Újraéledő vízi turizmus? Hajózni pedig muszáj…

Vízi vándortáborba idén tízezer felső tagozatos diákot várnak, a nyaralóhajózás terve is izmosodik, vízi turizmushoz kapcsolódó megállóhelyek épülnek ki, újulnak meg, miközben a Felső-Tiszára tervezett nyaralóhajós turizmus irányába is megtörténtek az első lépések. Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért kormánybiztosa szerint a nyaralóhajózásban érintett települések előtt nagy lehetőségek állnak, amivel viszont csak összefogással élhetnek igazán.

– Manapság keveset lehet arról hallani, hogy kultusza volt Magyarországon a vízi túrázásnak. A vízi élet megélénkítését hogyan képzeli el? – kérdeztük.

Révész Máriusz: a kormánynak kell felvállalnia a kezdeményező szerepet

– Magyarországnak rendkívül jó adottságai vannak a vízi turizmus szempontjából, mert nyugodt, békés folyóink vannak, amelyek a családi túrázáshoz is ideálisak. De mindez rendkívül alul hasznosított. Ha pozitívan akarunk fogalmazni, azt is mondhatjuk, hogy hatalmas kihasználatlan potenciál van ezen a területen. A vízitúrázás az elmúlt 15-20 évben elég erőteljesen visszaesett Magyarországon, aminek számos oka van. A legfontosabb, hogy hiába a kedvezőek az adottságok, ha a szükséges feltételek, a kikötők, a szállások nincsenek rendben. Persze akad olyan vízi túrázó, aki a teljesen nomád körülményeket is szereti, elfogadja, de a többség ennél többre vágyik, ők azok, akik hajlandók többet is fizetni azért, hogy komfortos körülmények között túrázhassanak. A következő időszakban a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel együttműködve 137 vízitúra megállóhelyet újítunk fel az ország folyópartjain.

– Miként néz majd ki egy ilyen megállóhely?

– Különböző kategóriák léteznek. Tokajban például tavaly nagyon szép vízitúra centrumot adott át a miniszterelnök úr a programunk keretében. Itt szállás és sátorozási lehetőség is van, és megfelelő vizes blokk áll a túrázók rendelkezésére. A többi megállóhely alacsonyabb komfortfokozatú lesz, de alapvető elvárás mindenütt az, hogy legyen vízvételi lehetőség, mellékhelyiség, és sátorozási lehetőség. Ennek megfelelően sok megállóhelyet komfortosabbá tettünk a Tisza teljes felső szakaszán. A 137 megállóhely nagyobb része nyár végére – ahol lehet, már hamarabb -, elkészül.

– Döntően zöldmezős beruházásról beszélünk?

– Többségében inkább olyan helyekről, ahol már van, vagy valaha volt megállóhely, ami szépen lassan az enyészeté lett. Egy biztos, mindenütt jelentős színvonal emelkedés lesz tapasztalható.

– Az átlagember a vízitúrákat a Tisza-tóval és a Rábaközzel azonosítja. Milyen vizekben gondolkodnak még?

– Számtalan kiváló vízitúra hely van, és mindenütt várható fejlesztés. Soroljam? A Felső-Tisza, a Bodrog, a Rába, a Mosoni- Duna, a Körösök és akkor még a kisebb folyóinkról nem is beszéltem. Vagyis Magyarországon nagyon sok vízitúrázásra alkalmas vízfelület található.

– Abban, hogy valami elsorvad, nyilván az érdektelenség is szerepet játszik…

– Ezért is örömteli, hogy ismét reneszánszát éli az aktív turizmus. De legalább ennyire fontos, hogy a gyerekek számára elindítottuk a Vándortábor Programot és ennek keretében a VíziVándor Tábort. Idén tízezer felső tagozatost, valamint gimnazistát viszünk vándortáborozni, ami a szemléletformálás szempontjából is rendkívül fontos.

A vizes útvonalakat a Magyar Kajak-Kenu Szövetség, a gyalogos vándor útvonalakat az Országos Erdészeti Egyesület, a kerékpáros vándortábor útvonalakat pedig a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség építi. A jelentkező csoportoknak  egyetlen feladatuk van: le kell foglalni a konkrét időpontot, amikor a gyerekek indulnak, minden egyebet, programot, szállást, étkezést a szervezők biztosítanak.  A táborozók kapják a kenukat, a mentőmellényeket, a kerékpárokat, vagyis ezzel már semmi gondja nincs a kísérő tanárnak. Tavaly olyan nagy sikere volt a kirándulásoknak, hogy például az erdei vándortáborok a jelentkezési lehetőség megnyitásának első napján beteltek. A túrák ára nagyon kedvező: a gyerekek 25 ezer forintért juthatnak el a táborokba. Mindehhez elég jelentős támogatást biztosít a kormány, miközben azok a tanárok, akik elvégezték az ezzel kapcsolatos akkreditált továbbképzést, 100 ezer forintos díjazásban részesülnek az egy hét táboroztatásért.

– Visszatérve a vízitúrákhoz, a vízi megállóhelyek kialakítására milyen költségkeret áll rendelkezésre?

– A Magyar Kajak-Kenu Szövetség rendelkezésére három és fél milliárd forint, amely uniós és hazai forrásokból áll össze. Mindez nagyon komoly, az elmúlt évtizedekben soha nem látott fejlesztést garantál a hazai vízpartokon.

– Ráadásul egy nálunk újdonságnak számító fejlesztésbe, a nyaralóhajózásba is belevág a kormány. Miért látnak fantáziát ebben a más országokban sikeres, idehaza viszont előzmény nélküli üzletágban?

– Azért döntöttünk a nyaralóhajózási program beindítása mellett a Felső-Tiszán, és azért vesszük meg a Nicols Estivale sorozatból a  6-10 férőhelyes  nyaralóhajókat, mert ez az aktív turizmus egy olyan új dimenzióját honosítja meg Magyarországon, ami a külföldi utazók számára is rendkívül vonzó, ha megfelelő minőségű infrastruktúrával párosul. Azt gondoljuk, ha üzleti alapon, a magas költségek miatt, senki nem mer még belevágni, a kormánynak kell felvállalnia a kezdeményező szerepet. Ezzel is színesíteni tudjuk az ország turisztikai palettáját, miközben a helyi térségfejlesztéshez is hozzájárulunk.

Egy ilyen nyaralóhajót úgy kell elképzelni, mint egy vízen úszó lakókocsit, amiben éjjel-nappal komfortosan érezheti magát a használó. A hajó körülbelül 10 km/órás átlagsebességgel halad. Európában ez a pihenési forma már 14 országban sikeres, jellemzőjük, hogy hajóvezetői engedély sem szükséges a vezetésükhöz. De a félreértések elkerülése végett: csak akkor nem kell a hajóvezetői engedély, ha ebben a flottában hajózik valaki. A hajón olyan GPS alapú rendszerek vannak, amelyek a lehetséges veszélyekre figyelmeztetnek. Ha azonban valaki egy ugyanilyen hajót vesz, és nem a flotta keretében működteti, akkor neki továbbra is kell hajóvezetői engedély.

– Miként halad a rendszer kiépítése?

– A hajóvásárlás csak az egyik része ennek a feladatnak, a másik, hogy rendbe kell tenni a medret, ki kell jelölni a vízitúra útvonalat, és ki kell építeni a kikötőket. Jó lenne digitális bójákat használni, mert ezzel nagyjából úgy lehetne hajózni, mint ahogy az autóknál a sávelhagyást jelző rendszerrel. Az is lényeges, hogyha mindezt sikerül megvalósítani, akkor nem csak a nyaralóhajók fogják élvezni a kikotort meder előnyeit, meg az újonnan épített és a rendbe tett kikötőket, hanem a teljes vizes élet is fellendül. Ráadásként külföldről is sokan érkeznek majd. Úgy látjuk, hogy a már bejáratott Anjou vidékkel, vagy a holland csatornákkal versenyképesek leszünk, hiszen a klasszikus útvonalakon rendkívül ritka, hogy ennyire érintetlen, gyönyörű természeti környezetben napokat lehessen eltölteni a vízen.

– A teljes program keretében milyen költségekkel számolnak?

– A nyaralók beszerzésére és a hajózás feltételeinek megteremtésére a kormány első lépésben 4,5 milliárd forintot hagyott jóvá. Ebből megvásároljuk a húsz nyaralóhajót, körülbelül húsz kikötő megépülhet, és ehhez jön még a vízi útvonalak bójázása is.

– Az első hajót már bemutatták az utazás kiállításon. Miként folytatódik a program?

