Potápi Árpád: a nemzetpolitika gazdasági értelemben is érvényesül

Az már régóta nem kérdés, hogy a határon túli honfitársaink szülőföldjükön, vagy Magyarországon keressék a boldogulásukat. A kérdés inkább az, hogy a magyar állam miként tudja segíteni őket abban, hogy szülőföldjükön, magyarként is sikeresek legyenek – fejti ki Potápi Árpád a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Interjú.

– A rendszerváltás idején komoly dilemma volt, hogy határon túli honfitársaink Magyarországon keressék boldogulásukat, vagy Sütő András író szavaival élve úgy cselekedjenek, hogy megmaradjanak. A magyar kormány miért a szülőföldön maradást és az ottani boldogulást támogatja?

– 2014 után érkezett el az ideje, hogy a nemzetpolitikában váltás történjen, amikor a Kárpát-medencei magyarok tekintetében jobban nyitunk a szülőföldön való boldogulás irányába. Ekkorra vált Magyarország gazdaságilag elég erőssé ahhoz, hogy ez megtörténhessen és ekkortájt változott meg az általános szemlélet is oly mértékben, hogy a tervezett gazdasági segítségnyújtást meg tudjuk adni a határon túli honfitársainknak. Az intézményrendszer, a civil szféra, az egyházak támogatása természetesen már korábban kezdődött és azután is folytatódott tovább, miközben a nemzetpolitika már gazdasági értelemben is érvényesült. Mégpedig azért, hogy gazdaságilag is meg tudjuk erősíteni a külhoni magyar közösségeket. Ennek érdekében több irányba is nyitottunk. Ezek közül az egyik legfontosabb a 2015 a Külhoni Magyar Szakképzés Éve programunk meghirdetése volt,  amelyet azóta is folytatunk.

– Mit takar ez?

– Erőfeszítéseink eredményeként már nem nagyon van magyar szakképző intézmény a határon túl, amelyiket valamilyen módon ne támogattuk volna. 2015 óta 145 felszerelt tanműhely és tangazdaság létrejöttéhez járultunk hozzá 1,17 milliárd forinttal, és ezt a programot idén is folytatjuk. Például Kolozsvárra adtunk egy nyomtatógépet, míg máshová, ahol arra volt szükség, CNC fémmegmunkáló gépet vittünk. Ahol pedig a pékek oktatását kellett segíteni, ott sütőkemencét adtunk át, miközben olyan határon túli szakiskola is volt, ahová informatikai fejlesztést vittünk, míg másutt komplett szépészeti, vagy fodrászműhellyel segítettük a helyi szakképzést. A szakoktatók továbbképzésére is gondot fordítunk, miközben a határon túli fiatalok minden évben Magyarországon tölthetik a szakmai gyakorlatukat úgy, hogy az oktatójukat is magukkal hozhatják. Mindemellett arra is figyelünk, hogy a külhoni magyar és a hazai szakképzés rendszerét közelítsük egymáshoz. A fentiekre jó példa, hogy a napokban került sor Budapesten a Szakma Sztár Fesztiválra, és a legfelkészültebb szakmai tanulók megmérettetésén már a határon túli fiatalok is versenyezhettek.

– Említette, hogy a határon túl a magyar szakoktatási intézmények kapják a támogatást. De ez nyilván a többségi nemzet fiataljainak is előnyös lehet.

– Amikor egy határon túli, Kárpát-medencei szakképző intézményt támogatunk, kifejezetten a magyar szakképző intézményeknek nyújtunk segítséget, ahol döntően magyar nyelven folyik a képzés. De az, hogy ők milyen követelmények mellett, milyen nemzetiségű tanulókat vesznek fel, arról természetesen ők döntenek. És miközben a diákok többsége magyar, mindenhol vannak olyanok, akik vegyes házasságból származnak, vagy – nagyon kevesen – olyanok, akik tisztán ukrán, szerb, vagy román, vagy más nemzetiségűek. Romániában, Nagykárolyban például a szakiskola igazgatója elmondta: mivel náluk jó a képzés és emellett olyan előnyöket is biztosítanak, amit más iskolában nem – például ők az érettségi mellé személy- és teherautóra egyaránt érvényes jogosítványt is adnak a gyerekeknek – a román családok is igyekeznek bekerülni hozzájuk.

