Mélyrepülésben az üzleti etika – mi lehet a megoldás?     

Megállítható a korrupciós dominóhatás?

Századunk a gyilkos piaci versenyt, és az üzleti életben következményként  a vezetők, a dolgozók, a vállalatok jelentős részénél az etikus magatartás mélyrepülését hozott. Ezt az üzleti etika elméleti, és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó szakértők is így látják. Mi lehet a megoldás?

Van-e értelme üzleti etikáról beszélni, amikor a világ nyomtatott és elektronikus sajtója tele van korrupcióról, szerződésszegésekről, ki nem fizetett munkabérekről és jutalékokról, előre „lejátszott” közbeszerzésekről szóló hírekkel. És itt vannak a tőzsdei manipulációk, meghamisított vállalati mérlegek, felülszámlázások, adóelkerülések, hamis számlák, becsapott vevők, beosztottak által átrázott cégtulajdonosok, gyermekmunka alkalmazások, tisztességtelen verseny, üzleti kémkedés (…és a sort lehetne még).

Országok fent és lent

Mi is az üzleti etika általánosságban? A sok megfogalmazásból most emeljünk ki egyet: az üzleti helyzetek, tevékenységek és döntések megítélése abból a szempontból, hogy azok helyesek vagy nem helyesek. A magatartás megítélése írott és íratlan szabályok, törvények, cégkultúrák, elfogadott értékek és társadalmi normák, munkaszerződések, vállalati etikai kódexek, stb. alapján történik. Az etika szervezeti, vállalati menedzselésének letéteményesei az etikus vezetők, de ezekből világszertenövekvő hiány mutatkozik.

A Transparency International 1995. óta minden évben összeállítja és megjelenteti a világ országainak Korrupciós Érzékelési Indexét (CPI).

Ez a mutató, illetve rangsor mintegy tíz forrásból áll össze jól megalapozott módszertan alapján. A vizsgált 183 ország közül a világranglista első helyein (a legkevésbé korrupt államok) évek óta nagyjából ugyanazok az országok találhatóak.

Tavaly az élmezőnyt Új-Zéland, Norvégia, Dánia, Finnország, Svájc, Svédország, Szingapúr, Kanada. Luxemburg és Nagy-britannia alkották. 2017-ben a lista alján Szudán, Jemen, Afganisztán, Szíria, és Szomália állt. Az Európai Unió 28 tagállama közül Magyarország az utolsó előtti helyre került az elmúlt évben a CPI alapján.

Érdemes megjegyezni, hogy az üzleti etika, a korrupció elleni küzdelem fontos „olvasmánya” a Globális Korrupciós Barométer, a Vesztegetési Index, a Globális Korrupciós Jelentés.

Üzleti etika vállalati szinten

Az „országos” szintről térjünk vissza az üzleti etika szervezeti, vállalati szférájába. Gyakorta fordul elő etikai probléma a munkáltatók és a munkavállalók között, mindkét irányban. Elég itt olyan „apróságokra” utalni, mint a kifizetetlen túlórák, a bizalmas adatok kiszolgáltatása a versenytársaknak, a személyiségi jogok megsértése, a megkülönböztetések, az esélyegyenlőség figyelmen kívül hagyása, a céges nyomtatók, másológépek magáncélra való használata, bejelentetlen munkaerők alkalmazása, adó- és járulékelkerülő „zsebbe-fizetés”.

Nem kevés a cégek közötti etikai vétség, többek között az üzleti szerződések be nem tartása, a munkaerő elcsábítása, a versenytársak lejáratása, a tisztességtelen árképzés, a számlák késői kifizetése, illetve ki nem fizetése, a megvesztegetés, stb.

Az üzleti etika megsértésének igen gyakori kárvallottja a fogyasztó, a vásárló (ennek egyik közelmúltbeli példája a Volkswagen széndioxid kibocsátási méréshamisítási botránya), nemkülönben a környezetünk. Ez utóbbi vállalati szennyezése, rongálása nem csak környezetvédelmi, hanem etikai kérdés is. A környezeti károkozásra sajnos nagyon sok példa van, igencsak emlékezetes ezek közül az az eset, amikor a BP egyik tengeri kőolaj kitermelő fúrótornyának robbanása jelentős szennyezést okozott a Mexikói-öbölben. (A tragédia etikai vonatkozásai elhanyagolhatóak.) Az illegális vállalati szemét lerakóhelyek szaporodása etikai kérdés is.)

Sokan emlékeznek az ezredforduló körüli évek az Egyesült Államokon és Európán végigsöprő vállalati botrányaira, amelyek többnyire mérleghamisítási, megrendelésért csúszópénzt, valamint megvesztegetési bűn- és üzleti etikai ügyek voltak. Az USA-ban többek között az Enron és a Tyco óriáscégek, kontinensünkön pedig többek között a Siemens és a Parmalat körül csaptak magasra a botrány hullámai. Ezek és a még sok más céget érintő hullámok annak idején tovagyűrűztek több afrikai és kelet-európai ország irányába is.

Nem könnyű a feladat

dr. Gonda György

E sorok írója üzleti etikát tanít az egyik hazai felsőoktatási intézményben, ahol 50 százalék körüli a külföldi hallgatók aránya, elsősorban a fejlődő és a feltörekvő országokból érkeznek ezek a diákok. Enyhén szólva mosolyognak arra a kérdésre, hogy melyikük országában nem sértik meg nagyon az üzleti etikát, hol nincsen korrupció.

A félév végén mindig elmondják, nagyon hasznos, érdekes volt az üzleti etika tantárgy, csak éppen nehezen tudják érvényesíteni az elveket és a gyakorlatot miután majd visszatérnek hazájukba. A fejlődő és a feltörekvő országokban egyre nehezebb „tiszta” körülmények között megrendeléshez, megbízáshoz jutni. Nem ritka az üzlet értékének 20-50 százalékos kifizetése csúszópénzként a közvetítőnek, a döntéshozónak felülárazás vagy más formában.

Hogyan lehet betartani az üzleti etika normáit ilyen és még ennél is cifrább korrupciós környezetben? – kérdezik gyakorta a hallgatók. A válasz erre csak az lehet, hogy nem csak törekedni kell az etikus magatartásra egyéni, szervezeti és vállalati szinten, hanem a hallgatók generációjának kell élen járnia az üzleti etika erősítésében, a korrupció leleplezésében, visszaszorításában. Nem könnyű feladat.

Fény az alagút végén

Mind erősebb fényt jelent az alagút végén, hogy ma már egyre több vállalat fordít megkülönböztetett figyelmet saját maga és üzleti partnerei (beleértve a vevőket, a beszállítókat is) etikus magatartására. Egyre több cég honlapján található üzleti etikai „fül”, ahol a rákattintással elolvasható a vállalat etikai kódexe, éves üzleti etikai jelentése, az etikus vállalatvezetés és –irányítás gyakorlati intézkedései, az etikus üzleti magatartással kapcsolatos tanfolyamok, tréningek anyagai, stb.

A nemzetközi szervezetek – például az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO, valamint a Global Compact – ajánlásokat, sztenderdeket, mérési módszereket dolgoztak ki az üzleti etika erősítésére. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az üzleti etika gyakorlatának a jövője elsősorban a vállalatoktól, a szakmai szövetségektől, a dolgozóktól, a fogyasztóvédelemtől, a versenyhivataloktól, a közbeszerzési ügynökségektől és más állami intézményektől függ.

Az etikai kódex „cégbiblia”

A cégek átfogó, igen részletes üzletvezetési, etikai kódexe a vállalat értékrendszerének, erkölcseinek, belső és külső üzleti kapcsolatainak „bibliája”, útmutatása. Ezek a kódexek egyszerűek, érthetőek, az adott vállalatra „szabottak” és eligazítást jelentenek a helyes, etikus viselkedésre. Időnként kiegészítik, újraértékelik az üzleti etikai útmutatásokat.

A Hewlett Packard (HP) csaknem 30 oldalas etikai kódexének fejezetei meglehetősen sok és bonyolult üzletvezetési, etikai kérdést szabályoznak, tesznek egyértelművé. (Érdemes megjegyezni, hogy az etikai kódex- szel rendelkező vállalatok ilyen szabályozása, a kérdéskörök tárgyalása meglehetősen hasonló.)

