Tatán kezdődött a “Mézes reggeli”

Lesti Kitti 2018 mézkirálynője mézeskalácsot oszt a tatai Kõkúti Általános Iskola diákjainak Kép: AzÜzlet.hu/MTI/Bodnár Boglárka
Lesti Kitti 2018 mézkirálynője mézeskalácsot oszt a tatai Kõkúti Általános Iskola diákjainak Kép: MTI/Bodnár Boglárka

Tatán, a Kőkúti Általános iskolában kezdődött pénteken a “Mézes reggeli”, a gyermekek mézfogyasztását ösztönző európai kezdeményezés magyar része, melyben 911 oktatási intézményben 153 ezer gyermekkel kóstoltatták meg reggelire a mézet.

“A mézfogyasztás jó hatással van a gyermekek egészségére, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a méhészet veszélybe kerülését az egész mezőgazdaság megérezheti” – mondta az agrárminiszter az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel, az Agrármarketing Centrummal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen szervezett program megnyitóján.

Nagy István hozzátette, a méhek nélkül az európai növénytermesztés nem létezhetne. Magyarországon a méhészet mintegy 20 ezer család megélhetéséhez járul hozzá, akik kiváló minőségű mézeket készítenek.

A rendezvényen Robert Kokalj szlovén nagykövet köszönetet mondott azért, hogy Magyarország támogatta a szlovén kezdeményezést a méhek világnapjának kijelölésére. Elsőként 2018-ban ünnepelték meg a világnapot május 20-án, mely az első osztrák méhészeti iskola szlovén származású vezetője, Anton Jansa születésnapja. A “Mézes reggeli” kezdeményezés szintén Szlovéniából indult.

Bross Péter, az OMME elnöke az MTI-nek elmondta, a programhoz az alapanyagot mindig helyi méhészek biztosítják és számos esetben alakult ki olyan kapcsolat az oktatási intézménnyel, hogy a diákok később a méhészeteket is felkeresték.
Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese szólt arról, hogy szervezetük a mézfogyasztás növelése érdekében több helyszínen szervez fesztiválokat, valamint kampányt indítottak a rádiókban és a közösségi média oldalain.

Az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarország harmadik a méhsűrűséget tekintve, az EU-n belüli mézkereskedelemben az ország 40 százalékost részt birtokol. A megtermelt méz 80-90 százalékát külföldön értékesítik, sokszor rosszabb minőségű termékek feljavítására.

A magyar mézfogyasztás lassan emelkedik, 0,8 kilogramm fejenként, miközben az uniós országokban átlagosan 1,7 kilogramm évente.