Hirdetés
Kezdőlap Ingatlan Új bérlakások és felújítás nélkül égbe szöknek az árak - elmarad a...
No menu items!

Új bérlakások és felújítás nélkül égbe szöknek az árak – elmarad a mobilitás is

Budapesten csak a bérlakások számának növekedése szabhat gátat a lakásárak emelkedésének. Vidéken viszont a lelakott épületek energetikai felújítása teremthetne élhetőbb környezetet – állítja Karikás György, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottságának elnöke.

A magyar építőipar számára sarkalatos pont a lakásépítés, ami még a 2008-as gazdasági válság utáni időszakban is jelentős elmaradásban van a korábbi időszakhoz, és a reális igényekhez képest – elemez Karikás György. A szakember szerint az utóbbi 1-2 évben fordulni látszik a negatív tendencia, de hiába épül több lakás, az indokolt mennyiségtől ez még messze van.

A legnagyobb gond a megfizethető bérlakások hiánya. Ez részint a privatizációval, részint az állomány állagromlásával magyarázható. Ebben persze szerepe van, a nálunk erős kulturális hagyománynak, a saját tulajdonú lakás iránti ragaszkodásnak. Nyugaton a többség bérlakásban él, ami nem jár hatalmas összegek lekötésével, miközben a munkavállalók és ezzel a gazdaság mobilitását is megkönnyíti. A lakbérek, utóbbi időben tapasztalható drasztikus növekedésének hatására ugyan Magyarországon ismét nagyobb figyelem fordult a bérlakásépítésre, de az állomány nagysága, a most megvalósuló projektek számával együtt is elenyésző az egészséges szinthez képest.

Karikás György

– Az egész bérlakás kérdés alfája és omegája a bérleti díj, a lakbér, ami országos viszonylatban, sőt akár még egy településen belül is, nagy szóródást mutat – fejti ki Karikás György. – Nem véletlen, hogy Budapesten, ahol az egekben járnak az árak, már igen nagy számban épülnek olyan házak, amelyeket kifejezetten bérlakás céljára szánnak, vagy olyan lakások, amelyeket aztán az építő, vagy az építtető tulajdonos bérbe ad.

Mindez azonban még mindig esetleges, és nem kötődik egy markáns, átfogó ingatlanfejlesztési, hasznosítási stratégiához – tette hozzá. – Szerinte a hosszú távú fenntarthatóságot az garantálná, ha az állam felvállalná a bérleti díjak maximalizálását, aminek az elszabaduló árakban most megmutatkozó hiánya kifejezetten fékezi a keresletet. A hosszútávú tervezhetőség azért is fontos lenne, mert manapság kifejezetten alacsony az a hitelállomány, ami a bérlakásépítésre rendelkezésre áll.

Ugyanakkor feltétlenül kedvező változást, élénkülést hozna, ha azok, akik ma készpénzben, vagy a bankban parkoltatják pénzüket, holnap már befektetőként jelennének meg a bérlakások piacán. De beruházóként, építtetőként, az állami és önkormányzati szerepvállalásra is szükség lenne. Már csak azért is, mert többek mellett a szabad bérlakás az, ami a szakképzett munkaerő-ínséges időkben, a mobilitást felvállaló szakemberek szemében – a helyi élet minősége mellett -, vonzóvá tehet egy-egy települést. Meghatározva annak gazdasági versenyképességét is.

Karikás György szerint a bérlakás fronton az állami és önkormányzati szerepvállalásnak elsősorban az olcsó kategóriában lenne értelme: például a fiatal házasok indulását segíthetné elő.

A piaci bérlakás szektort viszont csak a magántőke, a vállalkozások szerepvállalása tudná fellendíteni és korrekt piaci viszonyok között működtetni. Ebben – nyugati mintára -, a biztosító társaságoknak és a bankoknak is érdemes lenne részt venniük a hosszútávú megtakarításokat kezelő, kellő tőkeellátottsággal rendelkező alapjaik, érdekeltségeik révén – fűzte hozzá.