– Vagyis a magyar állam amellett, hogy a határon túli magyar családokat segíti, a többségi nemzet számára is értéket teremt azzal, hogy olyan a fiatal szakemberek képzését biztosítja, akikre Magyarországon is nagy szükség lenne.

– Ahogy említettem, deklarált célunk az, hogy ezek a fiatal szakemberek a szülőföldjükön legyenek sikeresek, ami valóban hasznos a többségi nemzetnek is. Emellett pedig más területen is nyitottunk a szülőföldön való boldogulást segítő gazdasági támogatások irányába. Ezeket a nagy gazdaságfejlesztési programokat a Külgazdasági és Külügyminisztérium bonyolítja le. Mindez a Vajdaságban indult, Kárpátalján folytatódott, aztán a program kibővült és a Mezőségen, illetve a Felvidéken, Horvátországban, Szlovéniában és a Muravidéken folytatódik. Legutóbb pedig a Székelyföldön indult egy nagy gazdaságfejlesztési program, amely a többiekhez hasonlóan nemzeti pénzeket jelent, vagyis nem uniós forrásokat használunk fel ehhez a támogatáshoz. Ezt azért is hasznosnak látjuk, mert azt tapasztaljuk, hogy a programjaink által támogatott magyar vállalkozók többségének helyben is van egymással gazdasági kapcsolatuk. Ha pedig a határon túlra tekintenek, akkor elsőként Magyarországon szeretnék erősíteni a kapcsolataikat. Vagyis az, hogy mi a szülőföldjükön támogatjuk ezeket a vállalkozásokat, az a magyar adóbevételekben is meg fog jelenni. Ezáltal olyan Kárpát-medencei gazdaságélénkítést valósítunk meg, ami a magyar költségvetésnek is előnyös.

– Azért, mert ezek a cégek Magyarországra fognak exportálni és az itt eladott árukat forgalmazó cégek idehaza adóznak, miközben a termékek vásárlói által megfizetett áfa is bevételt jelent az államnak?

– Nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy az általunk támogatott határon túli magyar vállalkozások, ha a nemzetközi porondra lépnek, elsősorban magyar cégekkel kötnek együttműködést. Arról nem beszélve, hogy a határon túli sikeres magyar vállalkozásoknak – főként az erdélyieknek és a kárpátaljai magyaroknak – Magyarországon is vannak cégeik, ahol már magyarországi magyar vállalkozóként teremtenek munkahelyet és adóbevételt. Sőt, olyan is előfordul, hogy egy határon túli magyar vállalkozó először Magyarországon visz sikerre egy vállalkozást és utána azzal jelenik meg a szülőföldjén, vagy indít egy önálló vállalkozást ott. Tehát, ilyen szempontból hál’ Istennek gazdaságilag is egyre erősebb a magyar erőtér, miközben nyilván az a célunk, hogy gazdaságilag is egy egységet tudjunk létrehozni.

– Mindeközben ez is hasznos a többségi nemzetnek.

