Hirdetés
Kezdőlap Hírek OECD: idén 3,9 százalékos lehet a magyar növekedés
No menu items!

OECD: idén 3,9 százalékos lehet a magyar növekedés

Lassul, de erőteljes marad a magyar gazdaság növekedése idén és jövőre az OECD legfrissebb előrejelzése szerint. Ugyanakkor a szervezet szerint könnyen túlhevülhet a gazdaság, ezért szigorúbb fiskális politikára lenne szükség.

A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzői arra számítanak, hogy az inflációs nyomások növekedésének közepette idén 3,9 százalékkal, jövőre pedig 3,0 százalékkal bővül Magyarország hazai összterméke (GDP) a tavalyi 5,0 százalék után.

Az előző, tavaly novemberi prognózisban 2018-ra 4,6 százalékos, az idei évre 3,9 százalékos, a jövő évre pedig 3,3 százalékos GDP-növekedést jósoltak.

A Gazdasági kilátások címmel fél évente megjelenő, a fő gazdasági trendeket és perspektívákat, valamint az OECD-tagállamok és más jelentős országok gazdasági helyzetét és kilátásait elemző kiadványban a Magyarországgal foglalkozó fejezetben az elemzők kiemelték, hogy a gazdasági növekedést hajtó lakossági fogyasztást alátámasztja a reálbérek emelkedése és a foglalkoztatottság bővülése. A beruházások lendületes növekedését elősegíti a vállalatok kapacitásnövelő aktivitása, a kormány nagyvonalú lakásprogramja és az uniós strukturális alapok beáramlása. A feszes munkaerőpiaci helyzet azonban felfelé húzza az inflációt, az egyre szűkebb kapacitási korlátok visszafogják a gazdasági növekedést, miközben a bővülő keresletet egyre inkább az import révén elégítik ki.

Az elemzők rámutattak, hogy az expanzív költségvetési és monetáris politika növeli a magyar gazdaság túlfűtötté válásának kockázatát, ami fokozatos változtatást indokol. A túlhevülés megakadályozására szigorúbb fiskális politikára van szükség. Emellett magasabb kamatráták szükségesek ahhoz, hogy korlátok között tartsák az inflációs várakozásokat, és a jegybank 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékos toleranciasávjában maradjon a pénzromlás üteme. A gazdasági fellendülést meghosszabbítanák a munkaerő bővítését célzó intézkedések, ideértve a közmunkaprogram gyorsabb leépítését és a kisgyermekek óvodai, bölcsődei elhelyezési lehetőségeinek szélesítését.

Az erős növekedés az OECD szakértői szerint lehetőséget nyújt a költségvetés fenntarthatóságának javítását célzó intézkedések bevezetésére, az időskorúak szegénységének csökkentésére, valamint a nyugdíjrendszerhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés kihívásainak kezelésére. Emellett az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedési lehetőségek bővülése lehetővé teszi a közmunkaprogram leépítésének felgyorsítását. A hazai kis- és középvállalkozások támogatásában az üzleti szabályozás javítására, a regionális és nemzeti ellátási láncokba való beilleszkedésük megkönnyítésére és a szakképzettség fejlesztésére kellene összpontosítani.

Összességében kezdvezőek az OECD idei és jövő évi várakozásai a magyar gazdasággal kapcsolatban. azüzlet.hu
Összességében kezdvezőek az OECD idei és jövő évi várakozásai a magyar gazdasággal kapcsolatban

A magyar gazdaságra leselkedő kockázatok közül az OECD elemzői kiemelték a vártnál nagyobb béremelkedést, amely elszabadíthatja az inflációs várakozásokat, hirtelen reagálásra kényszerítve a monetáris politikai döntéshozókat. Szükség lehet erre abban az esetben is, ha a feltörekvő piacgazdaságok kiújuló pénzügyi zűrzavarai negatív következményekkel járnak. Ugyanakkor a közmunkaprogram gyorsabb leépítése csökkentheti a bérnyomásokat, vagy éppen az importárak vártnál enyhébb emelkedése visszafoghatja a hazai árak növekedését.

Az OECD szakértői arra számítanak, hogy a lakossági fogyasztás a tavaly elért 5,4 százalék után idén 4,6 százalékkal, jövőre pedig 4,0 százalékkal növekedhet, míg a kormányzati kiadások a tavalyi 0,5 százalékos csökkenés után 1,1 százalékkal, illetve 1,8 százalékkal bővülhetnek.

A bruttó hazai állótőke-képződés növekedésének üteme a tavalyi 16,5 százalékról idén várhatóan 10,2 százalékra, jövőre pedig 4,3 százalékra lassul.

A munkanélküliségi ráta az OECD prognózisa szerint tovább csökken, a tavalyi 3,7 százalék után idén 3,4 százalék, 2020-ban 3,1 százalék lesz.

Az OECD az idén 3,0 százalékos inflációt vár a tavalyi 2,9 százalék után, majd 2020-ra 3,9 százalékra emelkedhet a fogyasztói árindex. A maginfláció a tavalyi 2,1 százalék után idén 3,4 százalék, 2020-ban pedig 3,9 százalék lehet.

Az áruk és szolgáltatások exportja tavaly 4,7 százalékkal nőtt, az ütem 5,8 százalékra gyorsulhat idén, de jövőre 5,4 százalékra mérséklődhet. Az import értéke tavaly 7,1 százalékkal nőtt, idén és jövőre pedig egyaránt 6,4 százalékkal emelkedhet.

A folyó fizetési mérleg tavaly a GDP 0,5 százalékának megfelelő többlettel zárt, idén egyensúlyba kerülhet, jövőre viszont 0,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal zárhat.

A maastrichti kritériumok alapján számított GDP-arányos államadósság az idén 68,5 százalékra csökkenhet a tavalyi 70,8 százalékról, jövőre pedig 66,8 százalékra mérséklődhet az OECD friss előrejelzése szerint. (MTI)

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Baj van: több büntetést szabott ki a Nébih

Egy kicsivel rosszabbak lettek a számok, mint korábban, ez valószínűleg annak a kereskedői viselkedésnek köszönhető, amivel megpróbálják a fogyasztás visszaesése miatt kiesett nyereséget visszapótolni

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

A kiíberbűnözők mindig a könnyebb utat választják: az ügyfeleket veszik célba

A Magyar Államkincstár aktív részt vállal a KiberPajzs együttműködésben, amely a Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére jött létre.

Máltai Tűzijáték Fesztivál

A fesztivál feleleveníti Málta gazdag tűzijáték művészeti történetét és hagyományait, ami a szigeteken egészen a XVI. századig nyúlik vissza.

Hírek

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.

Devizapiac – Gyengült a forint reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel.

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Gazdaság

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

Stabil kilátással megerősítette az OTP-bankok besorolásait a Moody’s

A hitelminősítő kiemeli, hogy az OTP finanszírozása stabil, és mindenekelőtt a betétállományra épül.

Az MBH Bank lett a Fundamenta többségi tulajdonosa

A Fundamenta ezentúl az MBH Bank konszolidált leányvállalataként, de önállóan működik tovább

A költségvetés biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez

A költségvetés a válságokban is helytállt, a rendkívüli kiadások mellett is biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához.