Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Természetes, kontra álhús: termőföldről, vagy laborból jön a jövő húsa? 
No menu items!

Természetes, kontra álhús: termőföldről, vagy laborból jön a jövő húsa? 

A növényi hús nem csak a vegetáriánusok körében népszerű. Piaci részesedése csekély, de lenyűgöző a növekedés. 2030-ra 30 milliárd eurós lehet a piaca. Az élelmiszeripar a mesterséges húst is erőteljesebben futtatná, pedig drága és rossz a klímamérlege.

A tények önmagukért beszélnek. A Good Food Institute táplálkozással foglalkozó nemzetközi civilszervezet a NielsenIQ piackutató 13 európai országot átfogó adatait elemezve megállapította, hogy a kiskereskedelmi szektorban a növényi alapú élelmiszerek értékesítése a gazdasági nehézségek ellenére is tovább növekszik. A növényi eredetű alternatívák kiskereskedelmi piaca most 5,7 milliárd eurót tesz ki. És miközben az eladások 2021 és 2022 között 6 százalékkal nőttek, amennyiben a kiindulási pont 2020, akkor 2022-ig már 22 százalékos az értékesítés növekedése.

Csekély piaci részesedés, lenyűgöző növekedés

A Valuates Reports piackutató 2021 decemberében tette közzé elemzését a globális növényi alapú húspiac aktuális és jövőbeli fejleményeiről. A jelentés szerint a globális piac 2020-ban 10,66 milliárd USD-ra becsülhető, és az előrejelzések szerint akár 8,5%-os összetett éves növekedési rátával 2027-re elérheti a 19,45 milliárd USD-t.

A hagyományos húsipar 2023-ban várható 1291 milliárd eurós forgalmával összehasonlítva persze ez aprópénz. Mégis egyre több klasszikus húsfeldolgozó száll be az üzletbe, mert az erőteljes növekedés igencsak vonzó, miközben a hagyományos húsok piaca évek óta stagnál. Sőt, a chicagói agytröszt, a Kearney szerint 2040-re 90-ről 40 százalékra fog csökkenni az igazi hús részesedése, míg a növényi húsé 10-ről 25-re nőhet, a mesterségesé pedig a semmiből 35 százalékra!

Visszatérve a Valuates Report prognózisára: 2027-re várhatóan a szójaalapú hús lesz a legjövedelmezőbb szegmens. A hagyományos állati és tejalapú élelmiszerekhez képest a szója alapú húskészítmények nemcsak a receptek költségeit csökkentik, hanem kisebb a környezeti lábnyomuk is.

Észak-Amerika várhatóan a legjövedelmezőbb régió lesz a következő időszakban. Amelynek növekedéséhez nagyban hozzájárul a romlott húskészítmények fogyasztásával járó veszélyekkel kapcsolatos fogyasztói tudatosság, valamint a húsmentes helyettesítők növekvő használata is.

Az alternatív húsok iránti kereslet oka összetett:    

A vegánok és flexitáriusok világszerte növekvő száma

A növényi alapú húsnak az állati alapú húshoz mért egészségügyi előnyeinek erőteljesebb tudatosodása

  • A növényi alapú étrendek iránti növekvő fogyasztói érdeklődés, valamint az állatjóléti jogok iránti növekvő tudatosság
  • A húsipari gyakorlatok által generált üvegházhatású gázok (ÜHG) miatti aggodalmak

A munkavállalók kizsákmányolása és az elrettentő klímamérleg miatt rossz a húsipar és a hústermékek imázsa.

Az alternatív húsok ízükben, állagukban és kinézetükben is egyre jobban hasonlítanak az eredetire. Sokszor húsimádók sem tudnak különbséget tenni.

Egyre nagyobb a kínálat. Sok tucat klasszikus termék készül már növényi alapanyagból.

A növényi hús mellett leginkább a klímamérleg szól. Előállítása 90 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint a marháé. A növényi hús víz- és helyigénye is jóval kisebb. Hátránya, hogy komplikált eljárással jön létre és sok adalékanyagot tartalmaz. A növényi húsnál rosszabb, de a hagyományosnál sokkal jobb a rovarokból előálló hústermékek környezeti mérlege.

Egyre több alapanyag, egyre több vállalkozás

A már évek óta használt alapanyagok, a búzafehérje (seitan), a gombacella (quorn) és a szója mellett megjelentek újak, amelyek kémiailag jobban hasonlítanak az igazi húsra. A legfontosabb a borsó és egy alig ismert növény, a csillagfürt átalakított proteinje, valamint a növényekből nyert hemoprotein. Ezekkel az élelmiszeripar képes visszaadni a marhahús vérnek köszönhető vörös színét és jellegzetes ízét.

Mit vesz be a gyomrunk?

A növényi húst egyértelműen akceptálták a fogyasztók. Az európaiak 15 százaléka jó terméknek tartja és rendszeresen fogyasztja, további 26 százalék szívesen megkóstolná. A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy minél több húst fogyaszt valaki, annál elutasítóbb az alternatívákkal szemben. A legnyitottabban a fiatalok és a diplomások.

Egyre többen akarnak húsmentes húspogácsát

Az alternatív húsok sikere társadalmi elfogadottságuk mellett attól is nagyban fog függeni, hogy az élelmiszeripar tőkeerős, jól kiépített értékesítési hálózattal rendelkező szereplői meglátják-e bennük a fantáziát. Ha a növényi, laboratóriumi és a rovarokból készülő hústermékek felkerülnek a termékpalettájukra, hamar meg fognak jelenni az élelmiszerüzletekben és az éttermekben.

A multinacionális élelmiszerkonszernek keveset kutatnak, de egyre többet invesztálnak a szegmensre specializálódott startupokba. Így tettek a világ legnagyobb élelmiszer-vállalatai, a svájci Nestlé, a francia Danone, az amerikai Heinz és az Európában kevésbé ismert, de a világranglistán második brazil JBS. Sőt, a befektetők között van a Google is!

A hagyományos húspiac évek óta tartó zsugorodása, illetve stagnálása miatt Európa legnagyobb szárnyasfeldolgozója, a német PHW-csoport együttműködési megállapodást írt alá a Beyond Meattel és a Super Meattel. Az alternatív húsgyártás két kaliforniai pionírjának termékei ma már világszerte kaphatók az élelmiszerüzletekben és megjelentek több étteremlánc kínálatában.

Magyar statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre. De az, hogy 2020-ban egy klasszikus húsipari vállalat, a Pápai Hús borsóból készülő sonkával állt elő, mutatja, hogy a magyar élelmiszeripar szereplői is fantáziát látnak az új szegmensben.

A legnagyobb amerikai húsfeldolgozó és -kereskedő, a Tyson először szintén a Beyond Meatbe invesztált. Aztán a know-how-t magáévá téve saját termékekkel állt elő. A szintén a világ legnagyobbjai közé tartozó, évi 135 milliárd dolláros forgalmat lebonyolító minnesotai Cargill egy „laborhúst” fejlesztő start-upba, a Memphis Meats-be száll be. A Nestlé nem kaliforniai startuppal, a német Marke Garden Gourmet-vel működik együtt. Koprodukciójukban készülnek a pogácsák a McDonald’s vega burgerébe.

Az önként váltók és a váltásra kényszerítettek

A nagy múltú német húsipari cég, az 1834-ben alapított, évi 170 millió euró bevételt elérő Rügenwalder Mühle 2020-ban több bevételt ért el vega húsaival, mint a klasszikus termékeivel. Miután a Rügenwalder Mühle bizonyította, hogy az alternatív hús nemcsak a klímát védi, de üzletileg is kifizetődő, Németország legnagyobb állatvédő civil szervezete, a PETA reméli, hogy a többi nagy húskonszern is követi a példát. A PETA egyébként adakozásból összegyűjtött tőkével 2020-ban Tyson-részvényeket vásárolt, és tulajdonosként gyakorol nyomást az amerikai húsipari óriásra, hogy helyezzen nagyobb hangsúlyt az alternatív hústermékekre.