És miközben a lakásépítések számának nem elégséges mértékű növekedése is akut kérdés, a másik oldalon ott vannak azok az állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló épületek, amelyek alig, vagy egyáltalán nem alkalmasak a minőségi életvitelre.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy a KSH adatai szerint országszerte több mint félmillió lakás, vagy ház áll üresen és ezek mintegy fele az ötezer lakosúnál kisebb településeken található. Ezeknek az épület energetikai szempontokat is figyelembe véve történő felújítása is nagyban hozzájárulhatna a lakás és bérlakáshiány csökkentéséhez. A szakember szerint ezen a területen pedig megkérdőjelezhetetlenül állami szerepvállalásra lenne szükség.

Karikás György szerint a bérlakás helyzet nemcsak a fővárosban kiált megoldás után. Vidéken a megfelelő munkalehetőségek hiánya mellett az élhető lakhatási körülmények hiánya miatt is megnövekedett az elvándorlás, ami a kisebb településeken elnéptelenedéssel is fenyeget. Ebben a témában hozhat majd pozitív változást a kormány által meghirdetett vidéki kistelepülés fejlesztési program, amit a szakember hasznos kezdeményezésnek tart, mondván a vidéki lakásállományt is rangján kellene kezelni. Mert ezeknek a házaknak, lakásoknak az épület energetikai mutatóik nagyon rosszak, amin muszáj lenne javítani. Karikás György szerint ezért vált elengedhetetlenné egy olyan új, állami lakás felújítási program, amiben az épület energetikai szempontok is kiemelt figyelmet kapnának.

Elektromos cégautó vásárlás, flottaüzemeltetés. Szakmai konferencia konzultációs lehetőséggel 2024 március 21.-én. A 30 milliárdos kerettel megnyíló, elektromos cégautó beszerzést támogató pályázattal kapcsolatos információk, tanulságok. A KKV-ék számára is egyre meghatározóbb, már hatályos ESG törvény cégautó üzemeltetésre vonatkozó kérdésköre, az elektrifikáció rövid és hosszútávú hatásainak bemutatása.
További információ: https://azuzletkonferenciakozpont.hu

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Limitnövelés, milliós tárgynyeremény: megy a licit a lakásbiztosítási piacon

lakásbiztosítási kampány alatt több százezres vásárlási utalványokat adnak, millió forintos tárgynyereményeket sorolnak.  

Adategyeztetést indít az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.

Az ellenőrzéshez személyi igazolványra és lakcímkártyára, valamint villany- és/vagy gázszámlára van szükség.

Zöldkötvényt bocsátott ki az MFB

Az MFB stratégiájának és működésének egyaránt szerves részét képezi a globális éghajlati célkitűzések, valamint a társadalmi hasznosságú célok támogatása.

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

Hírek

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Az év eleje óta a forint 3,3 százalékot gyengült az euróval, 4,2 százalékot gyengült a dollárral szemben és 0,2 százalékkal áll erősebben a svájci frank ellenében.

Még mindig a bootcamp-es junior fejlesztőké a jövő

Sokak számára lehet visszatartó erő az MI rohamléptékű terjeszkedése, és azért nem nyitnak komolyabban a programozói terület felé, mert félnek, hogy rövid idő alatt elveheti az MI a munkájukat.

Erősödött kissé szerda reggelre a forint

Erősödött kissé a forint szerda reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a keddi, közel másfél százalékos gyengülését követően.

Csökkent a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 494,13 pontos, 0,75 százalékos csökkenéssel 65 599,49 ponton zárt hétfőn.

Gazdaság

A Zeina Hotels menedzser study tour a sikeres szezonért

A 2024-es sikerhez is elengedhetetlen, hogy a szállodalánc minden tagjának és minden részlegének kiemelkedően kell teljesítenie, miközben az elkötelezett munka mellett a kreatív, újító ötletekre is szükség van.

Februárban is nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon

Februárban 4,3 százalékkal, 626 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, így az előző hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) tagjai 15 179 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban

A jegybank 14 millió forintra bírságolta a CIG Pannónia Életbiztosítót

A feltárt hiányosságok miatt szabta ki az MNB a 12,5 millió forint felügyeleti és a 1,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot a társaságra.

Az osztrákok nyerték a magyar telet, de a legtöbben mégsem síelni utaztunk

A téli üdüléseink rövidebbek voltak, mint a nyáriak, a gyors online biztosításkötést pedig már többnyire közvetlenül az indulás előttre hagyjuk.