Sikeres magyar kockázati tőkealapok

A  Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) tőkealap tapasztalatairól tájékoztatott a vezérigazgató. A vállalkozások eredményesen használják föl a támogatásokat – mondta Csuhaj V. Imre.

Az alapkezelő első tőkealapját, a Széchenyi Tőkebefektetési Alapot 2011-ben indította el a hazai kkv-k támogatására. Azóta már három további tőkealapot hozott létre a kis- és középvállalkozások fejlesztésére.

Ismertette, hogy a 8 milliárd forint tőkével a közép-magyarországi ipar- és technológiafejlesztés támogatására indított Irinyi II. Kockázati Tőkealap célterületét az Irinyi Terv kiemelt ágazatai jelentik.

A 20 milliárd forint tőkével gazdálkodó Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap segítségével pedig nem csupán a kis- és közepes vállalkozások léphetnek ki a határon túlra, hanem külhoni cégek is megjelenhetnek Magyarországon.

A vezérigazgató elmondta a növekedés.hu-nak hogy a tavasszal indult Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap 13 milliárd forintos tőkéjét a Pénzügyminisztérium növelni tervezi. Utóbbit azért is különösen fontosnak nevezte, mert korábban nem létezett tőzsdei megjelenést támogató lehetőség.

Hozzátette, hogy a támogatások többek között a menedzsment felkészítésére vagy a tőzsdei nyilvánossághoz szükséges informatikai rendszer kiépítésére fordíthatóak.

Az SZTA vezetője felidézte, hogy a kockázati tőkeprogram a 2008-as válságot követően jött létre a kis- és középvállalkozások támogatására.

Az EU-ban addig ilyen speciális pénzügyi konstrukció nem létezett – tette hozzá. Az SZTA 2011 és 2016 között 94 támogatási döntéssel 91 vállalkozásnak összesen 12,8 milliárd forintot juttatott.

A támogatott cégek több mint harmada már ki is vásárolta az alapot, amely többnyire 10 százalék fölötti megtérülést ért, a még élő szerződések 30-40 százaléka fejlődési pályára állt – közölte.