Nagy István: a vidék és a vidéki gazdálkodók sikerességének záloga az összefogás

Magyarországon 2015 vége óta több mint száz újonnan alakult, több ezer taggal rendelkező szövetkezet kérte termelői csoportként elismerését. Nagy István agrárminiszter szerint ez kevés. Azt mondta: a rendszerváltás előtti és az azt követő negatív tapasztalatok nem segítették a szerveződések újjáalakulását, pedig a vidék sikere az összefogáson múlik.

 

A miniszter a Hangya alapításának 120., és újraalapításának 20 éves jubileumi rendezvényén elmondta, hogy a szövetkezeteket 21. századivá kell tenni, és segíteni kell a kis közösségeket abban, hogy a jelenkori kihívásokra válaszokat találjanak.

Arról is beszélt, hogy a termelői csoportok jogi hátterét rendelet biztosítja. Huszonkilenc, csaknem az összes ágazatot lefedő csoportban van lehetőség termelői szerveződés létrehozására.

Nagy István szerint a termelői csoportokba tömörülés nyújthat egyedül biztosítékot a gazdálkodók hosszú távú fennmaradására, ahogyan arra is, hogy a piacokon, a boltok polcain a vásárlók jó minőségű magyar élelmiszereket találjanak. Importáru helyett így biztosan tudható, hogy a jövőben is magyar étel kerül a hazai asztalokra – mondta. Magyarország és Európa jövője ezekben a kis közösségekben rejlik, ezért támogatni kell őket abban, hogy a belőlük származó erő gazdasági erővé alakuljon – tette hozzá.

Kósa Lajos  az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke elmondta, meg kell találni azokat a szabályozási formákat a szövetkezeteknél, amelyek segítik a modern gazdaság adta lehetőségek kihasználását és támogatják az újszerű ágazatok felé való nyitást, például a startupok világa felé.

Hozzátette, a szövetkezeti modellnek, mint társas gazdasági vállalkozási formának, nyitnia kellene az innovációs szektorok irányába. Álláspontja szerint a szövetkezéseknek aktív szereplőkké kell lenniük a modern gazdaság által igényelt új foglalkoztatási formákban.

Előadásában közölte: a modern szövetkezetek térhódítása jelenleg Távol-Keleten figyelhető meg, ahol a középrétegek felzárkóztatását segíti ez a gazdasági forma, és több mint egymilliárd ember él a szövetkezeti tevékenységből. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a szövetkezetek működésének kialakításához érdemes lenne a régi nyugati modellek követése helyett új, saját modelleket létrehozni, valamint visszanyúlni a korábban sikeresen működött Hangya szövetkezeti modellhez.

Gulyás Imre, a Hangya ügyvezető elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy örömteli feladat megemlékezni a magyar szövetkezeti mozgalom elindításáról. A magyar szövetkezés atyjának is nevezett gróf Károlyi Sándorról, az ő vidékmentő és gazdaságszervező tevékenységéről, és mások áldozatos munkájáról, akiknek köszönhetőn 1938-ra a Hangya Közép-Európa legnagyobb vállalatcsoportja lett – közölte alá.