Kezdőlap HR Mi lesz, ha gyakorlatilag nem lesz cafeteria?

Mi lesz, ha gyakorlatilag nem lesz cafeteria?

Jelenleg a munkavállalók háromféle adózású juttatásból választhatnak a cafeteria rendszerben: adómentes, 34,22%-kal adózó béren kívüli és 40,71%-os adóval az egyes meghatározott juttatásokból. A szakértő elmondja, mi lesz, ha csak a SZÉP-kártya marad hírmondónak.

Eddig a cafeteria kereteknek átlagosan 14%-át a dolgozók adómentes juttatásra költötték, ezen belül jelentős részt, 11%-ot a lakáscélú támogatás képvisel – elemez Király Ágnes a TOP Cafeteria ügyvezető igazgatója. A teljes keretből 30%-ot a magasabb adózású juttatások tettek ki, ezen belül az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárak, a munkahelyi étkezés és az „ajándékutalványok” részaránya jelentős. A középső, kedvező adózású béren kívüli juttatásokból kb. 33%-ot foglal el a SZÉP-kártya és 23%-ot a pénzben adható juttatás.

Az átlagos cafeteria keret 2018-ban évi bruttó 390 ezer forint. Ebből adómentes juttatással a 100%-át, tehát a teljes 390 ezer forintot, kedvező adózású juttatással kb. 290 ezer forintot, azaz a 74,5%-át, kevésbé kedvező juttatással kb. 277 ezer forintot, azaz a 71%-át kapta meg a dolgozó nettóban.

Arra nyilván nem lehet számítani, hogy a dolgozók tömegei kizárólag SZÉP-kártyával elköltik a teljes összeget. Az első reakciók szerint a munkáltatók egy része teljesen megszüntetné a cafeteria rendszerét, és semmivel nem kompenzálná, ami a dolgozóknak évi több százezres jövedelem csökkenést jelent. Egy bizonyos hányaduk a cafeteria keretet beforgatná a bérbe és semmilyen juttatást nem adna. Ez megint csak a munkavállaló jövedelmét csökkenti. A cafeteria keretből ez átlagosan 25-30%-os veszteség.

Ha a munkáltató nettóban szeretné ugyanazt az összeget bérként kifizetni a dolgozóknak, még a legmagasabb adózású juttatáshoz képest is 30%-kal többe kerülne neki. A kedvező adózású juttatások „béresítése” 35,5% plusz költséget, az adómentes juttatások kiváltása pedig 82% többlet költséget jelentene. Vélhetően kevés vállalkozás visel el ilyen mértékű költség növekedést, ami viszont a munkavállalók jövedelem csökkenését eredményezi.

A juttatások tervezett megszüntetése rendkívül hátrányosan érintené a fiatal munkavállalókat, akik az állami támogatások hatására bátrabban vágtak bele a lakásvásárlásba, bízva abban, hogy a munkáltatójuk éveken keresztül segíti majd a hiteltörlesztésüket.

Az albérlet támogatás adómentességének megszűntetése a munkáltatókat hozza nehezebb helyzetbe. Sok nagyvállalat – bármelyik részén legyen is az országnak – a telephelye közelében már nem tud megfelelő számban munkavállalókat toborozni. Sokan korábban is adtak albérlet támogatást, ami akkor még jelentős adóteherrel járt. Az adómentesség bevezetésekor a felszabaduló adóterhet béremelésre tudták fordítani, ami így együttesen megkönnyítette a munkaerő megszerzését és megtartását. Az újból megjelenő adóteher már nem biztos, hogy belefér a büdzséjükbe, így könnyen elveszíthetik a munkavállalót, akinek a pótlása további tetemes költséget jelent.

A tervezett átalakítás másik nagy vesztese az öngondoskodás, ami pedig egyre égetőbb társadalmi probléma. A munkavállalók tömegei önszántukból a nettó jövedelmükből nem tartalékolnak semmilyen formában sem egészségügyi sem nyugdíj célra. A munkáltató támogatása ezeken a területeken továbbra is létfontosságú lenne. Sok munkáltató azt is kiemelten kezeli, hogy a munkahelyi étkezéssel elősegítse a dolgozói rendszeres és egészséges táplálkozását, ami a tervezet szerint szintén megszűnne.

A juttatások megszüntetése az adótörvényben egyébiránt azzal jár, hogy ha a munkáltató bármit nyújt a dolgozóinak a munkabéren felül – a SZÉP-kártya, valamint az óvodai és bölcsődei támogatás kivételével -, az ugyanúgy adózik, mintha pénzben adta volna. Ez pedig azt jelenti, hogy azon felül, hogy a cég befizeti a rá eső adót, a munkavállalóktól is le kell vonnia az szja-t és a járulékokat. Tekintve, hogy csak a munkabérükből tudja levonni, ez nem fogja elnyerni a dolgozók tetszését. Így viszont ellehetetlenül bármiféle munkáltatói juttatás.

Ráadásul a kkv-k körében jelentős azon vállalkozások száma, akik a juttatások megszűnését várhatóan nem a bejelentett munkabér növelésével kompenzálják majd, hanem a nem legális megoldásokat alkalmazzák újra.

Friss

Tőzsde – Emelkedéssel nyitottak a New York-i indexek

Emelkedéssel nyitottak a New York-i tőzsde irányadó indexei csütörtökön, miután a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve ismertette masszív, 2300 milliárd dolláros programját, amely a koronavírus-járvány által sújtott helyi kormányzatok és vállalatok erősítését célozzák.