– Idén még tíz hajó érkezik. Ezt az évet kísérleti jelleggel szeretnénk felhasználni, alaposan bejárva az útvonalakat, tesztelni azt, hogy nálunk hogyan működhet biztonságosan a nyaralóhajózás hajóvezetői engedély nélkül úgy, ahogyan már 14 másik országban. Emellett kiírtuk a közbeszerzést a kikötőfejlesztésekre, de mivel a vártnál magasabb áron pályáztak a kivitelezők, úgy döntöttük, hogy nem ilyen formában írjuk ki a közbeszerzést, hanem feladatonként kisebb egységekre bontva, kisebb közbeszerzéseket írunk ki, abban a reményben, hogy így nagyobb lesz a verseny, és reálisabb árakat kapunk. Ezáltal pedig beleférünk abba a pénzügyi keretbe, amit korábban terveztünk. Ez egy kis időbeli csúszást jelent, de reménykedünk abban, hogy azért a kikötők nagy része az idén elkészül. Emellett vannak még kisebb nagyobb kihívások, például a tiszalöki zsilipet hamarosan felújítják, így azt a folyószakaszt, amit a nyaralóhajózásra kinéztünk, a kiskörei zsilip hiánya ketté fogja vágni, valószínűleg egy évre.

– Idén nem bérelhetők a hajók?

– Meglátjuk, hogy a második kikötői közbeszerzés milyen eredményt hoz. Valójában az a terv, hogy az igazi hajózási szezon a következő év májusában elinduljon. Idén pedig – ahogy említettem -, próbaüzem lesz.

– Mennyire lelkesek a helybeliek?

– Nagyon. Az utazás kiállításon több tiszai polgármester is erről számolt be. Érdekes színfolt, hogy két lelkes sarudi asszony valósággal letámadott, hogy az első ütemben miért nem terveztünk Sarudra kikötőt, pedig ott van az ország legnagyobb vízi játszótere. Ez is jelzi, hogy a helyi emberek, szolgáltatók érzik, hogy a nyaralóhajós turizmus milyen fellendülést hozhat a térségbe. A településeknek tényleg nagyon fontos lesz végiggondolni azt, hogy milyen turisztikai attrakciókkal tudják majd megállítani a turistákat, milyen szolgáltatást tudnak nyújtani, hogy a turista ott kössön ki, megálljon és eltöltsön egy-két órát. A másik, amit a Tisza-menti településeknek végig kell gondolniuk, hogy a saját sikerük érdekében is nagyon fontos az együttműködés, mert a települését egyedül senki sem tudja majd eladni. Senki nem csak azért nyaralóhajózik, hogy megnézze Sárospatakot, vagy Tokajt vagy mást. Aki elindul egy hétre, annak az egész térséget kell vonzó kínálattá összegyúrni. És bizony a települések közötti kapcsolat még nem teljesen olyan, mint amilyennek lennie kellene. Az együttműködésbe be kell venni a nemzeti parkokat, az erdészeket, a helyi szálláshelyeket, éttermeket és még sorolhatnám. Sőt, arra is érdemes gondolni, hogy nem csak a közvetlen víz melletti települések lesznek elérhetők, mert  ezeken a nyaralóhajókon, ahogy Nyugat-Európában is, szállíthatók kerékpárok, és ha valaki kiköt, akkor az ottani körzetben meg tudja nézni a látnivalókat. Ezért gondolkodunk azon is, hogy a nagyobb kikötési pontokon önálló kerékpárkölcsönző hálózat is rendelkezésre álljon.

– Vagyis ha sikeres lesz a nyaralóhajózás az kettős haszonnal jár, mert miközben az utazók élményekkel gazdagodnak, a helyi települések olyan forintokkal, ami a fejlődésüket és a lakosságmegtartó képességüket is erősíti.

– Biztos vagyok abban, hogy a nyaralóhajózás, nagyon nagymértékben hozzá fog járulni az érintett térségek turizmusához, és a lakosságmegtartó képességéhez. Sőt szerintem az önbecsülésükhöz is. Hiszen, ha azt látják az amerikai és a nyugat-európai katalógusokban, hogy mondjuk az Anjou vidék mellett egyszer csak feltűnik Tokaj, Sárospatak, a Tisza vidéke, és tudják, hogy a nagyvilágból jönnek látogatók, akkor egész Magyarországon jobban ki fogjuk húzni magunkat.