A versenyképességüket, a technikájukat, a technológiájukat és nem utolsó sorban az innovációból fakadó előnyöket fokozni, javítani szándékozó cégek (elsősorban a nagy és a nemzetközi vállalatok) mind gyakrabban teszik lehetővé vezetőik és dolgozóik számára, hogy munkaidejük 15-20 százalékát „gondolkodásra” fordítsák. Ez alatt nem a mindennapi munkavégzéssel, döntéshozatallal kapcsolatos döntéshozatal értendő, hanem új megoldások, fejlesztések, új termékek, szolgáltatások és folyamatok, innovációk kifundálása. Ezt a vállalaton belüli, igencsak támogatásra érdemes tevékenységet belső vállalkozásnak nevezik, s munkavállalói belső vállalkozóknak az ebben résztvevőket.
A „belsők” világa
Ez az új fogalom és tevékenység az üzleti tudományokban és a vállalati gyakorlatban viszonylag rövid múlttal rendelkezik. A menedzsment irodalombank sokszor nevezik a belső vállalkozást intrapreneurshipnek, a belső vállalkozókat pedig intrapreneurnek. A lényeg a „belső” szón van. Magyarországon a belső vállalkozás fogalma, de főleg gyakorlata kevésbé ismert és alkalmazott.
Vállalkozó alkalmazott
A vállalkozói tevékenység egy cégen belül tulajdonképpen azt jelenti, hogy az alkalmazott vállalkozóként viselkedik, innovációt hoz létre, profitot hozó megoldásokat dolgoz ki, elősegíti a vállalkozás növekedését, valamint támogatja az új üzletek kifejlesztését és vezetését egy meglévő szervezet keretein belül. Magyarországon a vállalati körben sajnos nem „használják” gyakran ezt a tevékenységi, vállalkozási formát, hiszen idehaza még sok olyan alapfeltétel (innovatív cégkultúra, hosszabb távra szóló üzleti szemlélet, belső vállalkozói szabadidő biztosítása, stb.) hiányzik, amelyek alapvetően működésképessé tennék az intrapreneurship rendszerét.
Ennek ellenére a hazai üzleti életben is igencsak érdemes ezzel a szemlélettel és gyakorlattal foglalkozni, hiszen, ha ösztönözzük az ilyen típusú vállalkozásokat, akkor azok nagy mértékben hozzájárulhatnak a vállalatok, illetve a gazdaság egészének versenyképességéhez. Szerencsére mind több cég ismeri fel annak fontosságát, hogy alkalmazottai között legyenek innovatív gondolkodók is, akik ötleteikkel, átlagon felüli vállalkozói szemléletükkel „repítsék” a céget.
Ötletből nyereség
Az intrapreneur olyan személy, aki cégen belüli vállalkozóként önálló projektek vezetésével foglalkozik, és fő feladata az új ötletek nyereséges bekapcsolása a vállalatba. Van olyan meghatározás is, amely szerint az intravállalkozó tulajdonképpen feltaláló, aki az ötletet profittá alakítja. Ehhez viszont szüksége van a cége nyújtotta anyagi és szellemi erőforrásokra, többek között számítógépekre, tesztelésre, laboratóriumokra, stb., vagyis tőkére.
Egy újabb gyakorlati meghatározás arra mutat rá, hogy a belső vállalkozó olyan vezető, középvezető, alkalmazott (általában nagycéges, multinacionális környezetben), aki vállalkozói készségekkel rendelkezik, és ezt a cég javára hasznosítja. Vagy hasznosítani szeretné, de akadályokba ütközik. A belső vállalkozói csapat gyakran egy adott projektre lett csak összeállítva, a vállalat több, különböző osztályán dolgozó kollégákból (“cross-functional team”).
