Rontotta növekedési és inflációs előrejelzését az EKB 

Rontotta növekedési és inflációs előrejelzését az Európai Központi Bank (EKB), elismerve, hogy az euróövezet gazdasági növekedésének lassulása a korábban gondoltnál hosszabb és mélyrehatóbb lesz.

A kormányzótanács csütörtöki kamatdöntő ülése után kiadott prognózis szerint a 19 tagú euróövezet bruttó hazai terméke (GDP) idén 1,1 százalékkal, jövőre 1,6 százalékkal emelkedhet. Az előző, decemberi prognózisban az idei és a jövő évre még egyaránt 1,7-1,7 százalékos növekedéssel számoltak az EKB elemzői, azaz különösen jelentős mértékben, 0,6 százalékponttal vágták vissza az idei évre vonatkozó várakozásukat.

A 2021-es évre várható növekedést mindkét előrejelzésben 1,5 százalékra tették.

A friss prognózis szerint az infláció idén 1,2 százalék, jövőre 1,5 százalék, 2021-ben pedig 1,6 százalék körül alakulhat, míg decemberben 1,6 százalékot, 1,7 százalékot, illetve 1,8 százalékot jósoltak.

Az Európai Központi Bank célja a harmonizált fogyasztóiár-indexszel (HICP) mért, “középtávon 2 százalék alatti, ám ahhoz közeli” éves inflációs ütem biztosítása.
Mario Draghi, az EKB elnöke a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, a kormányzótanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy túlsúlyban vannak a növekedést fenyegető kockázatok. Bár a csütörtökön elfogadott döntések növelik az euróövezeti gazdaság rugalmasságát, nem tudnak hatást gyakorolni olyan külső tényezőkre, mint például a protekcionizmus felerősödése, a brit EU-tagság megszűnését övező bizonytalanságok és a feltörekvő piacok sérülékenysége. Ezzel együtt úgy ítélik meg, hogy “nagyon alacsony” egy recesszió kialakulásának esélye az eurózónában.

“Egy folyamatos gyengeség és mindent átható bizonytalanság időszakát éljük” – fogalmazott Draghi a növekedési és inflációs előrejelzést ismertetve. A döntéseket indokolva pedig úgy fogalmazott, hogy “egy sötét szobában kis lépéseket teszel, nem rohansz, de azért haladsz”.

Az EKB csütörtökön megváltoztatta taktikáját a monetáris politika szigorítását illetően, eltolva a válság utáni első kamatemelés legkorábbi időpontját 2019 nyaráról 2019 végéig, valamint újra olcsó hiteleket ajánlva a bankoknak a gazdaság élénkítésének érdekében. A vártnál erőteljesebb döntéseket épp egy olyan időpontban hozta meg az EKB, amikor az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve és más központi bankok szerte a világban várakozó álláspontra helyezkedtek a kamatemelést illetően.

Az EKB kormányzótanácsa nem változtatott az irányadó kamatokon, és jelezte, a kamatok legalább 2019 végéig a jelenlegi szintjükön maradnak, de addig mindenképpen, amíg szükség van rá ahhoz, hogy elérjék az inflációs célszámot. A hitelezés fellendítésének érdekében új, célzott, hosszú távú refinanszírozási program indítanak: a szeptemberben induló, 2021 márciusáig tartó új, immár harmadik alkalommal meghirdetett programban negyedévente helyeznek ki kétéves lejáratú hiteleket, hogy segítsék a kedvező banki hitelezési feltételek fenntartását és a monetáris politika hatékony érvényesítését a pénzügyi rendszerben.

Bár a befektetők régóta nem számolnak azzal, hogy az EKB idén kamatot emel, kevesen számítottak arra, hogy a kormányzótanács megváltoztatja a kamatemelés időzítésére vonatkozó politikai üzenetét. A meglepetést okozó döntésre az államkötvényhozamok esni kezdtek és euró dollárhoz viszonyított árfolyama jelentősen gyengült, a döntést megelőző 1,1308 dollárról 1,1241 dollárra esett, napi mélypontján 1,1229 dolláron, 0,6 százalékot meghaladó mínuszban is járt.