Hirdetés
Kezdőlap Agrárvilág Mit eszünk holnap? A "GMO-s" Monstanto átjött Európába
No menu items!

Mit eszünk holnap? A “GMO-s” Monstanto átjött Európába

Rossz hírű céget, a Monsantót olvasztja magába a Bayer, amely főleg aspirinjéről volt híres.  A házassággal létrejött a világ legnagyobb gyógyszer és agrokémia cége. Az óriások egyesülése komoly kockázatokat rejt. A Bayer neve elválaszthatatlanul összeforr a rossz hírű Monsantoéval, amely világszerte a kémiát és a géntechnikát a középpontba állító agrártermelés, és a rákkeltő gyanúban álló glifozát tartalmú permetszerek szinonimája.

Lezárult a gyógyszer és agrokémiai ipar történetének legnagyobb fúziója. A német Bayer bekebelezte az 1901-ben alapított amerikai vetőmag és permetszer előállító óriáscéget, a Monsantot. A Bayer ezzel a világ legnagyobb agrokémiai vállalata lett.

Mamut üzlet

Létrejött a világ legnagyobb kemikáliákat előállító cége

Nem egyesülés történt. A Bayer a német gazdaságtörténetben rekordnak számító 63 milliárd dollárért felvásárolta a 20 ezer alkalmazottat foglalkoztató amerikai cégét. Az összeg meghaladja a német vegyipari óriás 50 milliárd eurós éves árbevételét. Így az üzlethez 6 milliárd eurónyi alaptőkeemelésre és hitelfelvételre is szükség volt.

Az időpont részint szerencsés. A Bayer az utóbbi években mind a gyógyszergyártás, mind az agrokémia területén komoly nyereséget halmozott fel. A hiányzó tőkét pedig az alacsony kamatszintek miatt kedvező kondíciókkal pótolhatta a pénzpiacról. Az ügylet finanszírozása azonban legalább 2022-ig így is komoly anyagi megterhelést fog okozni a Bayernek. Addig a részvényesek a vezetés által prognosztizált évi 1,2 milliárd eurós profitnövekedés mellett is alacsonyabb osztalékkal lesznek kénytelenek beérni.

No risk, no fun?

Sok piaci elemző jóval óvatosabb a Bayer menedzsmentjénél. A Monstanto üzleti modellje ugyanis komoly kockázatokat rejt. Bedőlése magával ránthatja az 1863-ban alapított, 100.000 embert foglalkoztató Bayert is. A németek az amerikai leányvállalat teljes beolvasztását tervezi. Így a Bayer neve elválaszthatatlanul összeforr a rossz hírű Monsantoéval, amely világszerte az iparosított, a kémiát és a géntechnikát a középpontba állító agrártermelés, és a rákkeltő gyanúban álló glifozát tartalmú permetszerek szinonimája. Az USA-ban, Argentínában és Brazíliába mégis dübörög az üzlet. A Monsanto tavaly csak ebben a három országban 3,7 milliárd dollárt értékben értékesített a vitatott hatóanyagú permetszerekből. A Bayer számára ez fontosabb, mint a rossz imázs.

Peres ügyek

Egy amerikai bíróság friss ítélete igazolni látszik a kockázatokat. Az esküdtek bizonyítva látták, hogy a Monsanto permetszere okozta egy iskolai gondnok rákos megbetegedését, aki évtizedekig használta a cég glifozát tartalmú szereit.

DeWayne Johnson a tárgyaláson Forrás: Guardian

Az esküdtek 250 millió dollár kártérítést ítéltek meg! A hírre egyetlen nap alatt 12%-t veszítettek értékükből a Bayer részvényei.

Nem a konkrét ügyben megítélt gigantikus kártérítés a legriasztóbb. A másodfok ugyanis rend szerint mérsékeli az esküdtek által megszavazott összeget. A veszélyt az Amerika szerte benyújtott 5000 hasonló kereset jelenti. Ezek sikere nem csak rövidtávú likviditási problémákat okozna immár a Bayernek. Egészében tenné kérdésessé a kémiát a mezőgazdasági termelés középpontjába állító üzleti modell jövőjét.

Glifozát: áldás, inkább átok?

A nagy hatékonyságú glifozát tartalmú gyomirtók az amerikai kontinensen a ’70-es évek óta nagy népszerűségnek örvendenek. Az EU-ban viszont vitatott a használatuk. Betiltásuk érdekében 2017. januárjában európai polgári kezdeményezés, azaz aláírásgyűjtés is indult. Az EU 2002-ben még visszhang nélkül engedélyezte a glifozát tartalmú szerek évtizedek óta tartó használatának folytatását. A hatóanyag az engedély újbóli meghosszabbítása előtt, 2015-ben lett téma.