Sikeres belső vállalkozó
Egy tanulmány szerint a belső vállalkozók azok, akik állandóan kérdeznek, új módszereket hoznak a vállalati folyamatokba, s ezek sokszor „terhessé” válnak a foglalkoztató számára. Egy szakcikk így jellemzi a sikeres belső vállalkozókat: magas szintű tudatosság, önbizalom, kezdeményezőkészség, kockázatvállalás, kreativitás, problémamegoldás, közgazdasági és pénzügyi jártasság, kommunikációs és prezentációs készségek, tervezés képessége, csapatmunka, üzleti és tulajdonosi szemlélet. A belső vállalkozók fontos jellemzője a bátorságuk és rugalmasságuk annak érdekében, hogy a “dobozon kívül” gondolkodjanak. Ez pedig lehetővé teszi számukra olyan ötletek kidolgozását is, amelyek megváltoztathatják a vállalati stratégiai irányt. Ebből a felsorolásból az is következhet, hogy sok esetben a vállalatok egy része (sajnos) nem igazán az a hely, ahol az „innovátorok” kibontakoztathatják kreativitásukat a munkaidő keretein belül…
Belsőből a saját vállalkozásba
A belső vállalkozásnak kiemelt célja az új tőke bevonzása, ami megvalósulhat vállalkozási lehetőségek keresésével (új termékek, szolgáltatás, földrajzi piac, illetve folyamatok átszervezésével), új vállalkozásba való belépéssel vagy akár egy új szervezet kialakításával. A cél azonban nem minden esetben teljesül az elképzeléseknek megfelelően: a nemzetközi szakirodalom szerint az intravállalkozás gyakorlatilag egy lehetséges lépcső a saját vállalkozás felé. Saját vállalkozással a korábban belső vállalkozóknak nagyobb növekedési lehetőségeik lesznek a már eddig megszerezett gyakorlatuk és kapcsolataik felhasználásával.
Ha nincs belső segítség
Napjainkban egyre nagyobb számmal jelennek meg a piacokon a belső vállalkozásból kivált saját cégek. Az intravállalkozás egyik nagy hátránya is ebből ered a közepes- és nagyvállalatok számára, hiszen a belső vállalkozóknak az „anyavállalati” értékeket, az ottani üzletpolitikát kell követniük és a helyi bürokráciában kell helytállniuk. Az innovatív személyiségek azonban ezeket a kötöttségeket sok esetben nem kedvelik, ezért mind gyakrabban hagyják ott az őket foglalkoztató vállalatot és kezdenek saját vállalkozásba. Ez az irányzat valós veszélyt jelent a nemzeti és nemzetközi nagyvállalatok számára, ugyanis elsősorban náluk honosodott meg ez a vállalkozási forma. Számos sikeres üzleti példa mutatja, hogy azok a belső vállalkozók, vállalkozások, amelyek nem kaptak elegendő támogatást az anyacégnél, önállóként, esetleg start-up-ként folytatták és világsikerre tettek szert.
Szembetűnő különbségek
Nyugati vezetéstudományi szakemberek szerint viszont azok a vállalatok, amelyek struktúrákat építenek a belső vállalkozások támogatására, valószínűleg nagyobb mértékben fognak növekedni és fejlődni, mint azok a cégek, amelyek valamilyen oknál fogva nem támogatják a belső vállalkozásokat és vállalkozókat. Az előbbi cégek innovatívabbak, folyamatosan megújulnak, és ez a proaktív megközelítés új üzleti vállalkozások kialakulásához vezet.
Érdemes felsorolni néhány, a vállalkozók és a belső vállalkozók között meglévő különbséget:
- a vállalkozó – mint tulajdonos – jelentős kockázatokkal kényszerül szembenézni, míg a belső vállalkozó egy cég alkalmazottja, fizetést és más juttatásokat kap onnan a vállalat eredményétől függően, kockázata alacsony
a vállalkozó önállóan végzi tevékenységét, a belső vállalkozó pedig valamelyik vezetője irányítása mellett dolgozik- a vállalkozó saját maga teremti elő a tevékenységhez szükséges tőkét, technikai felszereléseket és minden más dologi és szellemi erőforrást, a belső vállalkozó viszont az őt foglalkoztató cég technikáját, erőforrásait használja
- a vállalkozó maga hozza meg döntéseit, a belső vállalkozóra pedig a kollektív döntések vonatkoznak
- a vállalkozó többnyire magas szintű feladatokat lát el és ehhez szakértőket (marketing, logisztika, könyvelés, stb.) is igénybe vehet, a belső vállalkozónak viszont minden rábízott feladatot, tevékenységet el kell látnia
- a belső vállalkozó jövedelme a sikeres vállalkozóéhoz képest alacsony, jó esetben közepes
A vállalkozók általában számolnak a kockázattal, sőt az üzleti kudarcot is el tudják viselni egy bizonyos mértékig. Hasonlóan a vállalkozóhoz, a belső vállalkozó is keresi azokat az innovációs és egyéb lehetőségeket, amelyekkel hozzájárulhat a vállalati profit növekedéséhez.
