a digitalizáció tekintetében – ami mindennek a motorja – a magyar cégekben, különösen a kis- és középvállalkozásokban még óriási a fejlődési potenciál.

– Gondolom, azért is, mert mindez költségekkel is együtt jár.

– Az biztos, hogy pénzre is szükség van, de minderre a versenyképesség fenntartása miatt is szükség van. De a pénz mellett szemléletváltásra is szükség van: nemrég láttam egy statisztikát, miszerint az emberek olyan 30 százaléka még inkább fél a robotoktól ahelyett, hogy a robotizáció kétségtelen előnyeit látná.

Számunkra, mint Vodafone, ez a fejlődés egy nagyon komoly lehetőség, amit azzal is kihasználunk, hogy egy nagy és jól működő multiként működve a tagországok leányvállalatai megosztják egymással a fejlesztéseket, az erőforrásaikat, a kapacitásokat. Egyre több olyan dolog van, amit a világ legkülönbözőbb pontjain fejlesztenek ki, de függetlenül attól hogy az Londonban, Új-Zélandon vagy éppen Ausztráliában született meg, egy pillanat alatt az egész cégen belül mindenki számára elérhető lesz. Ennek nagyon szép példája volt számunkra, hogy amikor a pénztárgépek online bekötéséhez elengedhetetlen technológiára volt szükség, vagy a használatarányos útdíj fizetésről volt szó, ami tipikusan egy mobilinternetes megoldást igényelt, nekünk csak egy telefonba telt, hogy a már másutt kész rendszerhez azonnal hozzájussunk.

– És milyen esélyek vannak arra, hogy a fejlesztésekbe is bekapcsolódjunk?

– A Vodafone Magyarország szempontjából komoly fegyvertény, hogy a vállalatcsoport első shared service center, szolgáltató központja – amely különféle, például pénzügyi háttérszolgáltatásokat nyújt a tagvállalatoknak -, 2008-ban Budapestre települt és azóta több új technológiai fejlesztés is történt már itt. Azóta már öt shared service center nyílt a világban, de ezáltal Magyarország abszolút része a Vodafone támogatási, support vagy termelési láncnak. Olyannyira, hogy több újdonság – közte a korlátlan telefonálást biztosító Red megközelítés –  tesztje két másik országgal együtt Magyarországon zajlott. És azóta is, ha azt látják hogy ha valamit meg lehet csinálni, akkor a magyarok meg tudják csinálni, ha meg a magyarok nem, akkor valószínűleg nem érdemes vele erőlködni, ami azt gondolom komoly elismerést jelent.

Megveszik a UPC-t, jöhet a quadruple play

– Gondolom, a Magyarországi lehetőségeket is kedvezően befolyásolja, hogy a Vodafone felvásárolja a Liberty csoporthoz tartozó UPC Magyarországot – annak direct home üzletágának kivételével.
 Most még csak azt tudom elmondani, hogy az első fázison vagyunk túl, aminek keretében a tulajdonosok megegyeztek. Ezt követően indult a következő, rendkívül fontos fázis, a versenyhatósági jóváhagyás. A tranzakcióhoz az Európai Bizottság mint versenyhatóság jóváhagyása szükséges., mivel négy EU tagország – Csehország, Románia, Németország és Magyarország -, is érintett.. Nagyon reménykedünk benne, hogy a vizsgálati és jóváhagyási folyamat pozitív eredménnyel fog zárulni, az ügylet engedélyezéséig azonban még szigorúan versenytársakként működik tovább a két cég a piacon.. Azt gondolom egyébként, hogy ez a felvásárlás mindenféleképpen élénkíteni fogja a versenyt Magyarországon, hiszen egy újabb szereplő fog megjelenni a piacon, aki a teljes szolgáltatási spektrumot, így a mobil mellett vezetékes internet, telefon és kábeltévé szolgáltatást is képes nyújtani. Ez jelentős előnyökkel fog járni Európa, Magyarország és a jövőben egyesülő vállalat valamennyi ügyfele számára egyaránt, hiszen képes lesz felgyorsítani a magyarországi digitális infrastruktúrába – így többek között az 5G és az újgenerációs hálózatok fejlesztésébe - történő befektetéseket

– Mikorra lehet számítani a felvásárláshoz kötődő döntésre, amikortól, a pozitív fejlemény esetén a fogyasztók is élvezhetnék a piaci versenyből fakadó előnyöket?
 A vizsgálati és jóváhagyási folyamat előreláthatóan a 2019-es naptári év közepére zárulhat le teljes körűen.