Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Rangsor: a magyar gazdaság az 57. - Kína lassabban előz
No menu items!

Rangsor: a magyar gazdaság az 57. – Kína lassabban előz

Londoni pénzügyi elemzők szerint a magyar gazdaság a vizsgált 193 gazdaság teljes mezőnyén belül az 57. helyen stabilizálódik,  és ezt a helyezést 2033-ig végéig megtartja.

Az elemzők úgy vélik, hogy az Egyesült Államokkal vívott kereskedelmi konfliktus hosszú távú visszahúzó és árfolyamgyengítő hatásai miatt Kína az eddig vártnál később, a 2030-as évek elején veheti át az első helyet az amerikai gazdaságtól a világ legnagyobb gazdaságainak ranglistáján.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumainak sorrendjéről, a dollárban folyó áron számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján.

Az ismertetett 240 oldalas, 193 országot rangsoroló éves elemzésükben (CEBR World Economic League Table, WELT 2019) a cég szakértői közölték: jelenlegi várakozásuk szerint az Egyesült Államok és Kína 2032-ben cserél helyet a legnagyobb gazdaságok globális ranglistájának első két helyén.

A CEBR a tavalyi WELT-tanulmányban ugyanezt még 2030-ra jósolta. Az idei előrejelzés szerzői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az Egyesült Államokkal kialakult kereskedelmi háború már érezteti hatását a kínai feldolgozószektorban, és a kínai gazdaság növekedési üteme máris meredeken lassul.

A CEBR szerint ezt a legjobban Kína kereskedelmi partnereinek exportteljesítménye illusztrálja: Ausztrália kínai exportja tavaly például 21,8 százalékkal emelkedett, az idén azonban jórészt stagnált.

Az amerikai importvámok komoly problémát okoznak a kínai gazdaságnak. A teljes kínai exportnak körülbelül az ötöde irányul közvetlenül az Egyesült Államokba, de a közvetett exportot és egyéb csatornákat is figyelembe véve valószínűbbnek tűnik, hogy a teljes kínai kivitelnek valójában a harmadát végső soron az amerikai fogyasztók vásárolják meg – áll a CEBR szerdai elemzésében.

A cég a következő másfél évtizedre folyamatszerűen lassuló kínai gazdasági növekedéssel számol.

Az előrejelzése szerint a kínai hazai össztermék 2018 és 2023 között éves átlagban 5,4 százalékkal, a 2023-2028-as időszakban évente átlagosan 4,1 százalékkal, a 2028-tól 2033-ig terjedő időszakban 4 százalékos évi átlagos ütemben bővül.

A CEBR hangsúlyozza: ez az előrejelzés is arra a feltételezésre alapul, hogy a kínai gazdaság elkerüli a kemény landolást, és az Egyesült Államokkal kialakult kereskedelmi viszályt sikerül megnyugtató módon rendezni.

Mindezek alapján – és feltételezve azt is, hogy a lazuló kínai monetáris politika a kínai valuta árfolyamgyengülésével jár – jutottak a CEBR londoni elemzői arra a következtetésre, hogy Kína az eddig várt 2030 helyett 2032-ben lesz a világ legnagyobb gazdasága.

A cég modellszámításai alapján a mozgó 15 éves előrejelzési időszak végére – amely 2019-től számolva ezúttal 2033-ig tart – a kínai hazai össztermék nominális értéke meghaladja a 37 700 milliárd dollárt, az amerikai GDP-érték ugyanabban az esztendőben viszont 35 416 milliárd dollár lesz.

A CEBR új WELT-előrejelzése szerint a globális bizonytalanságok ellenére továbbra is valószínű, hogy a XXI. század az ázsiai gazdaságok évszázada lesz.

A cég hangsúlyozza, hogy 2003-ban a világ legnagyobb gazdaságainak felső ötös mezőnyében az Egyesült Államok, Japán és három európai ország – Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország – szerepelt.

Harminc évvel később, 2033-ban azonban az Egyesült Államok mellett várhatóan három ázsiai ország, az addigra már valószínűleg a világ legnagyobb gazdaságává előlépő Kína, a harmadik helyre felzárkózó India és a negyedik helyezett Japán, valamint egyetlen európai gazdaság, az ötödik helyre kerülő Németország alkotja majd az ötös élmezőnyt.

A CEBR hosszú távú prognózisa szerint a magyar gazdaság helyezése az idén a vizsgált 193 gazdaság teljes mezőnyén belül az 57. helyen stabilizálódik a dollárban mért hazai össztermék alapján, és ezt a pozíciót Magyarország a 2033-ig szóló előrejelzési időszak végéig megtartja.

A ház modellszámításai szerint a magyar nominális GDP-érték abban az évben 335,4 milliárd dollár lesz.

Gazdasági (erő)viszonyok: a XXI. század vezető exportcikkei a világ országaiban AzÜzlet.hu Forrás: Körkép.sk
Gazdasági erő viszonyok: a XXI. század vezető exportcikkei a világ országaiban Forrás: Körkép.sk

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Mol jelentős eredményeket ért el 2023-ban

A Mol-csoportnak az "egyáltalán nem támogató" feltételek mellett is sikerült helytállnia, és bár pénzügyi teljesítménye tavaly elmaradt a 2022-es rekordévitől, operációs és stratégiai szempontból egyaránt jelentős eredményeket ért el.

A 4 évszakos abroncsban egyre jobban hiszünk

Ellentmondásos számok láttak napvilágot az európai abroncspiacon. A legfontosabb üzenet: a piacon a téli abroncs mellett a négyévszakos eladása növekedett a legjobban.

Adókockázatokkal is együtt jár az üzemanyagkártya

Az üzemanyagkártyák használata széles körben elterjedt a vállalkozások körében, mert jelentős adminisztrációs könnyítést eredményezhet az elszámolás tekintetében. A piacon jelenleg széles körben alkalmazott konstrukció azonban adókockázatot jelenthez, amely kiküszöbölhető lehet egy új konstrukció kialakításával, állapították meg a Deloitte szakértői.

Lakáshitelek: itt vannak a számok a gödör aljáról

A lakáshitelezés a földbe állt tavaly, az állomány kizárólag az államilag támogatott hitelek miatt bővült, de csak minimális mértékben. Hitelkiváltás gyakorlatilag nem volt.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.