Mi lesz, ha gyakorlatilag nem lesz cafeteria?

Jelenleg a munkavállalók háromféle adózású juttatásból választhatnak a cafeteria rendszerben: adómentes, 34,22%-kal adózó béren kívüli és 40,71%-os adóval az egyes meghatározott juttatásokból. A szakértő elmondja, mi lesz, ha csak a SZÉP-kártya marad hírmondónak.

Eddig a cafeteria kereteknek átlagosan 14%-át a dolgozók adómentes juttatásra költötték, ezen belül jelentős részt, 11%-ot a lakáscélú támogatás képvisel – elemez Király Ágnes a TOP Cafeteria ügyvezető igazgatója. A teljes keretből 30%-ot a magasabb adózású juttatások tettek ki, ezen belül az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárak, a munkahelyi étkezés és az „ajándékutalványok” részaránya jelentős. A középső, kedvező adózású béren kívüli juttatásokból kb. 33%-ot foglal el a SZÉP-kártya és 23%-ot a pénzben adható juttatás.

Az átlagos cafeteria keret 2018-ban évi bruttó 390 ezer forint. Ebből adómentes juttatással a 100%-át, tehát a teljes 390 ezer forintot, kedvező adózású juttatással kb. 290 ezer forintot, azaz a 74,5%-át, kevésbé kedvező juttatással kb. 277 ezer forintot, azaz a 71%-át kapta meg a dolgozó nettóban.

Arra nyilván nem lehet számítani, hogy a dolgozók tömegei kizárólag SZÉP-kártyával elköltik a teljes összeget. Az első reakciók szerint a munkáltatók egy része teljesen megszüntetné a cafeteria rendszerét, és semmivel nem kompenzálná, ami a dolgozóknak évi több százezres jövedelem csökkenést jelent. Egy bizonyos hányaduk a cafeteria keretet beforgatná a bérbe és semmilyen juttatást nem adna. Ez megint csak a munkavállaló jövedelmét csökkenti. A cafeteria keretből ez átlagosan 25-30%-os veszteség.

Ha a munkáltató nettóban szeretné ugyanazt az összeget bérként kifizetni a dolgozóknak, még a legmagasabb adózású juttatáshoz képest is 30%-kal többe kerülne neki. A kedvező adózású juttatások „béresítése” 35,5% plusz költséget, az adómentes juttatások kiváltása pedig 82% többlet költséget jelentene. Vélhetően kevés vállalkozás visel el ilyen mértékű költség növekedést, ami viszont a munkavállalók jövedelem csökkenését eredményezi.

A juttatások tervezett megszüntetése rendkívül hátrányosan érintené a fiatal munkavállalókat, akik az állami támogatások hatására bátrabban vágtak bele a lakásvásárlásba, bízva abban, hogy a munkáltatójuk éveken keresztül segíti majd a hiteltörlesztésüket.

Az albérlet támogatás adómentességének megszűntetése a munkáltatókat hozza nehezebb helyzetbe. Sok nagyvállalat – bármelyik részén legyen is az országnak – a telephelye közelében már nem tud megfelelő számban munkavállalókat toborozni. Sokan korábban is adtak albérlet támogatást, ami akkor még jelentős adóteherrel járt. Az adómentesség bevezetésekor a felszabaduló adóterhet béremelésre tudták fordítani, ami így együttesen megkönnyítette a munkaerő megszerzését és megtartását. Az újból megjelenő adóteher már nem biztos, hogy belefér a büdzséjükbe, így könnyen elveszíthetik a munkavállalót, akinek a pótlása további tetemes költséget jelent.

A tervezett átalakítás másik nagy vesztese az öngondoskodás, ami pedig egyre égetőbb társadalmi probléma. A munkavállalók tömegei önszántukból a nettó jövedelmükből nem tartalékolnak semmilyen formában sem egészségügyi sem nyugdíj célra. A munkáltató támogatása ezeken a területeken továbbra is létfontosságú lenne. Sok munkáltató azt is kiemelten kezeli, hogy a munkahelyi étkezéssel elősegítse a dolgozói rendszeres és egészséges táplálkozását, ami a tervezet szerint szintén megszűnne.

A juttatások megszüntetése az adótörvényben egyébiránt azzal jár, hogy ha a munkáltató bármit nyújt a dolgozóinak a munkabéren felül – a SZÉP-kártya, valamint az óvodai és bölcsődei támogatás kivételével -, az ugyanúgy adózik, mintha pénzben adta volna. Ez pedig azt jelenti, hogy azon felül, hogy a cég befizeti a rá eső adót, a munkavállalóktól is le kell vonnia az szja-t és a járulékokat. Tekintve, hogy csak a munkabérükből tudja levonni, ez nem fogja elnyerni a dolgozók tetszését. Így viszont ellehetetlenül bármiféle munkáltatói juttatás.

Ráadásul a kkv-k körében jelentős azon vállalkozások száma, akik a juttatások megszűnését várhatóan nem a bejelentett munkabér növelésével kompenzálják majd, hanem a nem legális megoldásokat alkalmazzák újra.