Mezőgazdaság – Generációváltás hitellel megsegítve

A gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, a 35 év alattiak aránya pedig csupán 5,3 százalék

Az agrárszektorban működő családi vállalkozások is élhetnek azzal a generációváltást segítő társfinanszírozási hitel lehetőséggel, amelynek programját a napokban hirdette meg a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) – mondták el AzÜzlet.hu érdeklődésére az MFB-nél.

Az Agráriumban is segíti a bank a nemzedékváltást. Ajánlata ugyanis az olyan vidéki mezőgazdasági családi vállalkozások továbbéléséhez is kínál finanszírozási lehetőséget, amelyek tulajdonosai idősek és örökös hiányában, vagy más okból nem képesek a gazdálkodás folytatására –  válaszolta kérdésünkre.

Például olyan esetben is nyújtanak hitelt a kivásárlónak, amikor a fiatal családtag nem akarja a gazdálkodást folytatni. Gyakori, hogy az utódnak nincs, vagy már nem elégséges a szakképzettségi szintje a földműveléshez, a jószágtartáshoz. Az sem ritka, hogy a fiatal tanulmányai során más pályát, esetleg könnyebb foglalkozást választott.

Máskor megoldható lenne az utódlás, de gondokat okoz a hitelhez jutás, a jogszabályok gyakori változása és a nagyfokú a bürokráciát okolják, mások azért nem vállalják felmenőik gazdaságának működtetését, mert azon túl, hogy esélytelennek érzik a támogatások elnyerését, a termények árának ingadozása felülírj a fiatalok földhöz, működő vagyonhoz való ragaszkodását.

Márpedig sem családi, sem nemzetgazdasági szempontból nem volna kedvező, ha a családi föld és eszközvagyon működtetése, a termőföld hasznosítása akárcsak átmenetileg szünetelne.

A KSH legutóbbi mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírása szerint a gazdálkodók 31 százaléka, tehát csaknem harmada volt 65 év feletti, a 35 év alattiak aránya pedig csupán 5,3 százalék.

Az MFB programjának célja, hogy társfinanszírozást nyújtson azoknak a befektetőknek, akik generációváltással érintett családi vállalkozást vásárolnának. Ennek keretében az MFB csoporthoz tartozó Hiventures Zrt. az 500 millió forint alatti tőkefinanszírozási igény, míg az MFB Invest az 500 millió forint feletti tőkeigény esetén várja a mezőgazdasági szektor szereplőinek jelentkezését. A családi vállalkozások megvásárlóitól 30 százalékos magánforrás bevonását várják el és a finanszírozási időtáv 5-7 év.

dr. Máhr András

Alapvetően jókor jött az MNB programja – mondta érdeklődésünkre dr. Máhr András, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkár-helyettese. Az agrár-pénzügyi szakember  azonban arra is rávilágított: nem biztos, hogy a program teljes egészében a mezőgazdasághoz adekvát. Néhány módosítási lehetőséget is megvilágított, ami kiterjedtebbé tehetné a  az agráriumban a banki cél elérést.

Például arról van szó – fejtegette -, hogy az ipari, és más ágazatokéhoz képest az agráriumban nem 7-8 évnyi a tőkemegtérülés, hanem ennek akár a kétszerese, 14-15 év is lehet.

Ez nemcsak nálunk van így, hanem nemzetközileg is elismert tény, ami ráadásul az 1980-as évek sikerei óta visszaeső magyar mezőgazdaságra fokozottan igaz. Tehát a bank programját jobban a mezőgazdaság igényeihez kellene alakítani, igazítani.

A programhoz nem tartozik uniós pénz, és állami támogatást sem így az agrártermelők előtt is nyitva az út a hitelfelvételhez. Ugyan  egy vásárláskori 500 milliós, vagy éppen egymilliárdos tőkebefektetés megtérülésének elmaradása a későbbiekben nagy gondot okozhat egy kezdő kkv-snek, vagy éppen kis családi agrárvállalkozónak. Sőt olyannak is, aki saját vállalkozását bővítendő vesz meg egy másik, akár kisebb gazdaságot – mondta.

Azzal is számolnia kell a generációváltásból adódó lehetőség kihasználásakor, hogy – szintén nemcsak nálunk – egyre magasabb a mezőgazdasági termelés tőkeigénye. Napjainkban, amikor egy kombájn ára akár 200-300 millió forint is lehet, a kivásárolt gazdaság eszközparkjának akár lassú cseréje is egyre több pénzt igényel. A kivásárlási hitel törlesztése mellett a tevékenység jövedelméből kell ennek fedezetét is biztosítani.

A világban a mezőgazdasági termelés egyfajta centralizáció felé halad – tette hozzá -, nálunk ezt a jó banki kezdeményezést hátráltathatja például, hogy az érvényes földforgalmi törvénnyel személyenként 300 hektárban maximálták a földszerzést. A földhasználat ismert 1200-1800 hektáros maximalizálása szintén nem jelent előnyt – fogalmazott a főtitkár-helyettes.

Fehér István