Napjainkban a cégeknek érdeke (lenne), hogy támogassák, ösztönözzék a belső vállalkozásokat, hiszen ezeken keresztül egyrészről újra “feltalálhatják” magukat, másrészről pedig fokozni tudják teljesítményüket.
Start-up, kor, innováció, továbbképzés
Nemrégiben a fejlett országokban 32 ezer résztvevővel felmérés készült a vállalkozói és a belső vállalkozói tevékenységről. A megkérdezettek 5 százaléka dolgozott saját, illetve az őket foglalkoztató vállalat start-up cégében. Az is kiderült, hogy a vállalkozók több figyelmet fordítanak a szakmai és üzleti továbbképzésre, mint a belső vállalkozók.
Kockázatkerülés
A felmérésre beérkezett válaszok arra is rávilágítanak, hogy a vállalkozói és a belső vállalkozói “lét” nagy mértékben függ a kortól. Új vállalkozást többnyire a 30-tól 50 évesig terjedő korosztály indít. Az ennél fiatalabbak és idősebbek inkább kerülik a kockázatokat és úgy gondolják, hogy a vállalatok nem közöttük keresik azokat a munkatársakat, akik sok új ötlettel, valamint kezdeményező készséggel rendelkeznek. A vállalkozók kedvelik a start-up megoldásokat, míg a belső vállalkozók körében a start-up innováció kevésbé népszerű. Az is kiderült a válaszokból, hogy a vállalati vezetők elsősorban azokat a dolgozókat kedvelik, akik bármikor képesek belső vállalkozást kezdeni akár a saját, akár a cég kezdeményezése alapján.
Konzervatív világcégek – kellenek az “intrák”
A belső vállalkozó, belső vállalkozás kifejezést először egy sikeres vezetési tanácsadó, Gifford Pinchot használta 1978-ban, Steve Jobs pedig egy, a Newsweekben 1985-ben megjelent cikkében így fogalmazott:” a Macintosh-csapat egy belső vállalkozás volt, amely olyan szakemberekből állt, akik egy nagyvállalat keretein belül vissza tudtak menni a “garázsba”.
Jól ismert tény, hogy a nagyvállalatok számára sok esetben a túlélés függ az innovációtól. Számos példa van arra, hogy amikor egy cég elér egy bizonyos méret-nagyságot, tulajdonosai, befektetői túlzottan konzervatívok lesznek, a vezetőknek csökken a vállalkozói hajlandósága, a döntéseket csak konszenzussal merik meghozni. A dolgozók pedig ugyancsak ragaszkodnak a megszokott, sok esetben elöregedett folyamatokhoz és gondolkodáshoz, nem mernek újítani, mert félnek munkájuk elvesztésétől.
Márpedig innováció nélkül a cégek elkényelmesednek, korábbi sikereikre hivatkozva elkerülik a folyamatok, a tevékenységek innovációját, diverzifikálását. Az eredmény? Sok esetben fordul elő, hogy a jól ismert cég eltűnik az üzleti világból; ez történt többek között a Woolworth áruházlánccal, az American Motors autógyárral, a Pan Am légitársasággal és a példákat hosszan lehet folytatni.
Napjainkban számos nagyvállalat erősen ösztönzi a belső vállalkozást, semmi kifogása, hogy a dolgozók napi munkaidejük 15-20 százalékát innovációs ötletek “kiagyalásával” és megvalósításával töltsék el. A Google, az Intel, az Apple, a 3M, a Volvo, a General Motors, a Ford és még sok vállalat élenjár az “intrák” támogatásában, s ez a megközelítés meg is látszik üzleti eredményeikben. (Érdemes megjegyezni, hogy a vállalatok többsége a fejlett országokban is nagy lemaradásban van az “intrák” ösztönzésében.)
Egyedül nem megy
A belső vállalkozók, belső vállalkozások amolyan forradalmárok, akik sok esetben elbuknak, hiszen időnként szembe úsznak a vállalati árral és felrúgnak bizonyos begyepesedett szabályokat. Ez történt többek között Steven Sassonnal, aki a Kodak mérnökeként feltalálta és kifejlesztette a hordozható digitális fényképezőgépet. A fotófilmben és fotópapírban valamikor világelső Kodak a kilencvenes években nem élt ezzel a forradalmi lehetőséggel. A digitális fényképezőgép nem az akkor már komoly piaci gondokkal küszködő Kodakot repítette új üzleti magasságokba, számára ez az új termék elvesztett lehetőséget jelentett.
Sasson példája rávilágít, hogy lehet valaki bármilyen nagyszerű feltaláló, fejlesztő, egyedül nem képes megfordítani egy vállalati gondolkodást, irányzatot. Az innovációnak ugyanis át kell(ene) itatnia az egész vállalatot tetőtől talpig, de elsősorban a felső és a közép szintű vezetők gondolkodását, szemléletét.
Az üzleti sikerhez a cégeknek intézményesíteniük kell a belső vállalkozói szellemet és gyakorlatot. Nem szabad arra számítaniuk, hogy az adott vállalati keretek között a belső vállalkozók és vállalkozások (projekt-csapatok) szemlélet-változás nélkül majd megoldják a céges problémákat.Nem tudják ezt tenni.
“Slágerlista” és cégkultúra
Végül, de távolról sem utolsó sorban vessünk egy pillantást azokra a termékekre és szolgáltatásokra, amelyeket belső vállalkozások keretében “innováltak” és fejlesztettek ki jól ismert cégek:
- Apple: Mac, iPod, iPhone
Google: Gmail, Google News, Google Maps, adWords, vezető nélküli autó, Google szemüvegek- Sony: Playstation
- General Motors: Saturn modell
- 3M: Post-It öntapadós “cetlik”
- Sun Microsystems: Java program
- Lockheed Aircraft: SkunkWorks vadászgép projekt
- Texas Instruments: digitális fényfeldolgozó technológia
Más vállalatok, például a Xerox , a Virgin , a Siemens és a Microsoft szintén egyedi megoldásokat keresnek a vállalati vállalkozói készség előmozdítására saját vállalkozásukban, például külön kutatási és fejlesztési osztályok létrehozásával. A Siemens-Nixdorf eltérő megközelítést alkalmazott, és kétéves vállalati programot dolgozott ki, amelynek eredményeként 300 vezetőt belső vállalkozássá változtattak.
Egyre több vezetéstudományi elméleti és gyakorlati szakember véleménye szerint ma már nem innovációs munkaköröket, hanem innovációs karriert szükséges kínálni a cégek jövendő vezetőinek és dolgozóinak. Az innovációs életpálya modellnek tartalmaznia kell többek között a fejlődési, továbblépési lehetőségeket, a teljesítményhez kötött anyagi ösztönzőket, a képzési terveket is. Ennek fényében nem véletlen, hogy manapság a vállalatok számára az innovatív munkatársak, valamint a szellemi tőke jelentik a legnagyobb vagyont, értéket.
A belső vállalkozók, belső vállalkozások által létrehozott innovációk, új folyamatok, start-upok közép és hosszabb távon csak akkor hoznak üzleti és technikai-technológiai sikert, ha ezeket az új megközelítéseket sikerül “beültetni” a vállalati kultúrába. A Google, az Apple, a Siemens és a többiek cégkultúrájának már szerves része lett az “intrák” világa.
Ha az olvasónak – kora miatt, vagy tanulmányaiból, esetleg a családi történetekből – a belső vállalkozó, belső vállalkozás gondolatvilága magyar összefüggésben valamelyest ismerősnek tűnik, az nem a véletlen műve.
A nyolcvanas években – egészen más gazdasági környezetben és egészen más céllal – sok magyar vállalatnál működtek gmk-k, azaz nyereség orientált belső gazdasági munka közösségek. Ezek csak nagyon áttételesen szolgálták az innovációt, döntően a többlet jövedelem és a plusz, minőségibb munka állt a középpontban.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified management Consultant
