Milliárdos üzlet – Kína nem is titkolja a kémkedést?

A kínai titkosszolgálatok egyre szemtelenebbül kémkednek a nyugati menedzserek után. Hotelszéfeket törnek fel, irodákat poloskáznak be, laptopokat hekkelnek meg. Mindezt kilátástalan megakadályozni. Az üzletemberek jobb híján túlélési trükköket fejlesztettek ki.

Egy eset a sok közül 

A német menedzser útban volt a fitneszterembe. Félúton visszafordul. A fürdőnadrágja a szobában maradt. Meglepetésre nem működött a szobakártya. A recepción újrakódoltatta. A szobába lépve világossá válik „a technikai probléma” oka: a széfajtó nyitva, az ott tartott laptop bekapcsolva az íróasztalon. A főhős egy tőzsdén jegyzett multi igazgatótanácsának tagja. Nem egyedi a Frankfurter Allgemeine Zeitungban (FAZ) olvasható eset.

Az üzleti vacsorákon is résen kell lenni?

„A kínaiak egyre szemtelenebbek” – mondják az európai cégvezetők, bankárok, ügyvédek. „A viszonyok, akár egykor az NDK-ban” – fogalmaznak a németek. Az étteremben a szomszéd asztalnál ülő jegyzetel, a szállodai szobát és az irodát átkutatják, a telefont lehallgatják, a számítógépre kémprogramot telepítenek. Alkalmazzák a régi, jól bevált módszert is, a hotel bárjában információkat szednek ki a nehéz nap után a kelleténél többet ivott nyugatiból.

A kínaiak tipikus leitatási trükkje, hogy az üzleti vacsorán kihasználják számbeli fölényüket. A vendégnek mindegyikükkel külön kell koccintani és fenékig lehúznia a rizspálinkát. „A meghívás gyakran csak arról szól, hogy információkat szedjenek ki belőlem” – írja le egy német cég középvezetője az üzleti vacsorák légköréről.

A tekintélyes német Max Planck Intézet tanulmánya szerint a gazdasági kémkedés évente 100 milliárd euró kárt okoz a német vállalatoknak. Minden második Kínában aktív cég áldozat.

A nyugati üzletemberek mégis Kínába utaznak, a kínaiakkal üzletelnek. A piac hatalmas, senki nem engedheti meg magának a kivonulást. Nyilatkozni is csak név nélkül akarnak.

Még a látszatra sem figyelnek

Hivatalos számok nincsenek, de „az biztos, hogy a kémtámadások egyre nagyobb méreteket öltenek” – mondja az FAZ-nak Thomas Parenty, egy szakértő Hongkongból, aki nemzetközi vállalatok csúcsvezetőinek ad biztonsági tanácsokat. Egyre több cég kínál ilyen szolgáltatást.

A kínaiak számára természetes, hogy az állam figyeli őket, adatokat gyűjt róluk, amelyeket a legkülönbözőbb szempontok szerint analizál. „Amikor a ’90-es évek közepén átvettem a kínai részlegünk irányítását és a biztonsági felelősünket a poloskákról kérdeztem, csak nevetett: Persze, hogy vannak, de felesleges őket eltávolítani, mert rögtön újak kerülnek a helyükre” – anekdotázik egy német multi menedzser. A megfigyelés tehát nem új, a mérték és a kínaiak pimaszsága nőtt meg.

„Az államot egyre autoriterebben irányító Hszi Csin-ping 2012-es hatalomra lépése óta folyamatosan romlik a helyzet” – mondja egy autóipari beszállító menedzsere a gazdasági fókuszú napilapnak. „Néhány éve rendőrök jelentek meg kínai üzemünkben. Felszólítottak, hogy a biztonsági kameráinkat kössük be a városi rendőrség informatikai rendszerébe. Udvariasan nemet mondtuk. Ma már nem tehetnénk meg.”

A You Tube a kínai megfigyelő rendszerről készült illusztrációja

Nem csak a hivatalos kémek aktívak. Az államapparátus tagjai és a magánszférában dolgozó kínaiak is úgy érzik, nem árt, ha külön felszólítás nélkül is jelentenek. Hszi zászlajára tűzte a korrupció elleni harcot. Milliókat tartóztatnak le. A büntetések drákói szigorral. „Mindegy, hogy kolléga, üzletfél, vagy barát, a kínaiak a legkisebb gyanú esetén is rögtön feljelentést tesznek, így akarnak jó pontokat szerezni a vezetésnél” – mondják a nyugati üzletemberek.

Mint egy rossz kémregényben

Tárgyalásra eldobható telefonnal kell menni – írja a FAZ

A cégek már nem is próbálkoznak az irodáik lehallgatását megakadályozni. Arra viszont figyelnek, hogy a kommunista ország titkosszolgálatai minél kevesebb értékes információhoz jussanak. Kínai kollégák nem léphetnek be az irodák legszenzitívebb helységeibe, autóban, éttermekben és telefonon a komoly üzleti ügyek és a család tabu, ezekről csak a szabadban, egymáshoz jó közel állva folyhat a szó – hangzanak a legfontosabb szabályok.