Németországban botrányt hozott a gyomírtó-vita

Az ENSZ szakosított szerve, a WHO vizsgálatai ugyanis arra az eredményre jutottak, hogy a glifozát nagy valószínűséggel rákkeltő. Ez után az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság is vizsgálódni kezdett. Utóbbi jelentés ugyan a hatóanyag veszélytelensége mellett foglalt állás, a Tanácsban, a tagállami szakminiszterek között mégsem volt meg a szükséges minősített többség az engedély meghosszabbításához.

A kezdettől fogva a glifozát veszélytelensége mellett érvelő Európai Bizottság számos tagállam szkepszisétől és az idő közben összegyűlt 1,3 millió aláírástól függetlenül újra és újra ideiglenes használati engedélyeket adott ki, és a végleges meghosszabbítást tartalmazó rendelettervezeteket terjesztett a Tanács elé.

Végül 2017 novemberében, sokadik nekifutásra, 18 tagállam támogatásával összejött a tanácsi többség az engedély meghosszabbításához. Igaz, azzal a megszorítással, hogy azt a korábbi 15 helyett csak 5 évre adták ki.

Érdekesség, hogy Magyarország, holott Lengyelország mellett a hosszabbítás egyértelmű ellenzői közé tartozott, a november végi szavazáson már támogatta az engedély kiadását. Szemben olyan agrárországok, mint Franciaország, Olaszország és Hollandia, amelyek kijelentették, mezőgazdaságuk megvan a kockázatos vegyszer nélkül.

Németországban, az elhúzódó kormányalakítás miatt amúgy is feszült politikai légkörben, botrány lett az igen szavazatból. A kérdésben a környezetvédelmi és az agrártárca is illetékes. Előbbi szociáldemokrata vezetője jelezte, hogy az engedélyezés ellen van, míg a keresztényszocialista mezőgazdasági miniszter támogatta azt. Ilyen esetben a Tanács ülésén résztvevő miniszternek tartózkodnia kell. A jelenlevő agrártárca vezető azonban igennel szavazott. Máig tisztázatlan, hogy ezt Merkel kancellár tudtával, illetve engedélyével tette-e.

Magyar érdektelenség

Berlini akció: egy kutatás nyomán Forrás: greenpeace

Nálunk kevés figyelmét kapott a glifozát és a kormány pálfordulása is. Csak két vizsgálati eredmény jutott el a szélesebb közvéleményhez. Az egyik megállapította, hogy a német sörök az ivóvíznél megengedett határértéket sokszorosan meghaladó mennyiségű glifozátot tartalmaznak.

Hír volt még az is, hogy egy alapítvány által szervezett, 2000 önkéntes részvételével lezajlott, ugyancsak németországi vizsgálat megállapította, hogy az értintettek 99,6 százalékának vizeletében kimutatható a rákkeltő gyanúban álló hatóanyag, ráadásul az esetek háromnegyedében az ivóvízben megengedett mennyiség legalább ötszöröse. A legmagasabb értékeket kisgyerekeknél mérték.

A glifozát tartalmú permetszerek egyébként nem az első kétes hírű termékek a Monstanto történetében. 40 évig volt a cég palettáján a 2001-ben betiltott Argant Orange, amelynek hatóanyagát, a PCB-t az amerikaiak a vietnami háborúban vegyi fegyverként is bevetették.

Vetőmag és permetezőszer csomagban – agrokémia

Nem csak a Monsanto keres jól agrokémiai termékekkel. A leverkuseni Bayer is több nyereséget termel vetőmagokkal és permetszerekkel, mint a legismertebb termékével, a 1903-ban szabadalmaztatott aszpirinnel.

Márpedig az iparágat, és a két cég üzleti modelljét a glifozáton túl is sok kritika éri. A Bayer álláspontja szerint a világ rövidesen 10 milliárdos népességét más módon, különösen az átlagosan 50%-al alacsonyabb produktivitású biogazdálkodással nem lehet élelmezni.

A kritikusok az ENSZ-el és Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) összhangban azt az álláspontot képviselik, hogy a világ élelmezését nem kémiával és géntechnikával, hanem egyrészt a termőföldhöz, az öntözővízhez és a vetőmaghoz való hozzájutás megkönnyítésével kellene biztosítani. Másrészt erőfeszítéseket kellene tenni a mezőgazdaság forrásainak hatékonyabb felhasználása és az évi 1,3 milliárd tonnás élelmiszerpazarlás mérséklése érdekében is.

Hatékony az árukapcsolás

Sokan különösen kritikusan szemlélik, hogy a Bayer és a Monsanto a vetőmaggal kvázi csomagban árulja a permetszereket, mintha szándékosan úgy fejlesztené az előbbieket, hogy az utóbbiak nélkülözhetetlenek legyenek. Hatékonyságukhoz ugyan nem fér kétség, viszont a megvédett növényen kívül bevetési területükön rend szerint mindet elpusztítanak és rovarállományban is komoly kárt tesznek.

A vetőmagvásárlók arra is panaszkodnak, hogy csak egyszeri felhasználásra szereznek jogosultságot. A két cég jogi eszközökkel lép fel a gazdálkodok ellen, akik a vetőmagból kinőtt növények újrafelhasználásával termelnének a következő szezonban.