A Világbank rontotta a régió gazdasági kilátását

A koronavírus-járvány miatt a Világbank jelentősen rontotta Közép-Európa - benne Magyarország - és a balti államok gazdaságainak idei kilátásait, ugyanakkor úgy vélte, hogy jövőre jelentős javulás állhat be.

Tenyészkoca állatjóléti támogatás – 2021 után is

A tisztán nemzeti forrásból finanszírozott tenyészkoca állatjóléti támogatási program uniós jóváhagyását hat évvel meghosszabbította az Európai Bizottság - közölte az Agrárminisztérium (AM).

Újraindult a buszgyártás Debrecenben

Két hét leállást követően az ITK Holding Zrt. az országban elsőként újraindította a munkát debreceni autóbuszgyártó üzemében.

Hírek

Zala. Hónapokig ATM-eket dézsmált egy banki dolgozó

Sikkasztás miatt emelt vádat a Keszthelyi Járási Ügyészség egy nő ellen, aki banki alkalmazottként a munkaadója keszthelyi és zalaegerszegi fiókjának bankautomatáiból több mint hárommillió forintot tulajdonított el.

Csernobili erdőtűz. Átmenetileg emelkedett a sugárzás

Ötödik napja dolgoznak a tűzoltók a csernobili övezetben kitört erdőtűz oltásán. Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat szerint a radioaktív sugárzás szintje a megengedett határértéken belül van, csak az egyik tűzfészekben mértek átmenetileg megemelkedett sugárzást.

Hamis kézfertőtlenítőt gyártottak Kőbányán

Fertőtlenítőszert hamisító bandát lepleztek le a rendőrök a fővárosban. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerint az okozott kár több mint 22 millió forint.

Szja-bevallás: SMS-eket is vár a NAV

Az ügyfélkapuval nem rendelkezők SMS-ben vagy egyéb módon is kérhetik a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az szja-bevallási tervezetük postázását április 15-ig.

Olasz statisztikai intézet: lehetetlen a válság következményeit felmérni

Az új koronavírus-fertőzés miatt hozott intézkedések olyan gazdasági válságot okoznak Olaszországban, amelyek következményeit lehetetlen felmérni az Istat statisztikai intézet kedden közölt értékelése szerint.

Prága megakadályozná a kulcsfontosságú cégek külföldi felvásárlását

A cseh kormány megakadályozná, hogy a kulcsfontosságú cseh cégek kockázatosnak minősíthető külföldi befektetők tulajdonába kerüljenek, az erről szóló törvényjavaslatot már el is fogadta a kabinet.

Sosem látott csúcson a munkanélküliség Norvégiában

Történelmi csúcsra, 15,4 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta Norvégiában április első hetében - közölte a munkaügyi hivatal.

Erősödött a forint a jegybanki bejelentésekre

Kedvezően fogadta a piac a jegybank keddi bejelentéseit, és erősödni kezdett a forint a főbb devizákkal szemben.

Az idei volt az egyik legmelegebb március

Az idei volt a valaha mért egyik legmelegebb március a világon az európai Copernicus éghajlatváltozási szolgálat (C3S) szerint.

Koronavírus. Jóval szegényebb lett a száz leggazdagabb

A világ száz leggazdagabb emberének a vagyona 408 milliárd dollárral apadt február-márciusban a koronavírus hatásaként. A legvagyonosabb Jeff Bezos is több milliárd dollárt bukott.

Milliárdokat csaltak el – luxusban éltek a bűnbanda vezetői

Közvetített munkavállalók után fizetendő közterheket csalt el, közel kétmilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek egy Fejér megyéből irányított bűnbanda, amelynek két tagja letartóztatásban van. Ellenük bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt folyik nyomozás.

Boris Johnsont kórházban kezelik

Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, hogy jó hangulatban van és folyamatosan dolgozik az új koronavírus okozta betegsége miatt szükségessé vált kórházi kezelése közepette is.

Gazdaság

Egyszeri adót vet ki a bankszektorra az állam

Az egyszeri adó kulcsa az adóalap 50 milliárd forint feletti részének 0,19 százaléka. A költségvetésbe befolyó összeg 55 milliárd forint lesz, amelyet három egyenlő részben kell befizetni - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.

Az OTP az NHP Hajráról: ígéretes eszköz a cégeknek

Az újrainduló növekedési hitelprogram, az NHP Hajrá volumene és a széles felhasználhatósági kör miatt ígéretes eszköz lehet a hazai vállalkozások számára. A kamatszinteket tekintve erős verseny alakulhat ki a pénzintézetek között - közölte az OTP Bank.

Nagy Márton: árfolyamcél nincs, az új eszközök kezelik a kilengéseket

Az új eszköztárral a jegybank azonnali beavatkozási lehetőséget teremtett a gyorsan változó piaci körülmények között - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a jegybank telefonos háttérbeszélgetésén.

Biztosítás. Az Aegon veszi meg a CIG EMABIT üzletágait

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. leányvállalata, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (EMABIT) szavatolótőke helyreállítási tervének keretében több mint 100 ezer szerződéstől, közel 6 milliárd forint állománydíjú portfóliótól válik meg.

Erősödött a forint a jegybanki bejelentésekre

Kedvezően fogadta a piac a jegybank keddi bejelentéseit, és erősödni kezdett a forint a főbb devizákkal szemben.

MNB: a hitelkártyákra is vonatkozik a fizetési moratórium

Minden 2020. március 18-ig folyósított hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik a fizetési moratórium, így a hitelkártyákra, és a munkáltatói kölcsönökre is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom