Nem szállt el a forint, csak drága lesz az euró

Miközben az átlagemberek többsége már a 300 forintos euró árfolyamnál is úgy érezte, ki van babrálva vele, a jegybank tudatosan tartja gyengének a forintot, a napokban tovább gyengülve már a 317-es árfolyamba is belekóstolt a nemzeti valuta. Mi történik?

– A forintra éveken keresztül nehezedett egy felértékelési nyomás, ami az árfolyamot időközönként megindította lefele, a 300 forint/euró árfolyam irányába, és a jegybank időről időre próbálta ezt a felértékelődést megakadályozni – fejti ki Tardos Gergely, az OTP vezető elemzője.

– Tette ezt nem konvencionális eszközökkel.

– Részben konvencionális eszközökkel – kamatcsökkentéssel, kommunikációval – illetve nem konvencionális eszközökkel (ide tartozik a Növekedési hitelprogram, az Önfinanszírozási program keretében a korábbi kéthetes kötvények betétté alakítása, futamidejének nyújtása és az elhelyezhető összeg korlátozása, az IRS és az FX swap, illetve a jelzáloglevél-vásárlási program). Ennek következtében kialakult egy olyan sáv, ahol a forint jellemzően tartózkodott. Azt mondhatjuk, hogy a forint ebben az időben, jellemzően a 307-315 közötti árfolyamon ingadozott.

– De azért az év elején még így is inkább a 310 körüli árfolyam volt a jellemző. Mi változott?

– Az elmúlt időszakban gyengültek a felértékelődés irányába ható erők. A külső egyensúly többlete mérséklődött, illetve a világban elindult egy kamatemelési trend: az Egyesült Államokban már régóta folyamatban van egy kamatemelési ciklus, illetve most úgy tűnik, hogy az euró zónában is belátható időn belül sor kerül a likviditásbővítő intézkedések kivezetésére, és várhatóan 2019-ben ott is elindulhat egy lassú kamatemelési folyamat. Ezzel párhuzamosan pedig azt látjuk, hogy mindennek hatására a feltörekvő országoktól elvárt felárak növekednek.

– Ez alatt mit kell érteni?

– Mivel a befektetők számára legbiztosabbnak tekintett fejlett országokban a kamatszint szépen lassan emelkedik, ilyenkor a fejlődő országoktól elvárt kamatot nemcsak a dollár és az euró rövidkamatok, hanem az ezen felül elvárt többletkamat emelkedése is növeli. És mivel egy nagyon hosszú időszak után, most a dollár rövidkamat is emelkedik, sőt a rárakódó prémium (vagyis a megszokottnál is nagyobb kamatot realizálhatnak a befektetők) mindez a feltörekvő piacok devizáinak gyengülését okozza. Ráadásul a térség devizáihoz hasonlóan – más, geopolitikai tényezők is gyengítik a forintot: nagyon nem használ a legújabb Argentin válság sem, de mivel hozzánk közelebb van – még ennél is nagyobb szerepe van annak, hogy a törökországi események miatt a török líra is lejtmenetbe kezdett.

– Mit jelent ez a gyakorlatban?

– Elemzői körökben az a várakozás, hogy a forint árfolyama nemcsak kilép a 307-315-ös sávból, hanem tartós gyengülésre is sor kerülhet.

– Mennyiben kell attól tartani, hogy elszáll az árfolyam?

– Ezt nem nevezném elszállásnak, eddig mindössze  2-3%-ot értékelődött le a forint, ami egy lebegő árfolyamrendszerben lévő országnál nem jelentős. A magyar gazdaság erős, a jegybank eszköztára pedig széles. A magyar gazdaság külső adóssága, illetve a devizakitettség jellemzően elég kicsi, ezért most a forintgyengülés negatív hatásai lényegesen kisebbek, mint amikor korábban a lakosság mellett majd minden ágazat devizában volt eladósodva. Így most egy mérsékelten gyengülő forint nem okoz komolyabb gondot a gazdaságban. A jegybank – az MNB – sem kényszerül arra, hogy azonnal, kamatváltozással reagáljon a leértékelődésre. Még akkor sem, ha azt gondoljuk, hogy a forint akár a 320-as árfolyam fölé is gyengülhet az euróval szemben, hiszen az sem okozna különösebb gondot senkinek.

– A forint erősödése ellen tett korábbi sikeres lépéseket figyelve, a jegybanknak mindez nincs is ellenére.

– Igen, a jegybank sokszor kifejezte, hogy még ebben a környezetben sem ellensége a gyengébb forintnak. Ehhez azt kell látni,  hogy a jegybank álláspontja szerint a gyenge forint segíti az exportot és a versenyképességet, segíti a felzárkózást, miközben a mérsékelten gyenge árfolyamnak nem tulajdonít érdemi inflációs kockázatot sem. Már csak azért sem, mert az infláció egyelőre a cél alatt van, és a jegybanki illetve az elemzők többségének várakozásai szerint nem emelkedik a cél fölé az előrejelzési horizonton.

– Mi lehet a forint valódi értéke most?

– Ezt természetesen nehéz pontosan meghatározni, hiszen a külső politikai és világgazdasági tényezőktől sem lehet elvonatkoztatni. De a gazdaság teljesítményére és a külső egyensúlyra tekintettel a forint lehetne a mainál érdemben erősebb is.

– Vagyis egy kis ország valutája önmagában már nem is igen értékelhető, ha a külső körülmények ennyire befolyásolják az árfolyamot?

– De. Azt gondolom, minden ország devizája önmagában értékelhető, miközben az is tény, hogy már nagyon régóta olyan világban élünk, ahol egy kis ország devizáját nagyon sok külső tényező mozgatja. De ennek így is kell lennie, hiszen a deviza az egyik legerősebb kapocs egy ország belső gazdasága és a külső környezete között. És ha egy ország elég szerencsés ahhoz, hogy lebegő árfolyamrendszert használja – ahogy azt a magyar jegybank is teszi –, akkor, ha a külső környezet változik, az nyilván megmozgatja az árfolyamot is. Ezt látjuk most, egy kedvezőtlen külső fordulat esetén az árfolyam gyengül.