MNB: erősítené az országot, ha a lakossági megtakarítást állampapírban őriznénk

Állampapír

Jelentős, mintegy 5700 milliárd forint a magyarországi készpénzállomány, ennek egy részéből növelni lehetne a lakosság állampapír- és részvényvásárlását – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) rendezvényén, Budapesten. 

Nagy Márton kiemelte: nagy kérdés, mi lesz a jövőben ezzel a jelentős készpénzmennyiséggel. Rámutatott: ha ennek kevesebb, mint felét, 2300 milliárd forintot a lakosság állampapír-vásárlásra fordítaná, akkor a mostani, lakosság kezében lévő, 5100 milliárd forintos értékpapír-állomány mintegy 45 százalékkal ugrana meg. A háztartások által megvásárolt, jelenleg 800 milliárd forint összegű tőzsdei részvényállomány pedig 3100 milliárd forintra emelkedne, azaz majdnem megnégyszereződne, és ez nagyon kedvező lenne a hazai gazdasági növekedés szempontjából – jelezte az MNB-alelnök.

Nagy Márton az MNB alelnöke

Nagy Márton elmondta: a lakosság pénzügyi vagyona 2010 és 2018 között megduplázódott, most már mintegy 41 ezer milliárd forintra rúg.

A jegybank alelnöke jelezte: a magyar háztartások közel 6 százalékos pénzügyi megtakarítási rátája az egyik legmagasabb a régióban, ez azt jelenti, hogy a lakosság évente mintegy 2000 milliárd forintot tesz félre, és a magas megtakarítási ráta eredményeként igen jelentős a háztartások GDP arányos pénzügyi vagyona, napjainkban meghaladja a 100 százalékot is.

Rámutatott: a magas megtakarítás kedvezően hat a gazdaságra és számos lehetőséget biztosít az ország finanszírozására. Jelezte: a jelentős készpénzállomány más megtakarítási formák elöl von el forrásokat, így közel 2300 milliárd forinttal lehetne növelni a lakosság állampapír- és részvényvásárlásait, ezzel is erősítve az ország önfinanszírozását.

Nagy Márton szerint fontos azonban, hogy a lakossági állampapírok további értékesítésének növelésében a kincstár kapjon nagyobb szerepet. A közvetlen, kincstáron keresztüli vásárlás a lakosság és az állam számára is előnyösebb lehet, mivel nincs számlavezetési díj és jutalék sem – mondta.

A jegybank alelnöke jelezte: a lakosság az általa megvásárolt állampapírok 80 százalékát a bankok közvetítésével szerezte be, csupán 20 százalékát vette meg közvetlenül a kincstártól. Ez jelentős járulékos kiadásokat jelenthet, hisz éves szinten a központi büdzsé 20-30 milliárd forint jutalékot fizet az állampapírok értékesítésért a bankoknak, míg a lakosság 10-15 milliárd forintot fizet a pénzintézeteknek az állampapírok őrzéséért, a letétkezelésért.

Az MNB alelnöke azt mondta: összességében a belföldi finanszírozás erősödésével fenntartható módon valósul meg a gazdasági növekedés. Hozzátette, csak azok a felzárkózási modellek voltak sikeresek a világban, amelyek nagy arányban alapoztak a belső megtakarításokra.