Mellimplantátum botrány. Vizsgálják a minőséget tanúsító cég felelősségét

A tanúsítás ellenére szivárogtak az implantátumok

A francia semmítőszék perújrafelvételt rendelt el annak megvizsgálására, hogy terhelte-e felelősség a TÜV Rheinland németországi központú nemzetközi termék- és rendszertanúsító céget a szilikon szivárgása miatt világméretű botrányt okozó PIP-mellimplantátum engedélyeztetésekor.

A dél-franciaországi Aix-en-Provence fellebbviteli bírósága 2015 júliusában megsemmisítette a touloni bíróság ítéletét, amely 2013 novemberében elmarasztalta a német vállalatot és kártérítés megfizetésére kötelezte hat forgalmazó és 1700 nő számára.

Az ügy azzal a francia botránnyal kapcsolatos, amelynek főszereplője az azóta tönkrement francia Poly Implant Prothese (PIP) implantátumkereskedő cég. Az alapítót, Jean-Claude Mast 2013 decemberében négy év börtönbüntetésre ítélte a dél-franciaországi Marseille büntetőbírósága.

Mivel a PIP csődje miatt a sértettek a francia cégtől nem számíthattak kártérítésre, az iparágban vezető pozíciót kivívó TÜV Rheinlandot – amelynek feladata az implantátumok minőségének ellenőrzése volt -, egy bíróság 1600 sértettnek fejenként 3400 euró kártérítés megfizetésére kötelezte átmeneti jelleggel addig, amíg a szakértők nem állapítják meg minden panaszos esetében a pontos összeget. Ezt az ítéletet azonban a párizsi fellebbviteli bíróság megsemmisítette arra hivatkozva, hogy a TÜV 13 ellenőrzést végzett 1997 októbere és 2000 januárja között a PIP székhelyén és egyetlen alkalommal sem talált szabálytalanságot.

A semmítőszék szerdai döntése alapján a párizsi fellebbviteli bíróságnak ismételten meg kell vizsgálnia a német cég felelősségét az ügyben.

A sértettek egyesülete szerint “a semmítőszék döntése áldozatok ezreinek jelent reményt világszerte”.

“A TÜV stratégiájának szégyenletes kudarcával a francia semmítőszék a világ legjelentősebb kollektív pere előtt nyitja meg az utat” – hangsúlyozták.

Olivier Aumaitre, az egyesület ügyvédje szerint mintegy 400 ezer nő számíthat kártérítésre, páciensenként 15 ezer euróval számolva mintegy 6 milliárd eurós lehet a követelés.

A német cég – amely korábban úgy vélte, hogy egyszerűen azért osztották rá a bűnbak szerepét, mert fizetőképes – ezúttal közleményben jelezte, hogy a PIP által elkövetett csalás nem volt érzékelhető a TÜV számára és a “megbízott szervek által megszabott szabályzat alapján végzett vizsgálatok keretében nem lehetett kimutatni”.

Cécile Derycke, a TÜV ügyvéde arra hívta fel a figyelmet, hogy a semmítőszék “nem döntött a felelősség kérdésében”, hanem perújrafelvételt rendelt el. “Bízunk abban, hogy az ítélkezés továbbra is arra a következtetésre fog jutni, hogy nem állapítható meg a TÜV Rheinland felelőssége a PIP-ügyben”.

Csődbejutása előtt a francia kisvállalkozás tíz éven át gyártotta és forgalmazta az egész világon a szakadásveszélyes mellimplantátumot, amelyhez nem engedélyezett szilikongélt használtak az illetékes hatóságok tudta nélkül. A PIP több mint 65 országba exportált implantátumot és a világ egyik vezető implantátumkészítőjének számított. Becslések szerint világszerte legalább 300 ezer nő kapott az implantátumokból 2010 elejéig, amikor kiderült, hogy a beültetett szilikonos párnák szivároghatnak és a PIP bezárt.