A Monsanto pionír a genetikailag módosított agrártermékek (GMO) piacán. A ’70-es évek óta kutat a területen. Saját fejlesztésein és több hazai konkurense felvásárlásán keresztül mára piacvezető a GMO-szektorban.

Genetikailag módosított vetőmagok alkalmazása, GMO-élelmiszerek értékesítése és ilyenek importja az EU-ban is legális. A társadalmi ellenállás miatt azonban a jogszabályi előírások nemzetközi összehasonlításban a legszigorúbbak. Ráadásul a GMO-technológiát – az amerikai kontinenssel ellentétben – az imázsuk miatt aggódó mezőgazdasági termelők, de még az agrokémiai termékek gyártói sem merik alkalmazni Európában.

Kínai kereskedelmi cég kiáll a GMO mellett

A Bayer is jegelte kutatásait a területen, majd az ezzel foglalkozó részlegét eladta a kínai Syngentának. Sokan attól tartanak, hogy a Monsanto felvásárlásán után intenzív lobbitevékenységet fog kifejteni a jogszabályi előírások lazítása, és a GMO-technológia népszerűsítése érdekében.

További probléma, hogy a két piacvezető cég az egyesüléssel monopol közeli helyzetbe került. Ez az árak emelkedésével és a termékek felhasználási feltételeinek további szigorodásával fenyeget. Különösen a minimális érdekérvényesítő képességgel rendelkező, kistermelők látják borúsan a jövőt. Ha ők még nehezebb helyzetbe kerülnek annak globális kihatásai lesznek, mert ők elégítik ki a világ élelmiszerigényének 80%-t. A piaci erőfölény veszélyét az Európai Bizottság is látta.

A versenypolitikáért felelős biztos csak az után engedélyezte az ügyletet, hogy a Bayer részben értékesítette a már meglévő agrokémiai üzletágát. Azt, hogy a vevő épp a világ legnagyobb kémiai konszernje, a német BSAF volt, amely maga is aktív az agrokémia területén, az EU már nem ítélte versenykorlátozó körülménynek.

Elektromos cégautó vásárlás, flottaüzemeltetés. Szakmai konferencia konzultációs lehetőséggel 2024 március 21.-én. A 30 milliárdos kerettel megnyíló, elektromos cégautó beszerzést támogató pályázattal kapcsolatos információk, tanulságok. A KKV-ék számára is egyre meghatározóbb, már hatályos ESG törvény cégautó üzemeltetésre vonatkozó kérdésköre, az elektrifikáció rövid és hosszútávú hatásainak bemutatása.
További információ: https://azuzletkonferenciakozpont.hu

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Adategyeztetést indít az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.

Az ellenőrzéshez személyi igazolványra és lakcímkártyára, valamint villany- és/vagy gázszámlára van szükség.

Zöldkötvényt bocsátott ki az MFB

Az MFB stratégiájának és működésének egyaránt szerves részét képezi a globális éghajlati célkitűzések, valamint a társadalmi hasznosságú célok támogatása.

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

Számoljuk fel az illegális hulladéklerakókat

Újra igényelhetnek támogatást illegális hulladéklerakók felszámolására önkormányzatok, civil és gazdálkodó szervezetek, valamint egyházak is.

Hírek

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Az év eleje óta a forint 3,3 százalékot gyengült az euróval, 4,2 százalékot gyengült a dollárral szemben és 0,2 százalékkal áll erősebben a svájci frank ellenében.

Még mindig a bootcamp-es junior fejlesztőké a jövő

Sokak számára lehet visszatartó erő az MI rohamléptékű terjeszkedése, és azért nem nyitnak komolyabban a programozói terület felé, mert félnek, hogy rövid idő alatt elveheti az MI a munkájukat.

Erősödött kissé szerda reggelre a forint

Erősödött kissé a forint szerda reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a keddi, közel másfél százalékos gyengülését követően.

Csökkent a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 494,13 pontos, 0,75 százalékos csökkenéssel 65 599,49 ponton zárt hétfőn.

Gazdaság

A Zeina Hotels menedzser study tour a sikeres szezonért

A 2024-es sikerhez is elengedhetetlen, hogy a szállodalánc minden tagjának és minden részlegének kiemelkedően kell teljesítenie, miközben az elkötelezett munka mellett a kreatív, újító ötletekre is szükség van.

Februárban is nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon

Februárban 4,3 százalékkal, 626 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, így az előző hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) tagjai 15 179 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban

A jegybank 14 millió forintra bírságolta a CIG Pannónia Életbiztosítót

A feltárt hiányosságok miatt szabta ki az MNB a 12,5 millió forint felügyeleti és a 1,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot a társaságra.

Az osztrákok nyerték a magyar telet, de a legtöbben mégsem síelni utaztunk

A téli üdüléseink rövidebbek voltak, mint a nyáriak, a gyors online biztosításkötést pedig már többnyire közvetlenül az indulás előttre hagyjuk.