Negyedszázados privatizációs sikertörténet

A Legrand szentesi üzemének főbejárata, napjainkban

A kevés hazai privatizációs sikertörténetek TOP listáján stabil helye van a Kontavill felvásárlásának. Az Európai piac meghatározó szereplőjének számító francia Legrand csoport az akkor veszteséges kapcsológyártó működésébe olyan új technológiát és szaktudást hozott Szentesre, amivel az nyereségessé vált. A Legrand Magyarország a hazai piacvezető szerep megőrzése mellett a kutatás-fejlesztés területén – a privatizációt követően – már a nemzetközi piacon is megjelenhetett.

– Egy nagyon szép, kerek évfordulót, vállalatunk privatizációjának és a Legrand magyarországi megjelenésének 25 éves évfordulóját ünnepeljük több esemény keretében az idén – mondja Károlyi László a Legrand Magyarország Zrt. vezérigazgatója. – Ez még akkor is igaz, ha 1992. december 29.-én írták alá a jogelőd szentesi Kontavill megvásárlásáról szóló szerződést. De 1992-ben az aláíráson kívül gyakorlatilag semmi nem történt: valójában 1993-tól kezdődött a Legranddal közös életünk – ami így pont kerek 25 év.

Szentes, 1961, a Kontakta,

A vezérigazgató szerint azóta nagyon sok minden történt: a szentesi, központi telephelyen, a tetőn és a beton pilléreken kívül a teljes gyár és az irodaépület lecserélődött, megújult. A technológiát tekintve pedig a régi, környezetvédelmi szempontból sem üzemeltethető gépek is rég kicserélődtek. Miközben a környezetet kevésbé terhelő, hőre lágyuló technológiákat alkalmaznak, már olyan technológiák felé orientálódnak, amelyek az energia felhasználás további csökkentéséhez is hozzájárulnak. Ehhez kapcsolódva a közelmúltban került megfogalmazásra a Legrand csoport 4 éves célkitűzése, amelynek keretében a következő 4 évre, éves szinten 3 százalékos megtakarítás elérése a cél.

– Ezért is mondtam sok fórumon, beszélgetésben, hogy ez egy jó példa, egy jó privatizáció – elemez a szakember -, mert szentesen megmaradt a termékfejlesztés, megmaradt a termékgyártás és emellett bőven tudunk meríteni a vállalatcsoport teljes szaktudásából is. Egyrészt ami ahhoz kell, hogy a termékfejlesztés, – gyártás jobb legyen, másrészt ami ahhoz kell, hogy a magyarországi értékesítés bővüljön.

Az eredmények pedig önmagukért beszélnek: Magyarországon piacvezetők vagyunk a kapcsolókkal és a hozzájuk társuló szerelvényekkel, miközben több más termékkel, sőt már komplex megoldásokkal is jelen vagyunk a piacon. Ezek közé tartoznak a szünetmentes áramforrások, az informatikai rendszerek és az energia elosztás – egészen 6000 amperig. Ami mondjuk egy egész lakóparknak teljes ellátását biztosítani tudja.

Mindez azt jelenti, hogy az úgynevezett betáplálástól, vagyis az áramfelvételtől kezdve egészen a lakásokban lévő elosztó szekrényekig már minden eszköz fellelhető a Legrand kínálatában. Az elkötelezett csapatmunka és az elmúlt egy-két év kedvező gazdasági környezete mellett ennek is szerepe van abban, hogy a Legrand Magyarország folyamatosan javítani tudta eredményességét. Egy nagyon szép, dinamikus fejlődési ívet mondhat magáénak a vállalat azt követően, hogy a válság előtti, legnagyobb belföldi árbevételt 2016-ban ismét elértük, majd azóta túl is szárnyaltuk.

Ehhez persze a teljes megújulásra, majd a további fejlesztésekre is szükség volt, ami a vezérigazgató szerint több, mint 20 milliárdos befektetést követelt meg az elmúlt 25 év alatt. Az első 10-12 évben elsősorban az infrastruktúra, az épületek, az alapgépek és berendezések fejlesztése került előtérbe. Az elmúlt években pedig – több milliárdos beruházásokat eszközölve -, az időközben elavult technológiák cseréjén és az új termékekhez szükséges gyártástechnológiák bevezetésén volt a hangsúly.

Egy új beruházás keretében épült fel például az az épületegyüttes, ami a modern gyártáskultúra, közte a legújabb elvárásoknak megfelelő nutschell (a kapcsolók aljzatát jelentő dióhéj) gyártásának meghonosítását tette lehetővé. Azóta ebben a folyamatban olyan új gyártási technológiák is megjelennek, amelyek a mai kor elvárásaihoz igazodva, a kapcsolók korábbi kézi szerelését felváltó automata szerelést biztosítják.

A Legrand hazai koncepciója az, hogy a gyártás, szerelés komplexebb, bonyolultabb,  nagyobb volumenű részét a cég székhelyén Szentesen végzik, ahol a 100.000 m2-es területen egy 8000 m2-es gyártócsarnok és egy 6400 m2-es raktárcsarnok áll rendelkezésre.

A szentesi üzem madártávlatból

Vannak olyan kis sorozatú gyártások is, amelyeket méretgazdaságossági okokból kiszerveznek. Ehhez olyan, elsősorban csongrádi alvállalkozó partnereket kerestek, akik jellemzően megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatnak. Mindez azért is érdekes, mert amíg a Kontavillnél a privatizáció előtt 1300-an dolgoztak, most a saját munkavállalóik száma 550 – akik közül 450 a termelésben dolgozik – az egyedi, kézi szerelési munkát nagyságrendileg 750-800 ember végzi kiszervezett feladatként. Ez nagyjából szintén 1300 munkavállalót főt jelent, ami szintén a vállalat privatizációjának sikerét mutatja.

Ehhez azt is hozzátehetjük, hogy a Kontavill egykoron egy 1 milliárdos, alulfinanszírozott, enyhén veszteséges cég volt, a Legrand Magyarország viszont egy 24 milliárdos, szép profitabilitással rendelkező társaság, amely a top 500-as listán a 400. helyen szerepel az árbevételt tekintve és a 150. helyen az eredményesség szempontjából.

A magyar leányvállalt megbecsültségét pedig mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a vállalatcsoport egyik kutató-fejlesztő központja is Szentesen található. Vagyis amellett, hogy megmaradt a gyártáshoz kapcsolódó korábbi szaktudás és kapacitás, a szerelvények, kapcsolók, dugaljak és hosszabbítók gyártása mellett ezen termékek regionális fejlesztésével és tervezésével is új kompetenciák is kerültek Szentesre.

Mindez azért is nagy kihívás és egyben lehetőség, mert miközben régen akár több évtizeden át sem változott a dizájn és a technológia, manapság a fogyasztók jó része a divatot követve, már 5-7 évente lecseréli a konnektorokat, amelyek egyébként már technológiai téren is számtalan újdonságot hordoznak.

Egyre inkább megjelennek ugyanis azok az okosotthon megoldások a szerelvények területén is, amelyek keretében már természetes a kapcsolóba, vagy a falba épített USB töltő, és az is további lehetőség, hogy az otthoni elektronikai távirányítót, a világításvezérlést, vagy más elektromos eszközünket akár egy mobiltelefonról is irányítani tudjuk. Tehetjük mindezt úgy, hogy akár a falat sem kell megfúrni: van már olyan távirányítós kapcsoló is, amit elég a falra ragasztani és pontosan úgy néz ki, mint egy falba süllyesztett távirányító, amit ráadásul a jeladóval is egy pillanat alatt össze lehet kapcsolni.

A privatizáció sajátos és érdekes eleme az is, hogy a Kontavill és a Legrand egyaránt majd száz éve indult. Mindkettő a – kapcsolóknál egykoron oly fontos – porcelán termékek előállításától jutott el a kapcsológyártásig, amivel a Kontavill idehaza, a Legrand pedig először a francia piacon, majd az egész kontinensen vált meghatározó szereplővé.

A Legrand főbejárata – napjainkban

De a fejlődés következő lépcsőjeként a vállalatcsoport és vele a Legrand Magyarország már több, mint egy kapcsológyártó vállalat. Olyan elektromos berendezéseket és megoldásokat kínál már, amelyek az energiahatékonyság megőrzésében élen járva a legmodernebb, környezettudatos épületekben is a lehető legjobb megoldást kínálják. Károlyi László szerint mindez a jelen mellett már a jövő lehetőségeit is megmutatja Szentesen, ahol a Legrand berkeiben egy olyan modern gyártó és tudásbázis épült ki, amely magyar munkaerőt alkalmazva, a magyar gazdaság eredményességéhez is hozzájárul.