MNB: erős a magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége

A magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége mind a likviditási helyzet, mind a veszteségtűrő képesség szempontjából erős – derül ki a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi stabilitási jelentéséből, amelyet az MNB főosztályvezetője ismertetett.

Nagy Tamás elmondta: a bankrendszer jövedelmezősége nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, ez erősíti a bankok tőkehelyzetét, de a profit szerkezete fenntarthatatlan, az eddig az értékvesztések visszaírására épülő magas profitabilitás kifulladni látszik. Rámutatott: a banki nyereségesség fenntartásához szükség van a banki költségek csökkentésére, a költséghatékonyság javítására.

A nemzetközi környezet bizonytalanabbá vált az elmúlt időszakban, a gazdasági növekedést tekintve a feltörekvő és a fejlett országok is valószínűleg idén érték el a csúcsot, az emelkedő infláció miatt vélhetően minden országban nőnek majd a kamatok, egyúttal a geopolitikai kockázatokkal is számolni kell – jelezte.

Nagy Tamás kiemelte: a hazai ingatlanpiacon a lakásárak tovább emelkedtek, Budapesten megnőtt az ingatlanok túlértékeltségének kockázata, azaz a gazdasági fundamentumok által indokolható szint fölé nőttek az árak.

A jegybank szakértői úgy vélik: az árak emelkedését azonban nem követi kockázatos hitelkihelyezés, emiatt a pénzügyi stabilitási kockázatok nem emelkedtek jelentősen.

A jegybank főosztályvezetője kifejtette: a pénzintézetek dinamikusan bővítik a vállalati hitelezésüket, viszont az új hitelkihelyezéseknél a kamatozás kockázata is megfigyelhető, emellett a kereskedelmiingatlan-hitelek esetében az árfolyamkockázat is megmutatkozik, mivel a finanszírozás nagy része euróban zajlik.

A hazai hitelezési folyamatokat tekintve mind a vállalati, mind a kkv-hitelállomány továbbra is évi közel 14 százalékkal bővül.

Megfigyelhető, hogy visszaesett a hosszú távra fix kamatozású hitelek aránya, ezt már korábban jelezte a jegybank.

Nagy Tamás elmondta: az új lakáshitelek esetében a kamatozás szerkezete látványosan javult, a fennálló lakáshitel-állományt azonban még nagyrészt a változó kamatozás jellemzi.

A jelentésből kiderül: a hazai bankok a kedvező gazdasági környezetben már egyértelműen a növekedés útjára álltak, ami a mérlegfőösszeg, valamint a vállalati és háztartási hitelezés bővülésében egyaránt tükröződik.

A banki eszközök növekedése előretekintve hozzájárul ahhoz, hogy a bankrendszer fokozatosan kinője azokat a problémákat, melyek a 2008-as válság kitörését követő időszak örökségének tekinthetők. Az emelkedő mérlegfőösszeg, a bővülő hitelezés és a javuló gazdasági mutatók mind a nem teljesítő hitelek arányára, a hitelezési veszteségek alakulására, valamint az eszközarányos működési költségek nagyságára is pozitív hatást gyakorolnak – olvasható a stabilitási jelentésben. (MTI)