MNB: jelentősen nőhet a jólét a következő évtizedben

Egy a közepes fejlettség státuszából kiutat biztosító, 2030-ig a jólét jelentős növekedését eredményező makrogazdasági pályát igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Növekedési jelentése, amelynek révén a következő 10 évben a jelenlegi 55 százalékos szintről Ausztria egy főre eső vásárlóerő-paritáson számított GDP-jének 80 százalékát érheti el az ország.

A program kiindulópontját a tanulmány úgy összegzi, hogy gazdaságtörténeti fordulatok eredményeként Magyarország fejlettsége az egyensúlyi helyzet megtartása mellett folyamatosan közeledett a nyugat-európai országok szintjéhez. 2010-et követően az ország sikeres stabilizációs perióduson jutott túl. A fiskális reformok és a monetáris politikai fordulat 2013-tól ismét felzárkózási pályára állította a magyar gazdaságot. Az új modellt emelkedő foglalkoztatottság, az adórendszer reformja, a makropénzügyi egyensúly helyreállása, valamint a gazdaságot új, innovatív eszközökkel is támogató monetáris politika jellemezte.

A jövőre nézve a jegybank szakértői leszögezik: az organikus gazdasági növekedés fenntartásának fő motorja a tőkeintenzitás és a termelékenység jelentős növelése, a teljes foglalkoztatottság fenntartása, a reálbérek jelentős emelkedése és a magas gazdasági növekedés. Mindez egy egyensúlyi pálya mentén történhet meg: a folyó fizetési mérleg tartósan pozitív marad, elérhető a teljes költségvetési egyensúly, a GDP arányos államadósság jelentősen csökkentése.

A komplex versenyképességi lépések megvalósulása esetén a jelentős mozgósítható termelékenységi tartalék miatt a kis- és középvállalatok munkatermelékenysége megduplázódik, míg éves átlagban közel 6 százalékkal emelkedik az egy főre jutó
kibocsátásuk. Ehhez hozzájárulhat a magyar kis- és középvállalati szektor a mérethatékonyságának jobb kihasználása.

Az MNB szakértőinek számításai alapján pusztán egy koncentráltabb kkv- szerkezet a szektor termelékenységét több mint 20 százalékkal tudná megemelni – prognosztizálják a tanulmány szerzői.

A magyar kkv-k a már elérhető fejlett technológiákat is kevésbé használják, így tehát pusztán a rendelkezésre álló technológiák nagyobb penetrációja is jelentősen serkentené a hazai kis- és középvállalkozások teljesítményét – mutatnak rá.

A nagyvállalatoknál éves átlagban 3 százalékos növekedéssel számolnak a jegybank szakértői 2030-ig.

Az elemzés kitér arra is, hogy a magyar kis- és középvállalatok európai összehasonlításban alacsonyan innoválóknak számítanak, és a lemaradás mögött számos tényező húzódik meg, melyek közül a legjelentősebb a vállalkozói kultúra hiányosságai és a vállalatok és a felsőoktatási intézmények közötti gyenge együttműködési hajlam. Számos tanulmány alapján arra következtet a program, hogy a kkv-k számára fontos innovációs ösztönzőt jelent a külpiacra lépés és a nemzetközi termelési láncokba való bekapcsolódás. Az exportáló és az importáló vállalatok versenyképesebbek a külföldi és a hazai piacokon egyaránt. Az MNB szakértőinek becslése szerint hozzávetőlegesen 10 ezer új exportáló vállalat esetén érdemi termelékenység-növekedés érhető el.

Az állam szerepére áttérve a tanulmány kiemeli: a gazdaságosabb állami működést, az állami létszám csökkentését az e-kormányzás jelentős mértékben képes segíteni, ezáltal munkaerőt szabadít fel a magánszektor számára. Mivel a magánszektorban a termelékenység magasabb, mint az államiban, ezért a foglalkoztatás ilyen átrendeződése önmagában támogatja a makrogazdasági termelékenység emelkedését.

Szabályozói oldalról az állam segítheti a rejtett gazdaság visszaszorítását, amelynek túlzott mértéke versenyhátrányt okoz a legálisan működő vállalkozások számára, és csökkenti a költségvetés bevételeit is. Az állami hatékonyság nemcsak a termelékenység növeléséhez járul hozzá, hanem biztosítja azt az anticiklikus mozgásteret, amire a válságtapasztalatok alapján szükség van egy kiegyensúlyozott növekedési pálya eléréséhez – részletezte a jelentést az MTI.