Hús a kémcsőből visszás ökomérleggel

A hús egy másik, nem vegán alternatívája az in-vitro, szabad fordításban „laborhús”, amire a „termesztett hús” (cultured meat) megnevezést is használják. Állati őssejtből tenyésztik ki élelmiszerlaborban körülbelül hat hét alatt. Sokszor gyógyszergyártók és más kémiai vállalatok laborjaiban, mert a rendelkezésre álló know-how okán sokat kutatnak és fejlesztenek a témában.

„Ma még nem lehet tudományos igényességgel nyilatkozni a mesterséges hús környezeti és egészségügyi hatásairól” – véli a Karlsruher Institut für Technologie mérnök-filozófusa, Silvia Woll, aki két évig tartó kutatást vezetett a témában.

Véleményét azzal támasztotta alá a Neue Züricher Zeitung (NZZ) kérdésére, hogy nem áll megfelelő mennyiségű adat rendelkezésre, és a nagyüzemi termelés megindulása előtt nem is fog. Viszont modellszámításai szerint 75 százalékkal alacsonyabb lehet a laborhús üvegházhatásúgáz-kibocsátása, mint a mezőn legelő marha feldolgozásával előállté. Ugyanakkor a sertéshúsnál kétszer, a szárnyasénál háromszor több üvegházhatású gázt bocsátana a légkörbe a műhús.

Az energiaigény szempontjából is rossz a laborhús mérlege. A mesterséges sejteket legalább 37 fokon kell tenyészteni steril körülmények között. Biztos, hogy ez több energiát igényel, mint a szárnyas és disznó, de valószínűleg még a marhánál is többet. Silvia Woll ezt azzal egészíti ki, hogy az áram forrása a döntő. Egy holland tanácsadó cég, a CE Delft számítása szerint a laborhús csak akkor mutat a hagyományosnál jobb energiamérleget, ha az energia legalább 30 százaléka megújuló forrásból származik.

Ha teret nyer a műhús, sokkal kevesebb tenyészállatra lesz szükség. De nem valószínű, hogy ezeket jó körülmények között fogják tartani, mert továbbra is a költséghatékonyság lesz a döntő. Ezt mutatja Szingapúr példája, ahol 2020-ban áttörésként ünnepelték a laborhúsból készült Chicken-Nuggetset. Aztán kiderült, hogy borjúszérumot használtak a laborban, amit érzéstelenítés nélkül csapoltak le a tehenek méhéből.

Függetlenül az előnyöktől és hátrányoktól, versenyképes ár nélkül nem fog teret nyerni a műhús, amitől távol van az élelmiszeripar, de gyorsan mérséklődik az ár. Ezt mutatja, hogy az úttörő holland cég, a Mosa Meat első műhamburgerének 2013-as 325 000 EUR előállítási költsége 2016-ra 11,40-re csökkent. A tömegtermelés beindulása tovább csökkentené az árat, de az élelmiszerkonszernek számítása szerint így is a normál hús tízszerese maradna.

A laborhús sikere elsősorban a társadalmi elfogadottságától fog függeni. Érthető módon nagy a fogyasztói szkepszis. Európában csak a megkérdezettek öt százaléka tartja jó alternatívának. De jó jel a szegmensben aktív startupok számára, hogy az európaiak 27 százaléka megkóstolná a laborhúst.

Németországból pedig, ahol sokkal több szó esik az új alternatíváról, 65 százalék kipróbálná, 50 rendszeresen vásárolná, 47 százalék pedig előnyben részesítené a hagyományossal szemben, pedig még megkóstolni sem volt lehetősége.

Dr. Petrus Szabolcs LL.M.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Üzleti inkubátorok: kéz a kézben a KKV-val

Az üzleti inkubátor egy olyan szervezet, amely rendszerbe foglalja és élénkíti a sikeres vállalkozások létesítésének folyamatát, számukra átfogó és integrált szolgáltatások körét nyújtva.

Jó cégérnek nem kell reklám? Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették.

Családok életét befolyásolják a magas üzemanyagárak

A fogyasztók érzékenyen reagáltak az üzemanyagárak emelkedésére, amelynek hatására csökkent a kereslet.

MNB: a jelentős aranytartalék erősíti az ország stabilitását

Az MNB az aranytartalék bővítésével évekkel előzte meg nemcsak a nemzetközi trendet, de a régiós - a lengyel és a cseh - jegybankot is,.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.