Ha európai politikus-üzletember delegáció utazik Kínába, az első, amit a résztvevők a felkészítésen megtudnak: az okostelefonokat otthon kell hagyni! A német külügyminisztérium munkatársai csak a legegyszerűbb, feltöltőkártyás készülékekkel utaznak Pekingbe, amelyek a hazaérkezés után a szemétben landolnak.

„A megfigyelések terén félelmetes a technikai fejlődés; minden kínai utamon új módszerekkel találkozom” – mondja egy német menedzser. Arcregisztráció a szállodai becsekkolásnál, fizetés arcszkenneléssel vagy ujjlenyomattal – a nyugatiak számára Orwell-i módszerek, Kínában a mindennapok részei. „Az országban azonban szabadon lehet mozogni, az utcákon nem látni rendőröket, mégis jó a közbiztonság, sosem érzem magam diktatúrában” – teszi hozzá a menedzser.

Az állam figyel, a privátszféra használ

A hatóságok a beszerzett információkat hazai cégeknek adják tovább. Egy német autóipari beszállító mérnöke tragikomikus történettel érzékelteti, mit jelent ez a gyakorlatban: „Egy német cég kooperálva kifejlesztettünk, illetve gyártunk egy terméket, amelyet autókonszerneknek adunk el. A profiton osztozunk. Egy kínai start-up azzal kereste meg a partnerünket, hogy ő is rendelkezik a gyártáshoz szükséges know-how-val és kisebb részesedés mellett szállna be helyettünk a gyártásba. Amikor a tárgyalások során a kínaiak átküldték a gyártandó termék specifikációját, a német partnerünk megdöbbenve látta, hogy az szó szerint megegyezik a miénkkel. Nyilvánvaló, hogy tőlünk loptak mindent és még arra se vették a fáradságot, hogy átfogalmazzák a leírást. Épp, hogy csak a dokumentum fejlécére a mi nevünk helyett a kínai cégé került.”

Milliárdos veszteségeket, másutt pedig hasznot hoz a gazdasági kémkedés

Nem csak az állam figyel

A kommunista vezetés részben törvényi szintre emelete a kémkedést. Az új kiberbiztonsági törvény kötelezi az informatikai cégeket, hogy a kínai felhasználókkal kapcsolatos adataikat az országban működő szervereken tárolják, amelyekhez a hatóságoknak hozzáférést kell biztosítani.

A Nemzetbiztonsági Minisztérium és Néphadsereg kétszázezer tisztviselője foglalkozik a külföldi vállalatok és képviselőik megfigyelésével!

A kíniak nem csak odahaza, világszerte aktívak. Ebben az összefüggésben kulcsszerepet kap a kínai távközlési óriás, a Huawei, tudhatjuk meg a FAZ leírása nyomán. A világ számos országában részt vesz az 5G-mobilhálózat kiépítésében. A nyugati országok, elsősorban az USA nemzetbiztonsági veszélyt lát. Egyre több helyen zárják ki a kínai multit a tenderekből.

A magyar kapcsolat

 A magyar kormány évek óta jó kapcsolatot ápol nem csak a kínai vezetéssel, de a Huawei-el is. Varga Mihály pénzügyminiszter díszvendége volt a cég magyarországi piacnyitásának 10. évfordulóján. Később a kínai központba is ellátogatott. Most pedig ellenáll a washingtoni nyomásnak, nem zárja ki a Huaweit az 5G-tengerből. Palkovics László innovációs miniszter arra számít, hogy a Huawei építi ki az új hálózatot.

A magyar kormány amúgy sem szeretné veszélyeztetni a kínai-magyar kapcsolatokat. Ezért kémkedési vádakat sem hallani Peking ellen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyenesen „a Nyugat képmutatásának” nevezte a Kína, illetve a Huawei elleni vádakat.

A Huawei központja a Hongkong közeli metropolisban, Sencsenben van. A belépés előtti szigorú motozás és átvilágítás mellett a külföldieknek a csomagmegőrző fakkban kell hagyniuk mobiljukat és laptopjukat. „Nyilvánvaló, hogy mialatt bent vannak, átvizsgálják őket, szükség esetén kémprogramot telepítenek rájuk” – mondja a már idézett Hongkong-i biztonsági tanácsadó, Parenty.

Nincsenek titkok?

Ha (jogosulatlan) versenyelőny szerzéséről van szó, a Kínában aktív európai cégek is hajlamosak átvenni a helyi módszereket. A Huawei gyárhoz hasonló beléptetési módszer működik a VW-FA-nál. Ez a legnagyobb német autógyártó, a Volkswagen és egy kínai cég közös vállalkozása, amely a VW kínai piacra szánt modelljeit gyártja.

Kémek hálójában

A gazdasági kémkedés nem a kínaiak sajátja. „Nincs konkrét információnk arról, hogy szövetséges országok titkosszolgálatai szisztematikus gazdasági kémtevékenységet folytatnának Németország ellen.” Parenty, aki hat évvel ezelőttig a hírhedt amerikai NSA munkatársa volt, nevetségesnek tartja a hivatalos berlini álláspontot. Szerinte “köztudott” például, milyen aktívak a párizsi hírszerző szervek, ha a francia gazdasági érdekek védelméről, illetve a hazai cégek versenyképességének növeléséről van szó. „A különbség annyi, hogy a kínaiak nyíltan űzik az ipart” – zárja összeállítását az FAZ Parenty-t idézve.