MKIK a kutatási pénzek felügyeletéről

Parragh László az MKIK elnöke. Kép: azüzlet.hu
Parragh László

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a magyar vállalkozói társadalom meghatározó része egyetért a magyar kutatás-fejlesztés-innováció (KFI) rendszerének átalakításával – közölte a köztestület az MTI-vel a jövő évi költségvetés innovációra fordítható forrásaival kapcsolatban.

Az MKIK közleményében hangsúlyozta: évek óta szorgalmazták, hogy a hazai kutatás-fejlesztési-innováció intézményrendszere a gazdaság igényeit is figyelembe véve működjön.

Parragh László, az MKIK elnöke kiemelte: a kamara támogatja, hogy a korábban szétforgácsolt kutatás-fejlesztési és innovációs források felügyelete egy helyre, az Innovációs és Technológia Minisztériumhoz került. Szerinte ezzel jó esély van arra, hogy a jövő évi költségvetésben e célra rendelkezésre álló 70 milliárd forint jelentős részét a gazdaságban hasznosuló innovációra fordítják, növelve ezzel a magyar gazdaság versenyképességét.

A hazai innovációs, kutatási és fejlesztési rendszer valós helyzetét jelzi, hogy az Európai Innovációs Eredménytáblázat (European Innovation Scoreboard) legutolsó, 2017-es mérésén Magyarország az EU országai között az utolsó helyek egyikét foglalja el, a 21. helyezés mögött meghúzódó teljesítménye 2010 óta nem nőtt annak ellenére, hogy a magyar gazdaság ebben az időszakban kiemelkedő teljesítményt mutatott, és az elmúlt években a legtöbb forrást fordította az ország kutatásra és innovációra.

A gazdasági önkormányzat szerint a magyar gazdaság egyértelműen a tudáson alapuló hozzáadott érték növelésében érdekelt, a KFI költségek háromnegyed részét a vállalatok biztosítják, és ebben a folyamatban a hazai nem vállalati kutatóhelyeknek is kiemelt szerepe van. Nem valós a vita a kutatás és a termékhez vezető fejlesztési folyamatok szembeállításáról sem, az itthon működő vállalatok egyértelmű szándéka a hazai kutatási eredményekre támaszkodó magas színvonalú oktatás és termékfejlesztés.

A kamara nagyvállalati partnerei igénylik az egyetemeken és kutatóintézetekben folyó magas színvonalú kutatási tevékenységet, sok esetben maguk is nemzetközileg kiemelkedő alapkutatási tevékenységet folytatnak. Ugyanakkor igénylik azt is, hogy Magyarország az erre a célra elérhető erőforrásait folyamatosan növelje, ezeket a legoptimálisabban használja fel, ellenkező esetben sem a kutató és fejlesztő szakemberek képzésére, sem az elért eredményekre nem tudnak támaszkodni – mutat rá az MKIK.

A köztestület közleményében felidézi, hogy a vállalati kutatás-fejlesztés (K+F) ráfordítások több mint háromnegyedét 77,8 százalékát, a teljes magyarországi K+F mintegy 60 százalékét a nagyvállalati kutató-fejlesztő helyek realizálják, a hazai tulajdonú, alapvetően kis- és közepes vállalatok elvárják, hogy az innovációs képességeik kialakításában, a termékek fejlesztésében a hazai kutatóhelyek nagyobb támogatást nyújtsanak.

A kamara fontosnak tartja, hogy a vállalati befizetéseken alapuló Innovációs Alap forrásait az állam alapvetően új termékekhez és szolgáltatásokhoz vezető tényleges, a piacon termékként megjelenő projektek támogatására fordítsa, a kiválósági, valamint a fókuszált kutatások finanszírozására viszont külön források álljanak rendelkezésre – foglalt állást a köztestület.