A HP etikai kódexe egyértelművé teszi a cég etikai alapértékeit, krédóját. Az üzleti etika szemszögéből kitér többek között:

  • a szerződéses gyakorlat etikai kérdéseire
  • a korrupcióellenes szabályokra, szabályozásra
  • a vásárlókkal kapcsolatos magatartás szabályozására
  • a hirdetési, a marketing és értékesítési tevékenységre
  • az árképzésre
  • a versenytársakkal, alvállalkozókkal, beszállítókkal kapcsolatos magatartásra
  • a bizalmas információk kezelésére
  • az üzleti ajándékok és meghívások szabályozására
  • a személyes adatok és a dolgozók privát szférájának védelmére
  • munkatársak és a vállalati közösség tiszteletben tartására
  • a cég eszmei és fizikai értékeinek védelmére

Szinte minden etikai kódex a fenti kérdések egyértelmű etikai szabályozása mellett részletesen foglalkozik az érdekütközésekkel, illetve ezek elkerülésével. Ebbe a körbe tartozik többek között a házastársak, rokonok cégen belüli foglalkoztatásának és az alkalmazottak más vállalatokban meglévő vagy megszerzendő üzleti érdekeltségeinek szabályozása, a lehetséges konfliktusok időbeni feltárása, a személyes haszonszerzés a cég üzleteiből, az esetleges munkavégzés vagy tisztségviselés más vállalatoknál.

A világ egyik legnagyobb dohányipari vállalatbirodalma, a British-American Tobacco (BAT) etikai kódexe a már fentebb bemutatott témakörök mellett még kitér a vesztegetésre, a pénzmosásra, a jótékonysági tevékenységre, a versenyjogra, a politikai szerepvállalásra, valamint a vezetőkre és a dolgozókra vonatkozó etikus jelentési kötelezettségre (például az üzleti titkok kiadása, kiszivárogtatása esetén).

Szervezetek, módszerek, technikák az üzleti etika szolgálatában

A nagyvállalatok többnyire rendelkeznek üzleti etikával foglalkozó szervezettel. Sok cégnél üzleti etikai igazgatóság működik, vagy az igazgatótanács egyik tagja felügyeli az etikai menedzsmentet. A kisebb cégeknél ma már úgynevezett etikai megbízotti munkakör is létezik. Ez a függetlenített személy foglalkozik az etikai panaszoktól a tanácsadások keresztül a képzésekkel is.

Dr. Gonda György
vezetési tanácsadó sorozata

Újdonság az etikai „forró drót”, amelyen névvel vagy névtelenül bejelentést lehet tenni etikai vétség gyanúja vagy megtörténte esetén. Ezen a „fórumon” lehet etikai tanácsadást is kérni.

Nem számít viszont újdonságnak a vállalati etikai bizottság, amelynek feladata a szabályok karbantartása mellett a felmerült konkrét etikai ügyek megtárgyalása, elbírálása és a javaslattétel az esetleges elmarasztalásra, büntetésre, megoldásra.

A nemzetközi szervezetek felmérései szerint számottevően növekedett évtizedünkben az etikai képzések, tanfolyamok száma vállalati szinten is. A cégek egy része rendszeresen méri saját etikai teljesítményét, s nem ritka az etikai auditálás és kontrolling sem. Mind gyakoribb az etikai tanúsítási rendszer igénybe vétele, amelynek feltüntetése a vállalati honlapon vagy az éves jelentésben bizalomnövelő tényező az üzleti partnerek körében.

Sok szakértő szerint nem lehet kimutatni közvetlen összefüggést a céges etikai kódex és a vezetők, valamint a dolgozók üzleti etikai magatartásának gyakorlata között. Annyi azonban bizonyos, hogy az etikai kódex iránytű, világító torony az üzleti élet szereplői számára. A kódex hiánya az üzleti etikai igazodás lehetőségének a hiánya is. A cégek vezetői és dolgozói általában szeretik a kényesebb, fontosabb kérdések, magatartási formák pontos szabályozását, így a viták egy része is elkerülhető.

 Merre tart, üzleti etika?

Megválaszolásra vár az a kérdés, hogy a mind élesebb globális és nemzeti piaci verseny és más kedvezőtlen tényezők (joghézagok, felületes ellenőrzés, politikai érdekek, stb.) nyomán fellazult üzleti etika megerősíthető-e? Sokan bízunk abban, hogy az üzleti etika „felhígulása” már elérte vagy a közeljövőben eléri a mélypontját és remélhetően innen felfelé vezet majd az út. Nincs más választás, ha el akarjuk kerülni az áruk, a szolgáltatások, a befektetések zökkenőmentes áramlása korszakának végét. Szakértők egybehangzó véleménye szerint a világ egyes régiói nincsenek messze ettől a negatív mérföldkőtől. A megoldás tehát nem lehet más, mint a biztató jelek, folyamatok, szabályozások, intézkedések megerősítése és szigorú ellenőrzése mind a vállalati, mind pedig az állami szférában.

Dr. Gonda György

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant (CMC)