– Nyilván a többségi nemzeteknek is előnyös ez. Mert, ha ez is hozzájárul az adott ország gazdasági élénküléséhez, az a román, az ukrán, horvát, szlovén, vagy a szerb államnak éppen olyan jó, mint az ottani magyar vállalkozásoknak. Arról nem beszélve, hogy ha mondjuk mi egy külhoni magyar vállalkozást támogatunk, akkor az helyben nem csak magyarokat, hanem a többségi nemzet tagjait is foglalkoztatja. Ugyanakkor azt is megnéztük, hogy ha egy határon túli magyar vállalkozást támogatunk, azzal leginkább az ottani magyar embereknek adunk támogatást, mert a helyi magyar vállalkozások több, mint 92 százalékban az ott élő magyar embereket foglalkoztatják. Ha mondjuk egy kisvállalkozót, mikro-, vagy kisvállalatot támogatunk, akkor 4-5 vagy akár 10-15 magyar családot is hozzá tudunk segíteni a biztos megélhetéshez. Ezért 2018-ban a hazai Családok Éve programhoz csatlakozva a Külhoni Magyar Családok Éve program keretében 600 millió forintból 118 olyan külhoni magyar vállalkozás fejlesztését támogattuk, amelyek vállalták cégük családbaráttá tételét, családokat segítő szolgáltatásuk elindítását, bővítését, gyakornokok, illetve szakképzős diákok alkalmazását. Emellett 2018 őszén szakmai partnerünkkel, a Design Terminállal mentorálást nyújtottunk a pályázatunkkal támogatást nyert külhoni vállalkozóknak projektjük sikeres megvalósításához. Folytatjuk a Kárpát-medencei vállalkozói hálózat kiépítését is: 2018-ban 200 Kárpát-medencei vállalkozó vett részt nyári képzésünkön, akikkel rendszerszintű az együttműködés. A 2019-es tematikus év keretében pedig, kiegészítve a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságfejlesztési programját, folytatjuk a külhoni magyar vállalkozók mentorálását, fejlesztési projektjeik megvalósításának támogatását.

– Nagyságrendileg mekkora összegekről van szó?

– A Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálásával tovább folytatódott a külhoni magyar régiók gazdaságfejlesztéseinek megvalósítása. A programoknak köszönhetően tavaly több mint 30 ezer külhoni magyar vállalkozás fejlesztése valósult meg. 2019-ben 50 milliárd forint áll rendelkezésre a fejlesztések támogatására.

–  Miként találják meg az arra érdemes vállalkozásokat?

– Az elmúlt évek során megfelelő tapasztalatot szereztünk ezen a téren, és komoly adatbázist hoztunk létre Kárpát-medencei szinten. Mind akik pályáztak nálunk, mind akik nyertek, szerepelnek a címlistánkon. Emellett a határon túli szervezetekkel is kapcsolatban állunk: évente két konferenciát szervezünk nekik, helyben tartunk továbbképzéseket, felkészítéseket. És ami még ennél is fontosabb: nem csak az a célunk, hogy ezek a vállalkozások velünk és Magyarországgal legyenek kapcsolatban, hanem azt is szeretnénk elérni, hogy az egyes régiók cégei egymással is tartsák a kapcsolatot.

– Ez már annak az előfutára, amit a miniszterelnök mondott, hogy a Kárpát-medencét, majd a teljes közép-európai régiót egy gazdasági egységgé kell alakítani?

– A cél egyértelműen az, hogy a Kárpát-medencéből egy gazdasági egységet alakítsunk ki. Az oktatás területén ezt már sikerült elérni az egységes Kárpát-medencei oktatási tér kialakításával. Meggyőződésem, hogy ez gazdasági téren is minden érintettnek, Magyarországnak és a többségi nemzeteknek is hasznos lenne, hiszen ahogy ez a fentiekből kiderült, ezzel az ő polgáraikat is támogatjuk.

– A programok kapcsán milyen pozitív visszajelzéseket kapnak a vállalkozóktól.

– Tízezres nagyságrendben adtunk már támogatást és ugyanilyen nagyságrendben érkeznek a pozitív visszajelzések arról, hogy a külhoni magyar vállalkozók a támogatásnak köszönhetően olyan dolgokat is meg tudtak valósítani, amire önerőből nem lett volna lehetőségük. Mindez pedig erősíti az identitástudatot, a magyarság határok feletti összetartozását, miközben a külhoni magyarok mindig támogatólag állnak ki Magyarország mellett. Ilyen még soha nem volt az elmúlt 100 évben.